202330. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hőenergia passzív átadására magreaktorból fogyasztóhálózatnak a reaktor-teljesítmény önműködő szabályozásával, önműködő vészleállítással és vészhűtési üzemmódra történő áttéréssel
7 HU 202 330 B 8 keringést megindítani. A bórtartalmú víz a 19 káddal szemközti nyitott 12a csőcsonkokból a 22 hőcserélőbe, innen a 10 fűtőtestbe folyik, ennek rúdjai között felszáll, ismét a 10 fűtőtestbe kerül és a 22 hőcserélő 11 csövei között eléri a 9 teret, ahol felszáll és elgőzölög. A köpenyáram gőzhányada a 23 harangban a víztől szétválik. A bórtartalmú vizet a 13 összekötőcsövön át belépő 12a csőcsonkba visszavezetik. A villamos 10 és 12 fűtőtest feladata a reaktor indításakor a köpenyáramlást szabályozni, és addig gőzt fejleszteni, míg a primer áramkör kellően megtisztul és a reaktor által történő gőzfejlesztés beindul. Mindkét 10 és 12 fűtőtest felülről kiemelhető, és a 22 hőcserélő megfelelő nyílásába besüllyeszthető. A vízzel telt 19 káddal szemben való tömítés saját súlyuk révén történik. A 3 kondenzátor a 2. ábrán látható módon egy 14 vízgyűjtő és egy 15 gőzgyűjtő közti függőleges csőkötegből áll. A függőleges csőkötegben egy víz-gőzkeverék képződik, ami a 15 gőzgyűjtő felé emelkedik. A vízhányadot innen a 14 vízgyűjtő felé visszavezetik. A gőzhányadot a 24 vezetéken keresztül az 1. ábra szerint a vízzel telt 19 kád betonfalán át a 16 hőcserélőhöz vezetik. A hagyományos 16 hőcserélő U csöveiben kering a távfűtés fűtővize. A fűtővizet ezen csövek külső felületén kondenzálódó gőz hevíti. A kondenzvizet a 15 gőzgyűjtőhöz visszavezetik, ahol az a vízhányaddal keveredik. A primer kör összes alkotóeleme a 19 kádban levő vízzel szemben hőtechnikailag szigetelt. Annak megelőzésére, hogy a hőveszteségek ellenére a 19 kádban levő víz túlzott felmelegedését elkerüljék, a felhevült vizet a 18 vízhűtőbe vezetik. A 18 vízhűtő egy lefelé nyitott harang alatt helyezkedik el. Ez a 19 kád hideg vizével együtt vészhűtőként működik. Ebből a célból a 17 összekötőcső a 3 kondenzátor felső részét összeköti a 18 vízhűtővel. A17 összekötőcső a szabad 27 vízszint alatt a 23 harang alá merül. A 27 vizszint a 23 harang alatti nyitott térben a reaktor teljesítményszabályozás szerinti normál üzemében a 28 szabályozási tartományon belül marad. A 17 összekötőcső a 28 szabályozási tartomány alsó határa alá merül úgy, hogy a 29 csőkönyök normál üzemben mindig víz alatt van. Másrészt az 1 reaktormag alatti 20 tér egy 25 összekötőcső által a 19 káddal össze van kötve. Ez a 25 összekötőcső a gőztélben a 23 harang alatt olyan magasra emelkedik, hogy a 26 csőkönyök normál üzemben a 27 vízszint 28 szabályozási tartományának felső határa fölé kerül. A gőz túltermelése következtében süllyed a 27 vízszint, és a 17 összekötőcsőben a gőz útja szabaddá válik. A gőz a 3 kondenzátorból a 18 vízhűtőbe áramlik. Ennek következtében a 3 kondenzátorban lévő nyomás a statikus, 27 vízszintnek megfelelő nyomásról a sokkal alacsonyabb, vészhűtőben levő nyomás értékére süllyed. Ezáltal egy szívóhatás következtében a 27 vízszint emelkedik, és a 19 kádban levő víz a 13 összekötőcsövön és a 21 összekötőn át a primer rendszerbe áramlik. Az emelkedő 27 vízszint elárasztja a 26 csőkönyököt, így a 26 csőkönyökben a gőzpáma egyrészt a kondenzáció miatt eltűnik, másrészt a szívóhatás az ellenállását legyőzi, így a 19 kád vizének útja a 25 összekötőcsőn át a reaktor alatti 20 térhez szabaddá válik. A beáramló bórtartalmú víz leállítja a reaktorban a fűtést, ugyanakkor segíti a hűtést. A megmaradó, a reaktor utófűlése miatt képződő gőz a 18 vízhűtőben kondenzálódik, míg a 3 kondenzátorban az emelkedő vízszint a 17 összekötőcső beömlő nyílását elárasztja. Ezt követőleg beáll az egyensúly. Az 1 reaktormag hője a kondenzálódó gőzzel a 3 kondenzátor falára kerül, majd innen a tökéletlen hőszigetelés miatt hőveszteségként a 19 kád vizébe kerül. Egyidejűleg a hőmennyiség egy részét a kád vizének természetes cirkulációja a primer körből elszállítja. Egyúttal a 19 kád vize a 25 összekötőcsövön keresztül az 1 reaktormag alatti 20 térbe ömlik, hűti és átfolyik az 1 reaktormagon, a 2 gyűrűs csatornába felszáll a 3 kondenzátorba és a primer kört a 21 összekötőn, 13 összekötőcsövön és 12a csőcsonkon keresztül elhagyja. A 4. ábra az 1 reaktormag kialakítását ábrázolja. A primer kör hűtővíz az 1 reaktormag alatti 20 térből kiindulva átáramlik az 1 reaktormagon, a 22 hőcserélőn, és a 2 gyűrűs csatornában tovább áramlik. Az 1 reaktormag minden második fűtőeleme a 31 fenéklemezzel 30 támasztócsövek által össze van kötve. Ezeket a fűtőelemeket felülről a 32 tartórács tartja. A 32 tartórácáot a 34 emelőharang alsó szélével a 33 összekötőcső köti össze. Az 1 reaktormag közötte lévő fűtőelemeit alulról a 35 támasztórács tartja, továbbá felfelé a 37 fedélráccsal a 36 tartócsövek által össze vannak kötve. A4, ábra bal oldala az 1 reaktormagot üzemi helyzetben ábrázolja. Itt a 34 emelőharang alsó széle központos 39 vezetőcső 38 támasztógyűrűjére ül fel. Ezen a helyen a primer kör vizének a 19 kád vizével való keveredését egy gumitömítés akadályozza meg. A 35 támasztórács a 40 gyűrűharang támasztógyűrűjén nyugszik. A 40 gyűrűharang az 1 reaktormag felé súlyát gáztöltete révén tartja. Normál üzemben az 1 reaktormagban nem képződik gőz. A gőzképződés a 2 gyűrűs csatornában kezdődik. Ha valamilyen oknál fogva az 1 reaktormagban mégis gőz keletkezik, úgy az a 36 tartócsövek között a 37 fedélrácson át a 34 emelőharangba jut. Amennyiben annyi gőz képződik, hogy a 34 emelőharang feltelik, úgy a 34 emelőharanggal összekötött fűtőelemek a 36 tartócsövek közölt felemelkednek, mint az a 4. ábra középső részén látható. Egyidejűleg a 30 támasztócsövek a helyzetüket megtartó többi fűtőelem közé nyúlnak be. A 30 támasztó- és 36 tartócsöveket 41 bóracél burkolat fedi. A 34 emelőharang kiemelések«1 a 32 tartórácsot a 41 bóracél burkolattal fedett 36 tartócsövek között át kell csúsztatni. Ez a 6. ábrán látható. Hasonló módon tolódnak át a 30 támasztócsövek a 35 támasztórácson. A 40 gyűrűharang lefelé nyitott. A gáztöltetet hajlékony csővezetéken vezetik alája. A 40 gyűrűharang felső végén lévő 42 szelepnyílást egy erős, acélból készült 43 golyó zárja le. Erős rázkódáskor ez a 43 golyó legördül a 42 szelepnyílásról, a gáztöltet kiszökik a 40 gyűrűharangból, és ez a rátámaszkodó fűtőelemekkel együtt lesüllyed. Mielőtt a süllyedés közben a 4. ábra jobb oldalán vázolt helyzetet elérné, a 43 golyót a 45 burkolóhenger szélén fennakadó 44 visszaállító elem eredeti helyzetébe visszavezeti és a 42 szelepnyílást újra lezárja. A 31 fenéklemezt a 32 tartóráccsal az alsó 46 távtartócső köti össze. Hasonlóképpen a 35 támasztórácsot a 37 fedélráccsal a felső 47 távtartócső köti össze. Az alsó és felső 46 és 47 távtartócsövek, valamint a 33 összekötőcsövek az 1 reaktormag körüli elrendezését az 5. ábra mutatja. Ennek részletei a 7. ábrán láthatók. A 8. ábra az 1 reaktor magüzemi helyzetét ábrázolja 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
