202325. lajstromszámú szabadalom • Mérőátalakító elrendezés mikrohullámú teljesítmény mérésére

1 HU 202 325 B 2 A találmány tárgya mérőátalakító elrendezés mikrohul­lámú teljesítmény mérésére, amely széles sávú mikro­hullámú jelek teljesítményét méri. A teljesítménymérés a mikrohullámú technikában nélkülözhetetlen módszer, amely szervesen kapcsolódik a híradástechnika számos területén alkalmazott, alapve­tően szükséges mérési eljárásokhoz. Attól függően, hogy mekkora a mérendő teljesít­mény, mérési pontosság és milyen frekvencia határok között kell a mérést elvégezni, többféle mérőátalakító elrendezés vált ismertté. Ezek sorrendben a kalorimetri­kus elven működő átalakítók, film és huzalbolométer, a tcrmoelemes mérőátalakítók, a mechanikai, elektromos és mágneses elvű átalakítók. Ezeket a mérőátalakító elrendezéseket szükségtelen részletesen ismertetni, csak az egyes mérőátalakító-cso­portok hátrányos tulajdonságait soroljuk fel a követke­zőkben, ezek ugyanis nem közismertek:- A kalorimetrikus elven működő teljesítménymé­rők hátránya bonyolult felépítésük, nehézkes kezelhető­ségük, valmint a mérhető teljesítménytartomány és a mérési pontosság korlátozottsága, a hitelesítés nagy idő­igénye.- A film és huzalbolométerek hátránya a csekély terhelhetőség, a nem-lineáris viselkedés és a körülmé­nyes illeszthetőség.- A termoelemmel működő teljesítménymérők fi­gyelemre méltóak (kiemelhetők) a Hewlett-Packard, va­lamint a Marconi Instruments cégek műszerei. Hátrá­nyuk, hogy fémes termoelemek jele kicsiny. Ezen javí­tott a félvezető és vékonyréteg-technika együttes alkal­mazása, pld. a Hewlett-Packard cég HP 435A/8401 A típusú mérőeszközével, ahol egy félvezető chip és két egyforma termoelem van egy egységbe integrálva úgy, hogy a DC feszültségmérő szempontjából sorba, a nagyfrekvenciás jel szempontjából párhuzamosan kap­csolódnak, s a két párhuzamosan kapcsolt termoelem valósítja meg az 50 Ohm-os lezárást a nagyfrekvenciás tápvonalban. Hátrányuk, hogy a termoelektromos telje­sítmény a hőmérséklet függvényében nem teljesen ál­landó, a tantálnitrid réteg öregedése következtében lét­rejött változások kompenzálása bonyolult. Az eszköz csak igen bonyolult technológiával, költségesen állítha­tó elő. Túlterheléssel szemben igen érzékeny és csak 10 MHz feletti frekvenciákon használható.- A mechanikai elven működő teljesítménymérők csak igen szűk frekvenciatartományban használhatók.- Az elektromos vagy mágneses elven működő mik­rohullámú teljesítménymérők által mérhető teljesít­ményszint, valamint az alkalmazhatósági frekvenciatar­tomány korlátozott (pld. a Shottky-Barrier-diódás mód­szerek). Főként nagyérzékenységű méréseknél haszná­latosak, abszolút teljesítménymérésre csak korlátozott mértékben. Példa a Hewlett-Packard cég HP 8484 A típusú mérőfeje. Túlterhelésre szintén nagyon érzékeny. A találmány célja az előzőekben ismertetett mérőáta­lakító megoldások hátrányainak kiküszöbölése. Részle­tesebben: célunk olyan DC feszültségkimenetű mikro­hullámú teljesítménymérő mérőátalakító kidolgozása, amely 0 Hz-tól működik, széles frekvenciasávban illesz­tett lezárást képvisel a tápvonal felé, VSWR értéke 18 GHz-ig 1,1 alatt van, széles teljesítménytartomány­ban 10-20 pW-tól 500-1000 mW-ig pontos, beállási ideje 1 msec alatti, érzéketlen a hullámformára, érzéket­len a környezeti hatásokra, különösen a környezeti hő­mérséklet változására. Célunk továbbá, hogy a mérő­átalakító önálló szerkezeti egység legyen, hogy a DC kimenet jele, amely lehet DC áram vagy DC feszültség és arányos a mérendő mikrohullámú teljesítménnyel, tetszés szerinti kijelző eszközzel legyen megjeleníthető. E célok megvalósításánál célszerű volt kiindulni a bolometrikus teljesítménymérők elvéből, a legkorsze­rűbb, hőhatáson alapuló teljesítménymérők elrendezé­séből, és célszerű volt a mikroelektronikai technológiá­val készült alkatrészkészletet alkalmazni. A találmányi gondolat első eleme az a felismerés, hogy a mérendő mikrohullámú jel útját, azaz a lezáró ellenállást elektromosan el kell választani a hőmérsék­­letérzékclőktől, azokkal kapcsolódó áramköröktől, és ez úgy valósítható meg, hogy egy vékony szigetelő lapka egyik felületére visszük fel a lezáró ellenállást, a másik felületére az árnyékolt hőmérsékletérzékelőt. A talál­mányi gondolat második eleme az, hogy második hő­mérsékletérzékelőt alkalmazunk úgy, hogy a második hőmérsékletérzékelő az elsővel azonos hőszigetelt tér­ben, egy hőszigetelt, célszerűen földelt és fazék alakú házban van. Mindkét hőmérsékletérzékelővel sorban árambeállító kompenzáló ellenállás van, célszerűen a hőszigetelt házon kívül. Végül hozzátartozik a találmá­nyi gondolathoz az, hogy a két hőmérsékletérzékelőt és a két árambeállító kompenzáló ellenállást hídba kap­csoljuk és a híd kimeneti pontjairól vesszük le a mérendő mikrohullámú teljesítménnyel arányos egycnfeszültsé­­get vagy egyenáramot. A találmány tehát mérőátalakító elrendezés mikro­hullámú teljesítmény mérésére, amelynek mikrohullá­mú bemeneti csatlakozója és ehhez elektromosan csatolt lezáróellcnállása van, legalább egy első és legalább egy második hőmérsékletérzékelője van és ezeket egy fémes anyagból készült ház foglalja magába, amely célszerűen földelt és fazék alakú. Az első és második hőmérséklet­érzékelővel sorbakapcsolva első és második árambeál­lító kompenzáló ellenállás van, amelyek a hőmérséklet­érzékelőkkel hídkapcsolást képeznek., A találmányt az jellemzi, hogy a házat hőszigetelő burkolat veszi körül, ennek belsejében hővezető, de elektromosan szigetelő anyagból, célszerűen zafírból készült lapka van. Ennek egyik oldalán van a lezáróellenállás, másik oldalán a lezáróellenállással termikusán csatolva, de attól elektro­mosan szigetelve az első hőmérsékletérzékelő. Az is jellemzi a találmányt, hogy e házon belül, a lezáróellen­állástól termikusán is és elektromosan is szigetelve van a második hőmérsékletérzékelő. A találmány szerinti mérőátalakító elrendezés egyik előnyös kialakításánál a házat a hőszigetelő burkolattal és az első és második árambeállító kompenzáló ellenál­lással együtt fémből készült burkolat veszi körül. A találmány szerinti mérőátalakító elrendezésnek célszerű kiviteli alakja képezhető ki oly módon, hogy a hídkapcsolás a két szemben lévő csomópontján egyen­­feszültség forrásról van táplálva, a másik két szemben lévő csomópontja a két, első és második kimeneti pont. E két kimeneti pontra csatlakozik egy önmagában is­mert, két első és második műveleti erősítővel megvaló­sított különbségképző áramkör, ahol a műveleti erősítők önmagukban invertáló negatív visszacsatolt elrendezé­sűek. További kiviteli alakok alakíthatók ki oly módon, hogy az első és második hőmérsékletérzékelőt mikro­elektronikai technológiával gyártott félvezető ellenál­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom