202239. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzodiazepinszármazékok és hatóanyagként ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

5 HU 202 239 B 6 ban eltávolítjuk. Az így kapott diamino-észtert a követ­kező lépésben tisztítás nélkül használjuk. A diamino-észtert 17,65 ml N-metil-piperazinnal 40 ml anizolban nitrogénatmoszférában keverjük, és 5 perc alatt 2,9 ml titán(IV)-klorid és 15 ml anizol elegyét adagoljuk hozzá, majd a reakcióelegyet 1 órán át 100 *C-on és utána 48 órán át 160-180 "C hőmérsékle­ten, visszafolyató hűtő alatt melegítjük. Ekkor az elegyet keverés közben körülbelül 70 ‘C-ra hűtjük és óvatosan 5 ml 20 n ammónia-oldat és 5 ml izopropanol elegyét adjuk hozzá. A szuszpenziót keverés közben lassan, 1 óra alatt 25 'C-ra hagyjuk lehűlni. Eközben a titánsók kicsapódnak, ezeket celitrétegcn szűrjük, és a csapa­dékot 100 ml etil-acetáttal mossuk. A mosófolyadékkal egyesített szűrletet kétszer extraháljuk 2 n sósavoldattal, és az egyesített kivonatot etil-acetáttal kirázzuk. A savas oldatot 20 n ammóniaoldattal lúgosítjuk, és diklór-me­­tánnal extraháljuk. A szerves kivonatot vízzel mossuk, vízmentes magnézium-szulfáttal szárítjuk, és az oldó­szert vákuumban eltávolítjuk. A maradékként kapott nyersterméket magnézium-szilikátból álló oszlopon kromatografáljuk, és az így kapott anyagot acetonitril­­ből kristályosítva jutunk a cím szerinti vegyülethez, op.: 234-237 “C. Hasonlóképpen állítjuk elő az alábbi vegyületeket: 2-metil-4-(4-metil-1 -piperazini 1)- 10H-tiazolo[5,4-b] [ 1, 5]-benzodiazepin, op.: 258-263 ”C (acetonitrilből való átkristályosítás után). 7-fluor-2-metil-4-(4-mcül-l-piperazinil)-10H-tiazolo [5,4-b][l,5]-benzodiazepin, op.: 253-255 °C (acetonit­rilből való átkristályosítás után), és 7-klór-2-metil-4-(4-metil-l-piperazinil)-10H-tiazolo [5,4-b][l,5]-benzodiazepin,op.: 256-264 'C acetonitril­ből való átkristályosítás után. 4. példa Egyenként 10 mg hatóanyagot tartalmazó tablettákat állítunk elő az alábbi komponensekből: Komponensek mg Hatóanyag 10 Keményítő 160 Mikrokristályos cellulóz Poli(vinil-pirrolidon) 10%-os vizes 100 oldalban 13 (Karboxi-metil)-keményítő-nátriumsó 14 Magnézium-sztearát 3 Összesen: 300 mg A hatóanyagot a keményítővel és cellulózzal alapo­san összekeverjük, hozzáadjuk a poli(vinil-pirrolidon) oldatát, összekeverjük, és szitán visszük át. Az így ka­pott szemcséket szárítjuk, és ismét szitáljuk. Ezután hozzáadjuk a szemcsékhez a (karboxi-metil)-keményí­­tő-nátriumsót és a magnézium-sztearátot, ismét ala­posan összekeveijük, és tabletlázógépen egyenként 300 mg tömegű tablettákká préseljük. 5. példa Egyenként 20 ml hatóanyagot tartalmazó kapszulákat állítunk elő az alábbi komponensekkel: Komponensek mg Hatóanyag 20 Szárított keményítő 178 Magnézium-sztearát 2 Összesen: 200 mg A hatóanyagot a keményítővel és magnézium-sztea­­ráttal alaposan összekeverjük, szitáljuk, és az így kapott terméket 200 mg-onként keményzselatin-kapszulákba töltjük. 6. példa Vizes befecskendezhető oldattá visszaalakítható (re­­konstituálható) liofilizált készítményt állítunk elő az alábbi komponensekből: Komponensek Hatóanyag 15 mg 0,1 n sósavoldat 0,48 ml Mannit 100 mg Víz, amennyi szükséges 2 ml-hez A hatóanyagot vízben szuszpendáljuk, a sósavoldat­tal megsavanyítjuk, mannitot adunk hozzá és pH-értékét 5-re állítjuk. Térfogatát vízzel 2 mi re egészítjük ki, az így kapott oldatot ampullákba töltjük és liofilizáljuk. 7. példa Intramuszkuláris befecskendezés céljára alkalmas, tartós felszabadulást biztosító készítményt állítunk elő az alábbi komponensekből: Komponensek Hatóanyag 20 mg Alumínium-sztearát 2 mg Szójaolaj, amennyi szükséges 2 ml-hez SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás az (I) általános képletű benzodiazepinszárma­­zékok és savaddíciós sóik előállítására, ahol a képletben R2 és R3 jelentése egymástól függetlenül hidrogén­vagy halogénatom, R6 jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport, és R7 jelentése 1^1 szénatomos alkilcsoport, azzal jellemezve, hogy egy (II) általános képletű vegyü­­lctet, ahol R2, R3, R6 és R7 jelentése a fentiekben meg­adott, ciklizálunk és kívánt esetben egy kapott vegyüle­­tet savaddíciós sójává alakítunk. 2. Eljárás központi idegrendszerre ható neurolepti­­kus, szedatív, relaxáns, szorongásoldó és hányáscsilla­pító gyógyászati készítmények előállítására, azzal jelle­mezve, hogy egy 1. igénypont szerint előállított (I) álta­lános képletű vegyületet - ahol R2, R3, R6 és R7 jelentése az 1. igénypontban meghatározott - vagy annak gyógyá­szati szempontból elfogadható valamilyen savaddíciós sóját a gyógyszertárakban szokásos hígító-, vivő- és segédanyagokkal összekeverve gyógyászati készít­ménnyé alakítjuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom