202216. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hatóanyagként oxo-oxazolidinil-ciklopentáno benzolszármazékokat tartalmazó gyógyszerkészítmények és a hatóanyag előállítására

11 HU 202 216 B 12 magukban, azonban általában a választott adagolási módtól és a standard gyógyászati gyakorlattól függően gyógyászati hordozóanyagokkal együtt. Az adagolás függ az adott szer gyógyászati jellegétől, és az adagolás módjától és útjától; a beteg korától, egészségi állapotától és testtömegétől; a szimptóma ter­mészetétől és mértékétől; az egyéb kezelési fajtától; a kezelés gyakoriságától; és a kívánt hatástól. Rendszerint a napi dózis 1 kg testtömegre számítva 5-20 mg ható­anyag. Ha a találmány szerinti eljárással előállított leg­hatásosabb vegyületet alkalmazzuk, akkor 1 nap 1 kg-ra számítva 5-15, előnyösen 5-7,5 mg-ot adagolunk, ame­lyet napi dózisra osztva 2-4-szer adagolunk, vagy olyan formát alkalmazunk, amelyből a hatóanyag hosszú idő alatt szabadul fel, és így a kívánt hatást eléljük. Ezeket a készítményeket alkalmazhatjuk parcnterálisan is. Embereknél a kívánt gyógyászati hatást úgy érhetjük el, ha 1 kg testtömegre számítva 5-20 mg hatóanyagot alkalmazunk orálisan, amikor is a hatóanyagot dózisok­ra osztva naponta 2-4-szer adagoljuk. Az adagot növel­hetjük a fertőzés súlyosságától függően, vagy életveszé­lyes fertőzéseknél. Intemális alkalmazásra egy egységdózis 1,0 mg - 500 mg hatóanyagot tartalmaz. Ezekben a gyógyászati készítményekben a készítmény teljes tömegére számít­va 0,5-95 tömeg% hatóanyagot alkalmazunk. A hatóanyagot alkalmazhatjuk orálisan szilárd ada­golási formában, így például kapszulaként, tablettaként, por formában vagy folyékony adagolási formában, így elixúként, szirupként és szuszpenzióként. Adagolhatjuk parenterálisan is steril folyékony adagolási formában. A zselatinkapszulák tartalmaznak hatóanyagot és por formájú hordozóanyagokat, így például laktózt, szuk­­rózt, mannitot, keményítőt, cellulózszármazékokat, magnézium-sztearátot, sztearinsavat és hasonló vegyü­­leteket. Hasonló anyagokat alkalmazhatunk préselt tab­letták előállításához. Mind a tablettákat, mind a kapszulákat előállíthatjuk hosszú felszabadítást biztosító termékként, mivel így a hatóanyag órákon keresztül tartó folyamatos felszabadí­tását biztosítjuk. A préselt tablettákat bevonhatjuk cu­korral vagy filmmel, így leplezhetjük a készítmény kel­lemetlen ízét, és a tablettát a külső levegőtől, környezet­től védhetjük, vagy elérhetjük, hogy a tabletta a bélben szelektíven essen szét Az orális alkalmazáshoz készített folyékony adago­lási formák tartalmazhatnak színezőanyagokat és ízesítő anyagokat. Parenterális oldatokhoz általában megfelelő hordo­zóanyag a víz, megfelelő olajok, sók, vizes dextróz (glükóz) cukoroldatok és glikolok, így például propi­­lénglikol vagy polietilénglikol. A parenterális alkalma­zásra készített oldatok előnyösen a hatóanyag vízoldha­tó sóját, megfelelő stabilizálószert és a szükséges puf­­feranyagot tartalmazzák. Stabilizálószerként megfele­lőek az antioxidánsok, így nátrium-biszulfát, nátrium­­-szulfit vagy aszkorbinsav, amelyeket vagy önmaguk­ban, vagy összekeverve alkalmazhatunk. Felhasználha­tunk citromsavat és ennek