202231. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egy dibenzotiazepin-származék előállítására
5 HU 202 231 B 6 tűk az előállítani kívánt imino-kloridot (Rf = 0,70) és nincs jelen a kiindulási vegyületként használt laktám. A foszfor-oxi-klorid feleslegét eltávolítottuk vákuumban, rotációs evaporátor alkalmazásával. A barna színű, szirupszerű maradékot feloldottuk 1500 ml toluolban jég és víz 500 ml mennyiségű elegyével kezeltük, majd 30 percen keresztül kevertettük. A toluolos réteget elválasztottuk, kétszer 200 ml vízzel mostuk és vízmentes magnézium-szulfáton szárítottuk. A szárítószert szűréssel eltávolítottuk, majd a szűrletet vákuumban bepároltuk, rotációs evaporátor alkalmazásával. Ilyen módon 115,15 g mennyiségben (92,6%-os hozammal) kaptuk meg a nyers imino-kloridot, halványsárga színű, szilárd anyag formájában, amelynek az olvadáspontja 106- 108 'C. d) Dibenzo[ bf]-l ,4-tiazepin-11-(10H)-on előállítása 1,2 mól foszforsavat felmclcgítcttünk 65 'C-ra és keverés közben hozzáadtunk 0,16 mól fenil-2-(fcnil-tio)-fenil-karbamátoL A reakcióelegyet felmelegítettük 100 *C ± 5 *C hőmérsékletre és ezen a hőmérsékleten tartottuk 6 óra hosszat, majd lchűtöttük mintegy 80 *C- ra és lassan hozzáadtunk az clcgyhez 1,5 liter vizet. A környezeti hőmérsékletre lehűlöu elegyet szűrtük, és piszkos fehér szilárd anyag alakjában megkaptuk az előállítani kívánt anyagot, amelyet kevés aceton felhasználásával mostunk és szárítottunk. A hozam körülbelül 87%-os volt e) Fenil-2-(fenil-tio)-fenil-karbamát előállítása 0,4 mól 2-amino-difenil-szulfidot feloldottunk 500 ml toluolban, majd az oldatot lchűtöttük 5 'C-ra. Az oldathoz keverés közben 1 óra alatt lassan hozzáadtunk 50 ml toluolban feloldott, 0,24 mól mennyiségű fenil-kloroformiátot Amikor befejeztük, megkezdtük 50 ml toluolban feloldou 0,24 mól fenil-kloroformiát, valamint 0,3 mól nátrium-hidroxid és 0,35 mól nátrium-karbonát 200 ml-nyi vizes oldatának az egyidejű beadagolását Az adagolás befejezése után 1 óra hosszat keverctcttük a reakcióelegyet, majd a vizes fázist eltávolítottuk és a szerves fázist hígított sósavval mostuk, és magnézium-szulfáton szárítottuk. Szűrés után vákuumban eltávolítotluk a toluolt. A maradékot hexánból átkrislályosítva kaptuk meg mintegy 90%-os hozammal az urctánt. 2. példa a) ll-{4-[2-l2-hidroxi-etoxil-etil]-l-piperazinil}-dibert zolbfl-1,4-tiazepin előállítása 250 ml toluol és 55 ml N-metil-pirrolidon elegyében összekevertünk 0,1 mól ll-piperazinil-dibenzo[b,f|- 1,4-tiazepint, 0,18 mól nátrium-karbonátot, 0,016 mól nátrium-jodidot és 0,108 mól 2-klór-etoxi-etanolL A reakcióelegyet visszafolyatás mellett melegítettük 24 órán keresztül, majd lchűtöttük és egyszer 175 ml, majd kétszer 60 ml vízzel mostuk. A szerves fázist azeotropos desztillálással vízmentesítettük. A toluolos oldathoz 60-70 *C-on hozzáadtunk 0,06 mól fumársav 110 ml etanollal készített oldatát. Hűtés közben kikristályosítottuk a hemifumarátot, majd szűréssel elválasztottuk. Ilyen módon 75%-os hozammal kaptuk meg a sót, amelynek az olvadáspontja 172-173 'C. b) 11-piperazinil-dibenzofbf]-] ,4-tiazepin előállítása A ll-piperazinil-dibenzo[b,f]-l,4-tiazepin úgy állítottuk elő, ahogy az 1. példában leírtuk; azzal a különbséggel, hogy a b) művelet során kapott terméket nem különítettük el dihidrokloridsó formájában, hanem olajszerű anyag formájában használtuk fel közvetlenül az 1. műveletben. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás az (I) képletű vegyület és savaddíciós sója előállítására, azzal jellemezve, hogy (II) képletű vegyületet reagáltatunk egy (III) általános képletű vegyülettel, a képletben X anionként eltávolítható atomot vagy csoportot jelent, majd kívánt esetben az (I) képletű vegyüíctet savaddíciós sóvá alakítjuk és kívánt esetben a kapott savaddíciós sóból a bázist felszabadítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan (III) általános képletű vegyületet alkalmazunk, amelynek a képletében X halogénatomot, meziloxi-csoportot vagy tozil-oxi-csoportot jelent. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan (III) általános képletű vegyületet alkalmazunk, amelynek a képletében X klóratomot képvisel. 4. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a reakciót a környezeti hőmérséklet, és a reakcióclegy visszafolyatási hőmérséklete közötti hőmérsékleten játszatjuk le. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a reakciót a reakcióclegy visszafolyatási hőmérsékletén játszatjuk le. 6. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a reakciót valamilyen aromás szénhidrogén, poláris szerves vagy aprotikus oldószer jelenlétében játszatjuk le. 7. A 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a reakciót 50 °C-nál magasabb forráspontú di(l—6 szénatomos alkil)-étcr, 1-6 szénatomos alkanol, dimetil-formamid, bulil-acetát, mctil-eül-keton, meül-izobutil-keton, N-metil-pirrolidon, tetrahidrofurán vagy dioxán jelenlétében játszatjuk le. 8. A 6. vagy a 7. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a reakciót benzol, toluol, n-propanol, izobutanol, tercier-butil-metil-éter, tercier-amil-meliléter vagy eűl-acetát jelenlétében játszatjuk le. 9. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a reakciót toluol és N-mctil-pirrolidon jelenlétében játszatjuk le. 10. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a reakciót alkáli fém-halogenid jelenlétében játszatjuk le. 11. A 10. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a reakciót nátrium-jodid jelenlétében játszatjuk le. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 4
