202318. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kedvezőtlen kőzetnyomás-jelenségek előrejelzésére

1 HU 202 318 B 2 Jellegzetessége, hogy a fúrólyukak(10a, 10b) a bánya­­üreg(5) - célszerűen távolabbi - környezetében a kőzet­ben^) elhelyezkedő jó vízvezető és/vagy gyengén áteresztő közbetelepülésekbe, pl. homoklencsékbe(3a, 3b), homokos agyaglencsékbe(4) vannak mélyítve,"az egyes homoklencsékhez(3a, 3b) és/vagy homokos agyaglencsékhez(4) hozzárendelt nyomásmérő mérő­­eszközök(16,18) jeltovábbító vezetékek(20) útján mé­rőhelyi egységhez(21) vannak kapcsolva. A mérőhelyi egység(21) adatgyűjtővel(21a) és referencia tároló­­val(21f), valamint ezekhez kapcsolt különbségképző és összehasonlító adatfeldolgozó mikroszámítógéppel és 5 tápforrással(21c) van ellátva, a mérőhelyi egység(21) kimenetéhez pedig legalább egy riasztó jelző(21e) van csatlakoztatva. (1. és 2. ábra) A találmány tárgya eljárás kedvezőtlen kőzetnyomás jelenségek előrejelzésére, elsősorban vízvezető és/vagy vízáteresztő közbetelepüléseket is tartalmazó kőzetek közötti bányaüregek, fejtési üregek állékonyságának 15 megvédésére, amelynek során legalább egy helyen mér­jük a pórusvíz nyomását, a mért értékeket feldolgozzuk, és adott esetben veszélyjelzést generálunk. Tárgya to­vábbá a találmánynak az eljárás foganatosítására szol­gáló berendezés is. 20 A felszín alatti üregek állékonysága a benne tartóz­kodók biztonsága szempontjából a felszín alatti szilárd ásványi nyersanyagbányászat és az alagútepítés egyik legfontosabb követelménye. A szilárd ásványi nyersanyagok hagyományos bá- 25 nyászati kitermelésénél a kitermelő üregrendszer állan­dó mozgásban van. Eközben folyamatosan újabb üre­geket alakítanak ki, másokat pedig felhagynak. Számos esetben ugyanazon üreg, pl. széleshomlokú fejtés egyik része (a fejtési homlok) előrehalad, miközben az,üreg 30 másik felét folyamatosan felhagyják. Az ilyen mozgó üregrendszerek munkaterének állékonyságát az éle’tbiz­­tonság által megkövetelt megbízhatósággal folyamatet­­san megőrizni nehéz feladat, különösen nagy felszín alatti mélységek és/vagy kedvezőtlen kőzetviszonyok 35 esetében. A bányászat eszköztárában a felszín alatti fejtési üre­gek körüli folyamatok szabályozására felhasználható főbb beavatkozási eszközök:- a fejtési biztosító szerkezetek teherviselő tulajdonsa- 40 gainak célszerű megválasztása,- az üreg méretének, alakjának változtatása,- az üreg előrehaladási sebességének változtatása,- az üregfelhagyás módjának, valamint a felhagyott üreg kőzetkömyezetében a mozgásviszonyok szabá- 45 lyozása. A szilárd nyersanyagbányászat mélységtartományá­ban a kőzetbiztosító szerkezet mechanikailag együtt­működő rendszerében a fejtési üreg körüli kőzetkör­nyezetre hárul a teherviselés jelentős hányada. A bizto- 50 sító szerkezetre háruló részt nevezzük kőzetnyomás­nak, amely a rendszer mindkét elemének, így a kőzet­nek és a biztosító szerkezetnek a mechanikai tulajdon-, ságaitól is függ, de az is nyilvánvaló, hogy a tehervise­lésben jelentősen nagyobb szerepet játszó kőzetkömye- 55 zet mechanikai állapotának térbeli és időbeli változása a kőzetnyomást (azaz az adott biztosító szerkezet igénybevételeit) döntően befolyásolja. A felsorolt intézkedésekre való felkészüléshez és azok foganatosításához azonban jelentős idő szükséges. 60 Amennyiben a kőzetnyomás gyorsan és jelentősen vál­tozik, az előbb felsorolt vagy más intézkedések végre­hajtására nincs idő, legfeljebb csak az üregben tartóz­kodók kimenekítésére lehet gondolni. Mindezekből az következik, hogy amennyiben ked­vezőtlen kőzetviszonyok között gyors változások vár­hatók, akkor a kőzetkömyezet mechanikai állapotválto­zását előre jelezni élet- és vagyonbiztonsági szempont­ból egyaránt elengedhetetlenül szükséges. A 2/173.904 lajstromszámú GB szabadalmi leírás természetes szénhidrogén tároló kőzetek ún. tároló-pa­ramétereinek, nevezetesen a permeabilitás és a tárolás tényező meghatározására szolgáló kútvizsgálati mód­szer egy továbbfejlesztett változatát ismerteti. Lényege, hogy előbb a fúrásból próbatermelést vé­geznek, majd a próbatermelés megszüntetése után mé­rik az eredeti nyomás visszaállásának folyamatát a táro­lóban. A mérési eredményeket log-log diagramban áb­rázolt görbék segítségével értékelik ki. A szabadalmi leírás a kiértékelés egy fejlettebb változatát mutatja be dimenzió nélküli paramétereket használva. A megoldás ugyan kétségtelenül alkalmas a fúrólyuk környezeti paramétereinek meghatározására, azonban hátránya, hogy megbontja a fúrólyukban lévő termé­szetes állapotot, miáltal egy később bekövetkezendő természeti veszélyhelyzet előrejelzésére nem képes. Á kőzetnyomás viszonyok kedveződen változásának előrejelzésére az alábbi módszereket alkalmazzák:- a kőzetkömyezet mikrotöréses alakváltozásai akusz­tikus hullámokat keltenek, amelyek erre alkalmas mikrofonokkal lehallgathatók. Az akusztikus emisszió felerősödéséből és bizonyos jel típusok meg­jelenéséből, gyakoriságából a múltbeli akusztikus je­lek és kőzetnyomás jelenségek korrelációja alapján bizonyos valószínűséggel a kőzetnyomás kedvezőt­len változása előre jelezhető. Ez a módszer azonban csak kemény kőzetekben alkalmazható. Hátránya az is, hogy a gépesített bányászat termelő tevékenységé­nek akusztikus emissziója a kőzetállapot változás ál­tal keltett kis zajokat elnyomja,- az előrejelzési módszerek másik csoportja azon ala­pul, hogy a kőzet egyes fizikai jellemzői a kőzetfe­­szültségi állapottól is függenek. így pl. az akusztikus hullámok terjedési sebessége is változik a kőzetfe­szültség függvényében. A változást mérik, és érzéke­lik oly módon, hogy a kőzeltest egyes pontjain mes­terségesen akusztikus impulzusokat keltenek, egy másik ponton pedig a beérkezést regisztrálják. Ez az eljárás is csak olyan kemény kőzetben alkalmazható eredményesen, ahol az akusztikus energia diszperzi­ója kicsi,- a kőzelfeszültségi állapotváltozás érzékelésére lehe­tőséget ad a kőzet dielektromos paraméterének a meghatározása is. Ez a módszer csak nagyszilárdságú és nem vizes kőzetkömyezetbcn használható, mivel a kőzet dielektromos állandója a kőzet víztartalmától sokkal jobban függ, mint a kőzet feszültségi állapotá­tól. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom