202389. lajstromszámú szabadalom • Cigarettaszerű termék kedvező hatású éghető betéttel

1 HU 202389 B 2 A tapasztalatok azt mutatják illetőleg azt mutatták, hogy megfelelő hordozóréteg képezhető még fémből, dohányból vagy szén és dohány keverékéből is, amely keveréket a Fuji Paudal KK of Japan által gyártott géppel lehet előállítani. Ezt a berendezést az U.S. 27,214 lsz. szabadalom írja le. Nem dohány tartalmú és nem vizes aeroszolt létrehozó anyagok természetesen szintén alkalmazha­tók, ekkor azonban magának az aeroszolt létrehozó anyagnak kell olyannak lennie, hogy a 10 betételem égésekor keletkező hő hatására kibocsássa az aero­szolt. Ezek az anyagok általában szénből, hidrogénből és oxigénből vannak, azonban adott esetben más anyagokat is magukba foglalhatnak. Ilyen anyagként alkalmazhatók szilárd, félszilárd vagy folyékony hal­­mazállapotúak. A lényeg az, hogy ezeknek az anya­goknak a forráspontja illetőleg a szublimálási pontja kb. 500 °C körül legyen. Ilyenek például a poli-hid­­roxi-alkoholok, mint például a glicerint a trietilén­­glikol, a propilén-glikol, vagy adott esetben például a mono-, di-, vagy polikarboxisavak alifás észterei, például a metilsztearát, a dodekándionát, a dimetil­­tetra-dodekándionát vagy egyéb anyagok. Az aeroszolt létrehozó anyag előnyösen lehet pél­dául poli-hidroxi-alkohol, vagy poli-hidroxi-alkoholok keveréke. Sok esetben választottuk aeroszolt létrehozó anyagként a glicerint, a trietilén-glikol és a propi­­lénglikolt. Ha az aeroszolt létrehozó anyagot hordozó rétegre helyezzük el vagy hordozó rétegbe visszük be, akkor biztosítani kell azt, hogy az aeroszolt létrehozó anyag­nak a hordozórétegben megfelelő koncentrációja le­gyen. Maga az aeroszolt létrehozó anyag a hordozó anyagba bediffundáltatható vagy azon rétegként ki­alakítható. Adott esetben az aeroszolt létrehozó anyag­gal például át lehet itatni a hordozó anyagot mártó eljárással, szórással vagy gőzlecsapatással. Ezek a lépések mind önmagukban ismertek és tetszőleges módon megvalósíthatók. Mivel az aeroszolt létrehozó anyag mennyisége függ attól is, hogy milyen hordozó anyagot alkal­mazunk hozzá, a nem dohány tartalmú és nem vizes aeroszolt létrehozó anyag mennyiségét célszerűen 20- 140 mg értékben állapítottuk meg, előnyös azonban a 40-110 mg. Célszerű az aeroszolt létrehozó anyagot a hordozó anyagra rétegezni. Ekkor előnyösen az aeroszolt létrehozó anyag legalább 2 tömeg%-nyi még előnyösebb ha legalább 15 tömeg%-nyi és leg­előnyösebb, ha 20 tömeg% fölött van. Az aeroszolt létrehozó anyag egy vagy több illa­tosító adalékanyagot tartalmazhat, mint például tar­talmazhat mentolt, vanilint, mesterséges koffeint, do­hánykivonatot, nikotint, koffeint és egyéb illatosított folyadék anyagokat vagy más olyan adalékanyagot, amely tovább illatosítja az aeroszolt. Maga az 14 aeroszolt létrehozó elem az illó anyagot szilárd vagy folyékony formában tartalmazhatja. Célszerű az is, ha az 14 aeroszolt létrehozó elem és a száj közötti részre vannak az illatosító anyagok elhelyezve, adott esetben külön rétegként vagy külön kamrában, vagy olyan csatornában, amely a szájnál végződik. Az 14 aeroszolt létrehozó elem egyik előnyös kiviteli alakját úgy alakítottuk ki, hogy a már korábban említett alumínium-oxid réteg dohánykivonatot, ille­tőleg a dohány