202405. lajstromszámú szabadalom • Eljárás purum foszfolipidek és azokat tartalmazó gyógyhatású termékek előállítására
1 HU 202405 A 2 A találmány tárgya eljárás purum foszfolipiclek, főként lecitin előállítására, foszfolipideket tartalmazó növényi melléktermékekből. A találmány ezenkívül eljárás a fentieket, elsősorban lecitint tartalmazó gyógyhatású termékek előállítására. Ismeretes, hogy a 16-18 szénatomot tartalmazó egyszer telítetlen zsírsavak szintézise az emberi és állati szervezetben végbemegy, de a többször telítetlen származékok előállítására ezek a szervezetek képtelenek. Ezek a zsírsavak nélkülözhetetlen táplálkozási tényezők, amelyekhez a szervezetek csak táplálék útján juthatnak. Ezeknek a zsírsavaknak funkciója különböző, de közös tulajdonságuk, hogy általában csökkentik a koleszterin koncentrációt, illetve a plazma-trigliceridek mennyiségét, kedvezően hatnak a vérnyomásra és gátolják a trombus-képződést. E tulajdonságukat figyelembe véve sikerült az USA-ban részben a lakosság zsírszegényebb étrendre való rábírálásával, részben az esszenciális zsírsavak fogyasztásával jelentősen csökkenteni az infarktusos halálozási esetek számát (10 év alatt 21%-kal). Miután a telített zsírok felvételét teljesen nem zárhatjuk ki a táplálkozásból, fokozni kell a telítetlen zsírok felvételét az előbbiek rovására. Ezeknek a telítetlen zsírsavaknak rendelkezésre álló forrása hazánkban a biológiailag igen fontos foszfolipideket is tartalmazó - magas víztartalmú, nyálkás, illetve sűrű konzisztenciájú - hulladék-anyag, amely az étkezési szója-, illetve a napraforgó-olaj előállításánál keletkezik és technológiai kezelhetetlensége, bizonytalan fehérje-, olaj-, foszfatid- és víztartalma, valamint csíraszáma miatt még a viszonylag alacsonyabb igényű élelmiszerszabványoknak sem felel meg. A találmány célja tehát eljárás kidolgozása, amelylyel egyszerű, könnyen kivitelezhető technológiával a kedvező hatóanyag-kombinációt kellően tisztíthatjuk és gyógyhatású termékekké alakíthatjuk. Kísérleti munkáink során azt találtuk, hogy a szója-, illetve a napraforgó-olaj feldolgozása során keletkező hulladékanyagokból néhány egyszerű műveleti lépéssel értékes hatóanyagokat állíthatunk elő. A témával foglalkozó szakirodalomban sehol sem került említésre az ilyen hulladékanyag feldolgozása. A találmány tehát azon alapul, hogy a szója- és napraforgó-olaj tisztítása során keltkező - korábban esetleg állati takarmány-kiegészítőként használt vagy megsemmisítésre került - hulladékanyagok víztartalmának kellő értékre való beállítása után vízzel nem elegyedő oldószerrel kezelve a szerves fázisból még igen értékes hatóanyagokat nyerhetünk ki, így közvetlenül fogyasztásra alkalmas anyagokat vagy' gyógyhatású készítményeket állíthatunk elő. A találmány eljárás purum foszfolipidek, főként lecitin előállítására, foszfolipideket tartalmazó növényi melléktermékekből, olyan módon, hogy a szójaés/vagy napraforgó- olaj feldolgozása során keletkezett 85-99 tömeg % szárazanyagtartalmú szója- vagy napraforgó-lekvár vagy 10—25 tömeg % szárazanyagtartalmú szója- vagy napraforgó-nyák víztartalmát desztillációval vagy vízzel elegyedő oldószer hozzáadásával, majd a vizes-oldószeres fázis elválasztásával 10% alá csökkentjük, a kapott terméket valamely nem elegyedő oldószerrel, előnyösen alifás-, aromásvagy klórozott szénhidrogénnel kezeljük, a kapott zagyból az oldatlan fehérjét, adott esetben a második fázist alkotó vizet, elkülönítjük, a visszamaradó vizet, kívánt esetben, valamely vízzel azeotrópot képező oldószer, előnyösen alifás alkohol hozzáadása és ledesztillálása útján eltávolítjuk, a maradékként kapott foszfolipid-tartalmú, főként lecitint tartalmazó terméket, kívánt esetben, ismételt acetonos kicsapásnak vetjük alá. A találmány szerinti eljárás továbbfejlesztésében olyan foszfolipid, előnyösen lecitin-tartalmú gyógyhatású termékeket állítunk elő, ahol 5-20 tömeg % fenti eljárással kapott foszfolipidet, főként lecitint stabilizálószerek, előnyösen E- vitamin vagy butilhidroxi-toluol jelenlétében etanolban oldjuk, majd cukor-származékok, előnyösen szacharóz, kívánt esetben vitaminok, és egyéb ízesítő- és aroma anyagok vizes oldatával kiegészítjük. A találmány szerinti feldolgozási eljárásban vízzel elegyedő oldószerként acetont alkalmazunk. A találmány egy előnyös kivitelezési módja szerint vízzel nem elegyedő oldószerként diklórmetánt, kloroformot, benzolt, benzint vagy hexánt használunk, továbbá vízzel azeotrópot képező oldószerként alifás alkoholt alkalmazunk. Alifás alkoholként metil-, vagy etil-alkoholt használhatunk. A találmány szerinti tisztítási műveletek után a kapott lecitin minősége eléri a nemzetközi követelmények standardjának számító USA-beli Gyógyszerkönyv (XXI. kiadás) mellékletében rögzített. Nevezetesen: Szárazanyagtartalom: min. 98,5% Savszám: max. 30 Acetonban nem oldódó rész: min. 50% Hexánban nem oldódó rész: max. 0,3% Nehéz fém: 40 ppm As: max. 3 ppm Pb: max. 10 ppm Az eljárással kapott lecitint különböző kiegészítőstabilizáló-, ízesítő- és aroma-anyagokkal hozzuk öszsze és fogyasztásra alkalmas termékekké alakítjuk. A találmány szerinti eljárás előnyeit az alábbiakban foglalhatjuk össze:- a találmány szerinti eljárással gyógyszerkönyvi minőségű hatóanyagot tudunk előállítani növényolajipari hulladékanyagokból,- az eljárással megfelelő kiszerelési fomiában az eddig ismert ú.n. „roboráló” készítményeknél lényegesen koncentráltabb esszenciális zsírsav - foszfolipid tartalmú terméket tudunk előállítani. A találmány szerinti eljárást az alábbi példákon mutatjuk be. (Megjegyezzük, hogy a példák A. részében a tisztítási műveleteket, a B. részben pedig a készítmény-előállításokat mutatjuk be.) A rész I. példa 100 g szójaolaj feldolgozásakor kapott szójalekvárt [amelynek legfontosabb jellemzői: szárazanyag-tartalom: 98,1%, acetonban nem-oldódó rész: 47,0%, nehézfém-tartalom: 40 ppm alatt] keverés közben feloldunk 400 ml kloroformban. Az oldathoz 35 g perfiit vagy perlitet adunk és ezzel még 10 percen át keverjük. Ezt követően K-500 jelű Seitz szűrőlapon 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
