202270. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szilárd tüzelőanyag előállítására
44 tömegX szénpor A szénpor az 1. példában, a ázalma' a 3. példában leirt tulajdonságokkal rendelkezik1, a gacs adagolása pedig a 4. példában említett módon történik. ' A préselést 420 bar nyomóson és 190 °C hőmérsékleten hajtjuk végre. A kapott pellett 25 mm átmérőjű, tömörsége 1,1 kg/dm3, fütőértéke 4200 kcal/kg, kéntartalma 0,9 tömegX. Felületén fényes víztaszító kéreg van. Tüzelési tulajdonságai kiválóak. 1 Hasonló terméket kapunk, ha a fenti téceptúróban a szénport azonos méretű' és nedvességtartalmú ‘kokszporral helyettesítjük. 6. példa Matricás takarmónyprésen az alábbi receptora alapján készült keverékből készitünk tűzipelletet: 3 tömegX olajpala 1 tömegX paraffin-gacs 96 tömegX kukoricas'zár Az olajpala az 1. példában, a kukoricaszár a 4. példában megadott tulajdonságokkal rendelkezik, a gacs adagolása a 4. példában: leírtak szerint történik; préselési nyomás 180 bar préselési hőmérséklet 170 °C A 25 mm-es pellet-végtermék 0,7 kg/dm3 tömörségű, 3600 kcal/kg fűtőértékű, kéntartalma 0,15X, felületén víztaszító réteg van. Hasonló végtermék nyerhető, ha a fenti receptorában a kukoricaszérat a 3. példában megadott paraméterekkel rendelkező szalmával helyettesítjük. 7. példa Párnós préssel készitünk brikettet az alábbi receptúra alapján: 90 tömegX szénpor (szovjet antracit) 10 tömegX olajpala (őrölt, max. szemnagysága 3 mm) préselési nyomós: 120 bar préselési hőmérséklet: 70-90 °C A végtermék az MSz 17500/k-70. számú magyar szabványnak megfelelő brikettet eredményez, azonban a gyulladási hőmérséklet az olajpala helyett azonos mennyiségű bitumennel készített keverékéhez képest kb. 200 °C-kal csökken, és a véghőmérséklet is 150 °C-kal alacsonyabb. A kéntartalom 3,0X. 8 8. példa A 7. példa szerint járunk el, azonban - hagyományos módon - olajpala helyett kátrányt használunk ragasztóanyagként. Bér ebben az esetben is szabványos minőségű brikettet kapunk, ennek kéntartalma azonban 4,0%, gyulladási hőmérséklete és véghőmérséklete pedig magasabb, mint az olajpalát tartalmazó keverékből készült briketté. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a következőkben foglalhatók össze: az olcsón, külszíni fejtéssel kitermelhető olajpala - amely önmagában gyenge minőségű tüzelőanyagnak minősül - a találmány szerinti eljárás eredményeként igen értékes formában hasznosul, hiszen az elégetésével nyert energia szolgáltatásán túlmenően lehetővé teszi a legkülönfélébb szilárd hulladékanyagok racionális, gazdaságos feldolgozásóst kiváló tüzelési tulajdonságokkal rendelkező briketté vagy pelletté. A találmány szerinti technológiával - a bedolgozott keverékkomponensek minőségétől, illetve fajtájától függően - 0,7- -1,4 kg/dm3 tömörségű, 3600-5000 kcal/kg, vagyis 17 120 - 2i 000 kJ/kg fűtóértékű tüzelőanyagok álliLhatók elő, amelyek kéntartalma igen alacsony: kb. 0,15% abban az esetben, ha a keverékkomponensek között nincs szén- vagy kokszpor; de ha van, a kéntartalom akkor sem haladja meg a kb. 3%-ot. A termék elégetésekor a kénemisszió minimális, a koromszám (kormozás) a bitumennel vagy kátránnyal készült ilyen termékekhez képest alacsony, és a gáz-karbon keverék-égés végső hőmérsékletének alacsony értéke miatt az NO* képződés veszélye is mérséklődik. A találmány szerinti eljárással tehát messzemenően környezetkímélő tüzelőanyagok gyárthatók, amelyek óra versenyképes a hagyományos tüzelőanyagokéval, sőt, szókénál jóval alacsonyabb is lehet. Minősége - az összetételtől függően - megközelítheti az önmagában igen jó tüzelési tulajdonságokkal rendelkező tüzelőolajét vagy barnaszénét. A gyártás gazdaságosságának az egyik alapvető forrása, hogy - amint ezt korábban már kifejtettük - a préselvény felületén gyártás közben puha, mintegy kenőanyagként funkcionáló olajos-kátrányos réteg képződik, aminek következtében a présgépek élettartama többszörösére nő a mechanikai és kémiai korrózió kiküszöbölése, illetve drasztikus csökkenésének köszönhetően, másrészt mind a dugatytyús, mind a matricás présgépek fajlagos (to/h) teljesítménye kb. 30-50%-kal növekszik, energiafelhasználásuk (kWh/to) pedig kb.ugyanilyen (30-50%-os) mértékben csökken. E tények jelentősége igen nagy, mert a présgépeket és -szerszámokat gyártók - azonos méret, tömeg, energiafelhasználás és gyártási költségek mellett - jelentősen növelhetik a gépeik teljesítményét, a préselvény (brikett-pellet)-gyártók pedig meglevő gépeik átalakítása nélkül nagyobb teljesítményt érhetnek el kisebb költséggel, mint amivel jelenleg dolgoznak, tehát növelhetik a termelékenységet, ami a gyártás gazdaságosságának fontos tényezője. Lényeges előnyt jelent továbbá, hogy a termék felületén képződő olajos-kátrányos 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
