202307. lajstromszámú szabadalom • Javított eljárás olajlencse gázzal való kitermelésére perfluor-csoportot tartalmazó felületaktív anyagokkal készített hab felhasználásával

5 HU 202307 B 6 Előnyösen 85 és 99% közötti minőséget vá­lasztunk. A folyadékfázist olyan vizes oldat alkot­ja, amelynek aktivanyag-koncentrációja 0,05 és 10 tőmeg% között, előnyösen 0,5-2 tómeg% között változhat. A helyszínen történő injektálás egy vagy több injektálókúttal történik, általában lényegesen kisebb nyomással, mint az adott olajlencse összetörési nyomása. Szivattyúzás segítségével végezhetjük, vagy külön injek­tálással, először egy adag felületaktív anyag oldatot, azután egy adag nem kondenzálható gázt injektálva, és ezeket a külön injektálá­sokat adott esetben megismételve, vagy egy vagy több adag felületaktív oldat és gáz egyidejű injektálásával, így a hab akkor képződik, amikor az anyagok érintkezésbe kerülnek a lencsében. A termék egyik lehet­séges alkalmazása, hogy az első adag a talál­mányban ismertetett fluoros felületaktív anyaggal képzett hab, a többi a korábban is ismert eljárásokkal készített nem fluoros hab, aminek gazdaságossági szempontból van előnye. Úgy is eljárhatunk, hogy a habot a fel­színen elkészítjük egy generátorban, éB ez­után injektáljuk az olajlencsébe. Amikor segédgázként vízgőzt kívánunk használni, akkor először a találmányban is­mertetett felületaktív anyag oldatát injektál­juk, majd vagy egyszerre a vízgőzt é6 a nem kondenzálható gázt, vagy először a nem kondenzálható gázt és azután a vízgőzt. Általában, a habot alkotó gáz nem szük­ségszerűen azonos a szénhidrogén-kiterme­lésnél használt gázzal. A rezervoárnak az igy képződő habbal történő legalább részleges átőblitése szén­­hidrogén termelést eredményez, amelyet egy vagy több termelőkút segítségével nyerünk ki. Ezt a kinyerést előnyösen legalább addig végezzük, amíg legalább egy felületaktív anyag nem jelenik meg a termelókútban. Az olajkitermelő eljárás a 3 342 256, 4 086 964 és 3 529 668 sz. USA-beli szabadalmi leírá­sokból ismert. A találmány megértését megkönnyítik az alábbi ábrák és fényképek:- Az 1., 2. és 3. ábra a habfront előre­haladását mutatja homogén porózus közeg­ben, a korábban ismert szulfonátok jelenlété­ben, míg a 4., 5. és 6. ábra ugyanezt a talál­mány szerinti eljárásnál,- a 7., 8. és 9. ábra kétrétegű porózus közegben mutatja a habfront haladását. A következő példákkal illusztráljuk a találmányt. Használhatjuk a találmányban is­mertetett habot önmagában vagy olyan ha­bokkal keverve, amelyek perfluorcsoportot nem tartalmazó felületaktív anyagokból kép-­­zódtek, és a korábbi ismeretek szerint ké­szültek. Az első kisérletsorozatot szobahőmérsék­leten végeztük, pyrex cellákban, hogy látha­tóvá tegyük a hab hatását porózus közegben és szénhidrogén-fázis jelenlétében, a második sorozatot olyan berendezésben végeztük, amely magasabb hőmérsékleten tud működni, hogy meg tudjuk állapítani az adott felület­aktív anyag hatékonyságát a műveleti körül­mények között, amelyek a vízgőz injektálásá­nak felelnek meg. Habgenerátor alkalmazása - habár hasz­nálata praktikus, valamint állandó és repro­dukálható minőségű hab előállítását teszi le­hetővé -, nem elengedhetetlen; a keletkezett hab haladni tud a porózus közegben akkor is, ha alkotórészeit, a gázt és a felületaktív anyagot külön-külön injektáljuk be, akár egyidejűleg, akár váltakozó adagokban. 1. Példa (a korábbi ismeretek illusztrálására) Ezt a kísérletet szobahőmérsékleten vé­gezzük, 5 cm átmérőjű, 38 cm hosszúságú pyrex cellában, amely 500 mikrométer átmérő­jű üveggolyókkal van megtöltve, és 100%­­-osan telítve van szintetikus olajjal (viszko­zitása = 1,7 mPa.s; sűrűsége = 860 kg/ms 20 °C-on). la) Ezt a cellát 0,1 liter/óra áramlási sebességgel nitrogénnel áramoltatjuk át. Megfigyelhető az előnyben részesített haladási utak kialakulása és a gáz igen gyors áttörése (1. ábra), az olaj kinyerése ebben a stádiumban alacsony. Amikor a porózus térfogat mintegy 100- -szorosát injektáljuk a gázból, az olaj kinye­rési aránya mintegy 50%, és gyakorlatilag nem nő tovább. (2. ábra). lb) Ebbe a cellába ezután folyamatosan 105 ml/h habot adagolunk, amely nitrogénből (0,1 liter/óra) és felületaktív anyag oldatból (5 ml/óra) képződik. A felhasznált felületaktív anyag klasszi­kus fajta; nátrium-dodecilbenzol-szulfonát 1 tőmeg%-os vizes oldata. Nagyon határozottan megfigyelhető (3. ábra) a hab mechanikai lebomlása, oly módon, hogy a front, ahogy előrehalad a porózus közeg kimenő oldala irányába, egyre inkább diffúzzá válik. Másrészt, a haladási front nem tiszta-és egy közbenső zóna alakul ki belőle, amely a tiszta habtól egy viz + felületaktív anyag-olaj-gáz keverékig tart, miközben a gáz hajlamos a porózus közeg felső részében haladni, a felületaktív anyag oldata pedig az alsó részben. A hab lassan halad és az előnyben részesített utak övezetével párhu­zamosan, ahogyan előrehalad az érintett zó­nák szénhidrogén-fázisának eliminációja. A maradék olaj-telítettség csak akkor válik gyakorlatilag nullává, amikor már a pó­rusok térfogatának körülbelül százszorosának megfelelő térfogatú habot injektáltunk be. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom