202429. lajstromszámú szabadalom • Csepegtető öntözésre alkalmas csőszerkezet
1 HU 202429 B 2 A találmány csepegtető öntözésre való csőszerkezet, mely egyedileg házi- vagy egymáshoz csatlakoztatással, hálózatszerűén öbzszekötve, mezőgazdasági, kertészeti, illetve termelői üzemeltető berendezésként felhasználásra alkalmas. A csepegtető öntözés fontos eljárás, részben azért, mert.nagyon víztakarékos, továbbá mert szabályozva és irányítottan lehet a tápanyagot a növények gyökereihez eljuttatni. A vízzel való takarékosság alapvi'lő fontosságú olyan földrajzi ill. természeti körülmények között és területi határoktól függetlenül, ahol az hiányosan áll rendelkezésre, nehezen hozzáférhető, szállítása költséges stb. Az öntözőcső futhat a talajszinten is, de gyakorlatban a talajfelszín alatt, ill. ott elhelyezve, úgyszólván veszteség nélkül lehet a vizet a növényzet gyökeréhez eljuttatni, ill. vízzel együtt lehetőség van arra is, hogy különböző és a termőföldnek ill. a növénynek legmegfelelőbb tápanyagokat juttassunk a gyökérzethez. A keverék folyadékot a központosán haladó fővezetékből leágazó csőhálózaton át, egyenletesen, vagy fajta és mennyiségileg választással elosztva is lehet a talajba bejuttatni. A talajba fektetett, párhuzamosan futó öntöző csöveknek az a feladata, hogy lehetőség szerint a csövek teljes hosszában egyenletesen vigyék végig a vizet és szabályozott csepegtetéssel osszák el. Ezen feladatra alkalmas csőszerkezet egyik ismert változata olyan megoldású, hogy a csőfalon bizonyos távolságokban furatok vannak kimunkálva, vagy ezen furatokból további kapilláris csövek ágaznak ki, hogy kellő fojtást gyakoroljanak a kifolyó víz útjába. A csőfalakra kimunkált igen kis méretű furatok nem üzembiztos működésűek, mert igen rövid idő alatt eltömődhetnek és akkor már nem tudják a feladatukat ellátni. Más szempontból viszont a furatok méretének növelése azért nem célszerű, mert ezáltal a kifolyó viz mennyisége megnő, holott biztosítani kell, hogy sűrűn legyenek a csövek hossztengelye mentén a csepegtető kiömlő nyílások és azok olyan lehetőleg kisméretű nyílások, hogy ne tömődhessenek el, mégis az időegységenként kiáramló víz mennyisége a csövek folyóméretére számítva a megkívánt kis értékű legyen. A különböző igények figyelembevételével biztosítani kell tudni a 12 liter/m2 kifolyási értéket naponta, illetve ennek a felét, vagy a kétszeresét, ill. ezek között igény szerint. Ilyen rendeltetésű öntözőcsőveket ismertetnek az 1.431.118 GB. és az 1.484.588. GB lsz. korábbi szabadalmak leírásai, amelyek azonban úgy működési szempontból, továbbá kialakításuk és előállításuk tekintetében többféle hátrányúak, melyek röviden a következők: Az első hivatkozott szabadalom két különbözőféle - hullámos, ill. sima - csőből összetett kialakítású, melyek oly gyártási pontosságot igazolnak, hogy egymásba tolva a hullámokkal elválasztott terek és azokra vagy azokba tolt hengeres csövek közötti terek egymástól oly módon elkülönítettek legyenek, hogy az öntöző viz, ill. folyadék a belső és a külső csövek találkozási felületénél ne tudjon átáramolni és csak a csőhullámok között áramolhasson a csepegtető nyílásokhoz. E megoldás következtében, minden egyes csóhullám eltömődési lehetőséget és veszélyL jelent és elzárhatja a folyadékáramlást a következő csepegtető nyíláshoz és megszüntetheti annak és a sorban utána levőnek csepegtető öntözését. Ezen kombinált csőrendszer dupla mennyiségű csőgyártást igényel, a két cső egymásba húzása határt szab az öntözőcső hosszúságának, szállításának stb. Ezen megoldásnak az előállítási nehézségeken és a többlet anyagfelhasználásokon túl az is a hátránya, hogy a kis vízmennyiséget igénylő területeken csak nagy távolságokra elhelyezett furatokkal lehet a feladatot megoldani, ami a sűrűn vetett növényzet esetén nem biztosit egyenletes vízellátást. A második hivatkozott szabadalom olyan műanyagból készült csőrendszert javasol, ahol a központi részből egy furaton kilépő folyadék egy labirintuson keresztül jut el a külső térbe. Ezen megoldásnak lényeges hátránya, hogy a labirint-rendszer nem képez túl nagy fojtást, Így kismennyiségü vízigény esetén szintén csak nagy távolságokra elhelyezkedett furatokkal lehet megoldani a feladatot. Ezen öntözócsövek hátránya, hogy ugyancsak összetett megoldású, melynél a gyártott csövön külön kivitelezésű ill. az áztatású csatornarendszerrel összekötött csepegtető nyilása külön részként van ráhelyezve és összedolgozva. - Ezen külön gyártott részekből összetett rendszerű, a szabadalom szerint többféle variációban kivitelezhető csepegtető nyilásos rendszerű csővezeték bonyolult és költséges gyártású. A találmány szerinti csőszerkezet alapvetően abban is jelent újdonságot, hogy a fojtást végző csatornák keresztmetszete a hidrosztatikus nyomás nagyságától függően szétnyílik és így szabályozható a csőből kilépő viz mennyisége. Ezen csatornák fojtása - különösen kis nyomás esetén - lehetővé teszi a kiömlő nyílások viszonylag sűrű elhelyezkedését még alacsony kifolyási érték mellett is. Az ismeretes ill. használatos csövek hátránya, hogy a felsorolt igényeket nem elégítik ki. A találmány ezek hátrányait kívánja megszüntetni a cső oly hajlékony felépítésével, hogy biztosítsa a föld nyomásának az elviselését. A cső műanyaggal burkolva újszerű kialakítású és felcsévélhetöen van felerősítve, hogy a fektető gépek működésével összhangban csatlakoztatható legyen. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 05 3
