202360. lajstromszámú szabadalom • Sejtnyitó szerszám mézes lépek viaszfedelének eltávolítására
1 HU 202360 B 2 A találmány tárgya sejtnyitó szerszám mézes lépek viaszfedelének az eltávolítására. A mézes lépek viaszfedeleit sejtnyitó vagy úgynevezett sejtfedelező szerszámmal szokás eltávolítani. Kevés léphez közönséges étkezési villa is elegendő. A fedelező állványra állított lépen a sejtek viaszfedelei alá szúrjuk a villát, ezzel felfeszítjük a viaszlapokat, és ilymódon biztosítjuk, hogy a méz akadálytalanul kicsapódhasson a sejtekből. Amikor már több lépről van szó, úgy sokkal gyorsabb és eredményesebb munkát lehet végezni a külön az erre a célra kialakított sejtnyitó villával, amelynek viszonylag szélesebb feje van, és így egyszerre nagy területet szánt fel a lépen. Sok esetben házilag készítenek sejtnyitó villát, például egy ócska fűrészlapból, amelyhez valamilyen nyelet készítenek úgy, hogy a fűrészlapot vissza hajlítják és ehhez szegecselnek egy nyelet. A sejtnyitó villával feltört mézes sejtek azonban többé-kevésbbé összeroncsolódnak, az összeroncsolódott sejteket a méhek lerágják és a viaszhulladékot a kaptár fenekére szórják, ahol az könnyen a molyok martalékává válhat, ezért a sejtek nyitására sok esetben célszerűbb a sejtnyitó kés, illetőleg sejtfedelező kés alkalmazása, amely a sejtnyitó villától elsősorban abban tér el, hogy nagyobb hosszúságúra van kialakítva. A legelőnyösebb természetesen az, ha a fedelezést felváltva végezzük a sejtnyitó villa illetőleg a sejtnyitó kés használatával, amelyeket közösen tulajdonképpen sejtnyitó szerszámként lehet említeni, hiszen a sejtnyitó gyalu a sejtnyitó késnek egy rövidebb változata, amelyhez még egy megfelelő terelő elem is csatlakoztatva van. Ilyen sejtnyitó eszközt ismertet például „A méhész műhelyében” c. könyv, amelynek szerzője Szabó Károly, és amely a Mezőgazdasági Kiadó kiadványaként jelent meg 1977-ben. Sejtnyitó villát megtalálhatunk még a „Méhészeti Zsebkönyv” 1955-ös kiadványában is, amely teljesen villaalakúra kiképzett sejtnyitó villát mutat be, amelyhez egy fanyél van csatlakoztatva. Ezek a sejtnyitó szerszámok azonban nem minden esetben alkalmasak a viaszfedél eltávolítására, illetőleg sok esetben visszamarad a viaszfedélből valamennyi a lépen. Ennek oka valószínűleg az, hogy a viasz mechanikusan nem távolítható el teljes egészében. A 190 980. lajstromszámú EPA szabadalom elektromos árammal működő két lemezből álló kést ismertet méz eltávolítására. Hátránya az, hogy a vándor méhészek kitelepülési helyeiken ritkán jutnak elektromos áramhoz, ezért az eszköz használata korlátozott. A találmánnyal célom volt egy olyan sejtnyitó szerszám kialakítása, a mézes lépek viaszfedelét teljes egészében lehet eltávolítani mindenféle visszamaradó rész nélkül, és az eltávolítás egyszerűen valósítható meg. A találmány szerinti sejtnyitó szerszám kidolgozásához az a felismerés vezetett el, hogy a viasz a hő hatására megolvad, ha tehát olyan sejtnyitó szerszámot használunk, amely fel van melegítve, de nincs túlmelegítve, hogy a viaszt megégesse, akkor a viaszfedelet sokkal hatásosabban lehet eltávolítani. A találmány tehát sejtnyitó szerszám mézes lépek viaszfedelének eltávolítására, amely munkarészből, és ehhez 90°-nál kisebb szög alatt, nyakrészen keresztül csatlakoztatott nyélből áll, amely a találmány értelmében úgy van kialakítva, hogy a munkarész belül üreges elemként van kiképezve, amelynek alsó lapja képezi a vágótalpat, és amelyben annak felső részénél kivezetett gőzbevezető cső és gőzelvezető cső van elhelyezve, amelyek a nyélen is átvezetve vannak egy gőzbevezető és egy gőzelvezető egységhez csatlakoztatva. Annak érdekében, hogy a sejtnyitó szrszám könnyebben legyen a felületen megvezethető, előnyös, ha a munkarész trapéz keresztmetszetűre van kiképzeve, és a vágótalp alulról konkáv alakúnak látszóra van kialakítva. Ugyancsak előnyös, ha a munkarészben a gőz egyenletesebb elterjedéséhez a gőzbevezető cső a vágótalp hosszának 5/6-ára van kialakítva, míg a gőzelvezető cső a vágótalp hosszának csak 1/10-ét képezi, így ugyanis a munkaszerszám belsejében elterjedő gőz csak a végénél kerül elvezetésre. Ha a sejtnyitó szerszámot sejtgyaluként kívánjuk alkalmazni, úgy előnyös, ha a munkarész felső részén a haladási irányból konvex terelő elemet helyezünk el, amely egy egyszerű hajlított lemez lehet például. A találmány szerinti sejtnyitó szerszám egy további előnyös kiviteli alakja úgy van kialakítva, hogy a gőzbevezető és a gőzelvezető cső a vágótalphoz van hegesztve, és magát a munkarészt egymáshoz forrasztott vörösréz lemezből alakítjuk ki, a felső részt előnyösen 0,3 mm-es vöröslemezből, míg az alsó részt 1,00 m-es vörösréz lemezből, és a gőzbevezető cső a gőzelvezető cső szintén vörösréz cső, célszerűen 6x4 mm-es. A találmány szerinti sejtnyitó szerszámot a továbbiakban példakénti kiviteli alakja segítségével a mellékelt ábrákon ismertetjük részletesebben. Az 1. ábrán oldalnézetben látható a találmány szerinti sejtnyitó szerszám azon kiviteli alakja, amely sejtnyitó késként alkalmazható, a 2. ábrán ugyanezen sejtnyitó szerszám felülnézete látható, míg a 3. ábrán a A-A vonal mentén vett metszet látható előlnézetben, a 4. ábrán a találmány szerinti sejtnyitó szerszám azon kiviteli alakja látható, amely sejtnyitó gyaluként alkalmazható előnyösebben, itt oldalnézetben és részben metszetben látható, míg az 5. ábrán a 4. ábra szerinti sejtnyitó szerszám felülnézete látható. Az 1., 2. és 3. ábrán a találmány szerinti sejtnyitó szerszám azon kiviteli alakja látható, amely előnyösen sejtnyitó késként alkalmazható, az 1. ábrán oldalnézetben és részben metszetben, a 2. ábrán felülnézetben, míg a 3. ábrán a 2. ábra A-A vonal mentén vett metszete látható előlnézetben. Az 1-3. ábrán látható tehát a sejtnyitó szerszám 1 nyele, látható az 1 nyélhez 7 nyakrészen keresztül kapcsolódó 2 munkarész, látható a 4 gőzbevezető cső, és az 5 gőzelvezető cső, valamint látható a 6 vágótalp. Az ábrákon látható, hogy a 2 munkarészhez 90°-nál kisebb szög alatt csatlakozik a 7 nyakrész, és ehhez van csatlakoztatva az 1 nyél. Az 1 nyélen keresztül van a 4 gőzbevezető cső és az 5 gőzelvezető cső a 2 munkarészhez elvezetve úgy, hogy a 4 gőzbevezető cső és az 5 gőzelvezető cső önmagában képezi a nyakrészt 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