sóját, valamint nátrium ED­­TA-L Ezen kívül a parenterális oldatok tartalmazhatnak tartósítószereket, így benzalkónium-kloridot, metil­­vagy propil-parabént és klór-butanont. Megfelelő gyógyászati hordozóanyagokat írt le a Re­mington’s Pharmaceutical Sciences, A. Osol. A követ­kezőkben olyan formális példákat sorolunk fel, amellyel a találmány szerinti eljárással előállított vegyületeket gyógyszerkészítménnyé alakíthatjuk. Kapszulák Egységkapszulákat állíthatunk elő, ha standard 2 db­­os kemény zselatinkapszulákat a következő anyagokkal megtöltünk: 75 mg por formájú hatóanyag, 150 mg laktóz, 24 mg talkum és 6 mg magnézium-sztearát. Lágy zselatin kapszula A hatóanyagot szójaolajba keverjük, és ezt a keveré­ket pozitív vízkiszorításos pumpával zselatinba injektál­juk, így 75 mg hatóanyagot tartalmazó zselatin kapszu­lát kapunk. A kapszulákat mossuk és szárítjuk. Tabletták Hagyományos eljárással állítjuk elő a tablettákat úgy, hogy egységdózisban 75 mg hatóanyag, 0,2 mg kolloid szilikon-dioxid, 5 mg magnézium-sztearát, 250 mg mik­rokristályos cellulóz, 15 mg kukorica keményítő és 98,8 mg laktóz legyen. A tabletta ízletességét fokozhat­juk, illetve az abszorpciót késleltetjük, ha a tablettákat bevonjuk. Injektálható készítmények Ezt a parenterális készítményt úgy állítjuk elő, hogy 10 térfogat% propilénglikolban és vízben összekeve­rünk 1,5 tömeg% hatóanyagok Az oldatot nátrium-klo­­riddal izotónizáljuk, és sterilizáljuk. Szuszpenziók Orális alkalmazásra megfelelő vizes szuszpenziót ál­lítunk elő, amely 5 ml-ben 75 mg finomra porított ható­anyagot, 200 mg nátrium-karboxi-metil-cellulózt, 5 mg nátrium-benzoátot, 1,0 g szorbitoldatot és 0,025 ml va­­nilint tartalmaz. Hatástani vizsgálat A vizsgálatok bebizonyították, hogy a találmány sze­rinti eljárással kapott vegyületek biológiailag hatásosak a gram-pozitív baktériumokkal szemben, beleértve a Staphylococcusok és a Streptococcusok antibiotiku­mokkal szemben rezisztens törzseit is. Ezek a vegyüle­tek igen hatásosak mind humán, mind pedig állatgyó­gyászatban a baktériumos fertőzések kezelésére, bele­értve a légzőrendszer, a gastrointestinális húgy- és ivar­szervi rendszer, a vér, az intcsztinális folyadékok és a lágy szövetek megbetegedését A 3. táblázatban bemutatjuk az (I) általános képletű vegyületek alkalmazásával elért in vivo antibakteriális hatást. A standard mikrohígításos módszert alkalmaztuk Mueller-Hinton baktérium-táptalajon (National Comit­­tce for Clinical Standards, M7-T próbastandard; stan­dard hígítási módszerek aerob módon szaporodó bakté­riumoknál antimikrobás érzékenységi vizsgálatokra; National Committee for Clinical Laboratory Standard, Villanova, Pa. 1982). A vizsgálatokat Staphylococcus aureus és Escherichia coli törzsekkel végeztük és meg­határoztuk a 24 órás minimális gátlási koncentrációt. Ezeknek a vegyületeknek az in vivo hatékonyságát a 4. táblázatban adatokkal szemléltettük. Az in vivo haté­konyság meghatározását tenyészettel intraperitoneáli­­san fertőzött egereken végeztük, amikor is a fertőzéssel 24 óra alatt a kontroll állatoknál 100%-os pusztulást idéztünk elő. Az állatok fertőzéséhez használt S. aureus 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom