202398. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és inszemináló tű természetesen, vagy szinkronizáltan ivarzó, valamint szuperovuláltatott juhok természetes és/vagy cervicouterális inszeminálására
1 HU 202398 B 2 forrasztással van rögzítve. Az 1 egyenes csőveg folytatását képező 4 spirálcsővégnek két görbülete van, melynek sugara 3,5 mm. Az 1 egyenes csővéghez képest a 4 spirálcsővég első görbülete 45°-ot zár be, a második görbülete 65°-ban van felhajlítva, a 4 spirálcsővég az óramutató járásával ellentétes irányban 90°-ban hajlik és 3 gömbvég zárja, amelynek az átmérője 2,2 mm. Az B üreges szár 200 mm hosszú átlátszó, kemény polipropilén cső, átmérője 4 mm. A C injekciós fecskendő műanyagból készült 10 ml-es (Record conosu-típusú) fecskendőt. A találmány szerinti A inszemináló tűt úgy használjuk, hogy a hüvelyt hüvelytükör segítségével feltárjuk és a külső méhszáját megkeressük. Ezután az C injekciós fecskendőbe kevés levegőt szívunk és az V üreges szárat hozzáillesztjük, majd a spermát az B üreges szárba tesszük és ráillesztjük az A inszemináló tűt. Az anyajuh külső méhszáján megkeressük a nyakcsatornát, majd az óramutató járásával megegyező irányba forgatva negyed fordulatonként mindaddig visszük be az inszemináló tűt, míg nem ütközik. Ezután befecskendezzük a spermát. 2. példa A pótszezonban január 1-március 31. között és a szezonban szeptember 1-december 1. között lacaune fajtájú szuperovuláltatott embrio-donor anyajuhokon kísérleteztünk. A szabályos időközökben ivarzó anyáknak az ivarzás utáni 10. napon 1.250-1.500 U.I. PMSG-injekciót, a 12. napon 2,5 ml Enzaprost-F injekciót (CHINOIN) adtunk. A programba állított anyák közé próbakosokat helyeztünk. A 15. napon 9 órakor a tűrési reflexet mutató anyákat először, 15 órakor másodszor és másnap 9 órakor a tűrési reflexet változatlanul mutató anyákat harmadszor újból termékenyítettük cervicouterinális inszeminálási módszerrel. A mindenkori ivarzókat két csoportra osztottuk. Az egyik csoportban az ivarzás ideje alatt próbakost helyezünk el, a másikban nem. A cervicouterinális inszemináláshoz helyben vett friss hígítatian 0,2-0,3 ml adagú spermát használtunk. A cervicouterinális inszeminálást úgy hajtottuk végre, hogy a hüvelyt a hüvelytükör segítségével feltártuk és a külső méhszáját felkerestük. Az inszeminálóeszköz tűjét a cervixuteribe helyeztük és az óramutató járásával megegyező irányban forgatva határozott nyomással tapogattuk, illetve vezettük beljebb addig, amíg kifejezett ellenállásba ütköztünk, vagy a kb. 7 cm mélységet elértük. Ezután befecskendeztük a spermát. A méh kimosatását - műtéti úton - a 21. napon végeztük. A petesejt elbírálás módja mindegyik csoport esetében azonos volt. Csoportonként az anyák száma 40. Az eredményeket biometrialilag feldolgoztuk. A vizsgálataink alapján cervicouterinális inszemináláskor szezonban koshatással 80,7%, koshatás nélkül 27,0% a petesejtek termékenyülése. Ugyanez pótszezonban az előbbi sorrendben 67,5%, illetve 25,9%. Szezonban a különbség 53,7%, pótszezonban pedig 41,6% a koshatás javára. A különbségek P-0,l%-os szinten szignifikánsak. 3. példa A 2. példában közölt időszakokban azonos fajtájú és azonos módon szuperovuláltatott embrió-donor anyajuhon kísérletezünk. A programba állított anyák közé szintén próbakosokat helyeztünk. A 15. napon 9 órakor a tűrési reflexet mutató anyákat először, 15 órakor másodszor és másnap 9 órakor a tűrési reflexeket változatlanul mutató anyákat harmadszor újból fedeztettük. A mindenkori ivarzókat két csoportra osztottuk. Az egyik csoportban az ivarzás ideje alatt próbakost helyeztünk el, a másikban nem. A méh kimosását - műtéti úton - 21. napon végeztük. A petesejt elbírálási módja mindegyik csoport esetében azonos volt. Csoportonként az anyák száma 40. Az eredményeket biometriai számítások segítségével feldolgoztuk. Szezonban koshatással 67,9%, koshatás nélkül 10,7% volt a petesejtek termékenyülése. A különbség 57,2% a koshatás javára. Pótszezonban koshatással 67,9%-os a termékenyülés. A különbségek P=0,l%-os szinten szignifikánsak. Találmányunk számos előnnyel rendelkezik az eddig ismert eljárásokhoz és eszközökhöz képest: 1. Az eljárás és inszemináló tű alkalmas juhok cervicouterinális termékenyítésére mind a termékenyítésbe vehető jerkék, mind az anyák esetében. 2. Az eljárás és inszemináló tű alkalmazásával lényegesen kisebb sejtszámú termékenyítő adaggal azonos vagy jobb termékenyülés érhető el. 3. Szuperovuláltatott embrió-donor anya hatékonyan, károsodás kiiktatásával termékenyíthető. 4. Az eszköz szériában gyártható és olcsó. 5. Az eljárás és az inszemináló tű kezelése egyszerű, gyors, alkalmazása különleges szakértelmet nem igényel. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás természetesen, szinkronizáltan ivarzó ivarzás indukált, valamint szuperovuláltatott juhok természetes és/vagy cervicouterinális termékenyítésére, azzal jellemezve, hogy az ivarzók közé az ivarzás ideje alatt szexuálisan aktív, de termékenyítésre alkalmatlanná tett kosokat helyezünk és ezalatt a kívánt időben tenyészkosokkal fedeztetünk és/vagy cervicouterinális inszeminálunk. 2. Inszemináló tű, amely tűfejen keresztül egy üreges szárhoz, a szár egy injekciós fecskendőhöz csatlakozik, azzal jellemezve, hogy az inszemináló tű (A) 70-100 mm, célszerűen 80-90 mm hosszú 1,0±0,1 mm átmérőjű 0,14 mm falvastagságú cső, előnyösen rozsdamentes acélcső, az inszemináló tű (A) egyenes csővégének (1) egyik pólusát a spermatartó műszalmát tároló üreges szár (B) illesztését biztosító tűfej (2), másik pólusát a spirálcsővégen (4) levő gömbvég (3) zárja, az egyenes csővég (1) folytatását képező spirálcsővég (4) két görbülete 3,2-3,6 mm, előnyösen 3,5 mm sugarú, az egyenes csővéghez (1) képest a spirálcsővég (4) első görbülete 40-50°-ot zár be, a második görbülete 60-65°-ban hajlítva, a spirálcsővég (4) az óramutató járásával ellentétes irányban 90- l00°-ban hajlik és gömbvég (3) zárja. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