illatot kissé változtató adalékanyago­kat, mint például levulóz-savat vagy glükóz-pentaa­­cetátot ezen kívül illatosító adalékanyagokat és az aeroszolt létrehozó anyagot, mint például glicerint tartalmaz. A dohánytöltetet célszerű a 10 betételem felől jövő ármalás irányába illetőleg a nem víztartalmú és nem dohánytartalmú aeroszolt létrehozó anyagtól jövő áramlás irányába elhelyezni. Ekkor ugyanis a kelet­kező forró gőzök a dohányon átáramolva kivonják az illó komponenseket a dohányból anélkül, hogy az égésterméket és a pirolízisterméket magukkal vinné­nek. Ily módon a használó érzi az aeroszolt, érzi az illatokat, érzi a természetes dohány illatát anélkül, hogy az égés során keletkező termék, amely például egy normál cigaretta égése során is keltkezik, eljutna hozzá. A találmány szerinti cigarettaszerű termék olyan kiviteli alakja is elképzelhető, amikor gyógyszert továbbítunk vele, például illó gyógyászati készít­ményt, vagy adott esetben gyógyászatiig aktív anya­got is továbbítunk a cigarettaszerű terméket szívó egyén felé. Ily módon lehet például fehedrint, [1-fe­­nil-hidroxi-2-metil- amino-propán] metaproterenolt [1- (3,5-dihidroxi-fenil)-l-hidroxi- 2-izopropil-amino-eta­­nol], terbutalint [l-(3,5-dihidroxi-fenil)-2-(terc-butila­­minoj-etanol] illetőleg hasonló termékeket és gyógy­szereket a beteghez továbbítani. A már korábbiakban említett hővezető elem, cél­szerűen valamilyen fémcső vagy fóliából kiképezett cső, például mélyhúzott alumínium, amelynek vas­tagsága 0,01-0,1 mm tartományban van, adott esetben természetesen vastagabb is lehet. A hővezető elem vastagsága és típusa természetesen változtatható, min­dig attól függően kell megválasztani, hogy milyen hővezetést és hőátadást kívánunk elérni. Az egyik olyan hővezető fólia, amit célszerűnek tartunk alkal­mazni, a Union Varbide által gyártott grafoil. Ahogyan erre már korábban utaltunk, és az 1. ábrán látható is, hogy a hővezető elemként kialakított 12 fémborítás a 10 betételemmel érintkezik és azt részben át is fedi, gyakorlatilag egy olyan tartóelemet is képez, amely magába foglalja az aeroszolt létrehozó anyagot is. Előnyösen a hővezető elem a 10 beté­telemnek legfeljebb csak a félhosszáig nyúlik. Ugyan­csak előnyös, ha a hővezető elem átfedi vagy vala­milyen más formában érintkezik a 10 betételemmel, de az érintkezési tartomány hossza kisebb, mint 5 mm, előnyösen pedig 2-3 mm. Ugyancsak célszerű, ha a hővezető elem, amely adott esetben egy hornyolt elemként is ki van képezve, nincs hatással a betételem égési illetőleg világítási paramétereire. A hővezető úgy van kialakítva, hogy nem nyúlik túl a cigaret­taszerű termék égő végénél, még akkor sem, ha a betételem leégett. A találmány szerinti cigarettaszerű terméknél al­kalmazott szigetelő elem, amely az 1. ábrán a 16 rugalmas hüvely, állhat egy vagy több rétegből és állhat különféle szigetelő anyagokból. Előnyős, ha a 16 rugalmas hüvely vastagsága legalább 0,5 mm, előnyös az 1 mm-es vastagság is, de legkedvezőbbnek az 1,5-2 mm vastag szigetelő hüvely mutatkozott. A 16 rugalmas hüvely célszerűen úgy van elrendezve, hogy a 10 betételemnek legalább a felén túlnyúljon, különösen előnyös, ha a 16 rugalmas hüvely a 10 betételem teljes kerülete mentén ki van képezve, és 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom