202207. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként új nikotisav-származékokat tartalmazó fungicid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

1 HU 202 207 B 2 A találmány tárgya fungicid készítmények, amelyek hatóanyagként (I) általános képlett! új nikotinsav-szár­­mazékokat tartalmaznak. A találmány tárgyához tarto­zik az (I) általános képletű vegy ületek előállítására szol­gáló eljárás is. A találmány szerint előállított vegyülete­­ket a növényvédelemben lehet felhasználni gombás megbetegedések ellen. A találmány tárgya közelebbről fungicid szerek, amelyek legalább egy (I) általános képlett! vegyületet tartalmaznak. Az (I) általános képletben R jelentése 1-15 szénatomos egyenes vagy elágazó láncú alkilcsoport, halogénatommal kétszeresen vagy 1-4 szénatomos alkoxicsoporttal vagy halo­génatommal egyszeresen helyettesített fenílesoport, fenil-(l—4 szénatomos)-alkil-csoport, a heteroaro­­más gyűrűben 1-4 szénatomos alkilcsoporttal egy­szeresen helyettesített tiazolil-(l-4 szénatomos)-al­­kil-csoport, 1-4 szénatomos alkoxi-karbonil-cso­­porttal egyszeresen helyettesített 1-4 szénatomos alkilcsoport. Az (I) általános képletű vegyülelekct önmagukban ismert eljárásokkal lehet előállítani. Előnyösek azok az (I) általános képletű vegyületek, ahol a képletben R jelentése 1-8 szénatomos alkilcsoport, különösen elnyösen metil- vagy etilcsiport, alkoxi-karbonil­­-metil-csoport, és adott esetben a fenti módon helyet­tesített fenilcsoport. Az (I) általános képletű vegyületeket úgy állíthatjuk elő, hogy (II) általános képletű vegyületeket klórozó­szerrel reagáltatunk és a kapott (III) általános képletű savkloridot tiollal reagáltatva kapjuk az (I) általános képletű vegyületet A reakciót az 1. reakcióvázlaton mutatjuk be. A reakcióvázlaton M jelentése alkálifém­­atom. A (II) általános képletű vegyületet klórozószerrel, előnyösen foszgénnel, oxalil-kloriddal vagy tionil-klo­­riddal reagáltatjuk alifás oldószerben, előnyösen klóro­zott alkánban, majd a kapott (III) általános képletű ve­gyületet egy RSH általános képletű tiollal reagáltatjuk szerves bázis, előnyösen piridin jelenlétében. A továbbiakban az (I) általános képletű vegyülct elő­állítását néhány példával illusztráljuk és bemutatjuk a vegyületek fungicid tulajdonságait. A vegyületek szer­kezetét NMR spektroszkópiával és infravörös spekt­roszkópiával határoztuk meg. 1. példa 4,1 g (0,022 mól) 2-ciano-kálium-nikotinát 40 ml diklór-metánnal készített szuszpenziójához hozzá­adunk 2,5 g (0,02 mól) oxalil-kloridoL A reakcióele­­gyet visszafolyatő hűtő alkalmazásával forraljuk egy órán keresztül. Lehűlés után hozzáadunk 4 g (0,02 mól) dodekán-tiolt és 1,6 g (0,02 mól) piridint és a reakció­­elegyet 20 'C-on tartjuk 2 órán keresztül, majd vízzel mossuk. A szerves fázist ezután nátrium-szulfáton szá­rítjuk és az oldószert lepároljuk. A maradékot szilikagél oszlopon kromatografálva tisztítjuk. Ily módon 1,9 g 2-ciano-dodecil-tio-nikotinátot kapunk. Ez a 4. számú vegyület. Olvadáspont: 54 °C. 2. példa Az 1. példa szerint járunk el, kiindulási anyagként 2-ciano-kálium-nikotinátot és megfelelően helyettesí­tett tiolt alkalmazunk. Ily módon különbözően helyette­sített (I) általános képletű vegyületeket állítunk elő. A vegyületeket és fiziko-kémiai tulajdonságaikat az 1. táblázatban tüntetjük fel. 1. táblázat (I) általános képletű vegyületek Vegyület száma R Olvadáspont (*C) vagy törésmutató (nfe°) í. n-CjHn olaj 2. c2hs 53 3. CH(CH3)2 43 4. h-ChHjs 54 5. 4-klór-fcnil-csoport 153 6. 3,4-diklór-fenil-csoport 165 7. nC8H17 1,5405 8. 1,5500 9.-ch2co2c2h5 69 10. (a) képletű csoport 114 11. CHj | 1,5615-CH-QHs 12. C(CH3)3 59 13. 4-metoxi-fenil-csoport 138 14. benzilcsopoit 96 3. példa Biológiai vizsgálatok Piricularia oryzae-on 10 cm magas, kettesével csoportosított rizspalántá­kat (Marchctti Rosa fajta) oly módon kezelünk, hogy a talajt a következő összetételű szuszpenzióval öntözzük:- 30 mg vizsgálandó anyag,- 15 mg felületaktív anyag, poli(etoxi-szorbitán)­monolaurát (20 mól etilénoxid),- víz 30 ml-ig. Ezt a szuszpenhiót 7 cm oldalú, négyzet alakú edé­nyekben alkalmazzuk, és ez így 60 kg hatóanyag/hektár dózisnak felel meg. A szuszpenziót hagyjuk a talajba szívódni. A rizspalánták egy részét nem kezeljük, ezek szolgálnak majd összehasonlító mintaként. A kezelés után 24 órával a növényeket Piricularia oryzac spóra­­szuszpenzióval fertőzzük, amelyet in vitro tenyészetből nyerünk. Az inokulálást úgy végezzük, hogy cserepen­ként 5 ml szuszpenziót permetezünk a levelekre. A nö­vényeket ezután 100% relatív páratartalmú 25 *C-os inkubációs kamrába helyezzük 24 órára. Ezután a növé­nyek a megfigyelő kamrába kerülnek. Az értékelést a fertőzés utáni 7. napon végezzük. A vizsgálatban azt tapasztaltuk, hogy az 1., 5., 6., 8. és 9. számú vegyülct­­tcl 1000 ppm-es dózisnál legalább 80%-os inhibició érhető cl. Ez a vizsgálat jól mutatja a találmány szerinti készít­mények szisztémás fungicid tulajdonságát, valamint a rizs piriculariózisával szemben mutatott jelentős hatá­sát. A készítmények számos más komponenst is tartal­mazhatnak, például kolloidvédőket, tapadást elősegítő­­ket, sűrílőket, tixotróp ágenseket, penetrációs ágense­ket, stabilizálószereket, szekvesztrálószereket és ha­sonlókat, valamint egyéb peszticid hatású hatóanyago­kat (például inszekticideket vagy fungicideket), vagy olyan anyagokat, amelyek a növények növekedését elő-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom