202320. lajstromszámú szabadalom • Berendezés immunkémiai vizsgálatokhoz
5 HU 202 320 B 6 stb.), feltéve, hogy ezek az anyagok kielégítik ugyanazokat a kritériumokat, mint a második immunkémiailag aktív anyag, és feltéve, hogy ezek az anyagok abban a formában, ahogy bevezetésre kerülnek, ugyancsak semlegesek egymással és a második immunkémiailag aktív anyaggal szemben a már ismertetett feltételek mellett Az IAS 3, IAS 4 stb. anyagokat hasonló módon kezeljük, mint a második immunkémiailag aktív anyagot és így nyerjük a fagyasztva szárított, lényegében gömb alakú IAS 3, IAS 4 stb. részecskéket. Az a vizsgálati módszer, amelynek során a találmány szerinti készülék a tartókkal, amelyek a második és harmadik immunkémiailag aktív anyagokat tartalmazzák, igen jól alkalmazható inhibiciós vizsgálatokban, amikoris a harmadik immunkémiailag aktív anyag olyan anyagot tartalmaz, ami immunkémiailag egyenértékű vagy immunológiáikig kiegészíti az immunkémiailag aktív anyagot, amelyet meg kívánunk határozni. Egy másik vizsgálati módszerben, amelynél a találmány szerinti készülék előnyösen alkalmazható, mint pl. a szendvics-vizsgálat, egy második immunkémiailag aktív részecske elegendő. A találmány szerinti készülék alkalmazásával, az első és a második immunkémiailag aktív anyagok (esetleg a harmadik immunkémiailag aktív anyag) és a választott vizsgálati módszer függvényében antitestek, antigének és haptének határozhatók meg. A szendvics vizsgálat során az első és a második immunkémiailag aktív anyagok az antitestek, ha egy antigént kell meghatározni, és antigének vagy anti-antitestek, ha egy antitestet kell meghatározni. Az első és második immunkémiailag aktív anyag is lehet poliklonális vagy monoklonális antitest, azzal a feltételezéssel, hogy amennyiben az első és a második immunkémiailag aktív anyag a meghatározandó antigén elleni monoklonális antitest, az első immunkémiailag aktív anyag antitestjeinek gyakran a második immunkémiailag aktív anyag antitestekétől eltérő antigén determináns ellen kell irányulniuk. Amennyiben a meghatározandó anyagnak két vagy több azonos antigén determinánsa van, vagy amennyiben olyan meghatározandó anyag, amely bár maga nem tartalmaz azonos determinánst, de a vizsgálandó közegben csomó formájában jelen van oly módon, hogy ez a csomó két vagy több azonos antigén determinánst tartalmaz, az első és a második immunkémiailag aktív anyag lehet monoklonális antitest, ami ugyanazon antigén determinánsra irányul. A kompetitiv vizsgálat során a második immunkémiailag aktív anyag antigén vagy haptén, ha az első immunkémiailag aktív anyag monoklonális vagy poliklonális antitest, és monoklonális vagy poliklonális antitest, ha az első immunkémiailag aktív anyag antigén vagy haptén. Ha azz első immunkémiailag aktív anyag az inhibiciós vizsgálatnál monoklonális vagy poliklonális antitest, a második immunkémiailag aktív anyag is monoklonális vagy poliklonális antitest és a harmadik immunkémiailag aktív anyag antigén kell, hogy legyen. Ezzel szemben, ha a második immunkémiailag aktív anyag antigén vagy haptén és a harmadik immunkémiailag aktív anyag antitest kell, hogy legyen, ha az első immunkémiailag aktív anyag antigén haptén. Ebben az esetben is az előbb említett módszert alkalmazzuk, ha az első és a második immunkémiailag aktív anyag monoklonális antitest. Hogy a detektálás lehetőségét biztosítsuk, a második immunkémiailag aktív anyagot el kell látni egy jelölésre alkalmas anyaggal, vagy pedig a vizsgálati anyag inkubációs ideje és a tartó kiöblítése után érintkezésbe kell hozni egy olyan anyaggal, ami kötődik a második immunkémiailag aktív anyaghoz és el van látva egy jelölésre alkalmas anyaggal. Előnyösen magát a második immunkémiailag aktív anyagot kell ellátni a jelölésre alkalmas anyaggal. Ez az anyag lehet izotóp vagy enzim, festékanyag, vagy valamilyen fluoreszkáló anyag, fém-szói vagy festékanyag-szói, ami kötődik a második immunkémiailag aktív anyaghoz. A találmány szerinti készülék alkalmazásával az immunkémiai meghatározást általában az alábbi módon végezzük el. A záróelem eltávolítása után vizsgálandó folyadékot viszünk be a tartóba. Ezt követően egy bizonyos ideig inkubálunk. Az inkubációt követően a folyadékot eltávolítjuk és a tartót kiöblítjük, ezután a vizsgálat eredménye meghatározható, ha a jelölésre használt anyag izotóp, festékanyag, fluoreszkáló anyag vagy fémrészecske. Amennyiben a jelölő anyag enzim, egy szubsztrátumot is kell alkalmazni, amelyet az enzim detektálható anyaggá alakít át. A találmány szerinti készülékkel az immunkémiai meghatározások oly módon végezhetők el, hogy specifikusság, érzékenység és szelektivitás tekintetében semmiképpen nem maradnak el azoktól az ismert készülékekkel végzett meghatározásoktól, amelyek során a második - és esetleg a harmadik - immunkémiailag aktív anyagot a meghatározás alatt vagy röviddel az előtt adagoljuk be, még abban az esetben sem, ha a készüléket hónapokig tárolták. A találmányt részletesebben az alábbi példák segítségével ismertetjük. 1. példa Négy polisztirol mikrotiter lapból, amelyek nyolc sorban tizenkét kúposán hengeres tartót alkalmaznak, (magasságuk 10 mm, felső átmérőjük 6,5 mm és alsó átmérőjük 6 mm volt) és fenékrészük laposan volt kiképezve, néhány tartót feltöltöttünk 0,135 ml vizes oldattal, ami az első immunkémiailag aktív anyagot tartalmazta. 16 óra elteltével a folyadékot eltávolítottuk, a mikrotiter lemezeket 24 órán át 20 “C hőmérsékleten levegőn megszárítottuk; a levegő relatív nedvességtartalma kevesebb volt, mint 20%. Az 1. és 2. mikrotiter lemezeket azonnal felhasználtuk a meghatározásokhoz, amelyek során, miután a vizsgálandó anyagot bevittük a tartóba, az 1. mikrotiter lemez tartóiba egy cseppet vittük be a második immunkémiailag aktív anyag vizes oldatából és a 2. mikrotiter lemez tartójába a másodüt immunkémiailag aktív anyagot tartalmazó részecskét vittük be. Ezt úgy végeztük, hogy egy cseppkői indultunk ki, amely ugyanolyan térfogatú és a második immunkémiailag aktív anyag koncentrációja ugyanaz, mint azé a cseppé, amit az első mikrotiter lemez tartójába vittünk be. A 3. és 4. mikrotiter lemez tartóiba a második immunkémiailag aktív anyagot tartalmazó részecskéket vittünk be száraz térben, amelyet ugyancsak oly módon készítettünk el, hogy egy cseppből indultunk ki, amely azonos térfogatú volt és azonos koncentrációban tartalmazta a második immunkémiailag aktív anyagot, mint azzal a cseppel, amit az első mikrotiter lemez tartójába vittünk be. Egyes tartókba harmadik immunkémiailag aktív anyagot is bevittünk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
