202179. lajstromszámú szabadalom • Eljárás halogénezett 3,3-dimetil-5-hexén-2-on-származékok előállítására

HU 202179B 1 A találmány tárgya eljárás halogénezett 3,3-di­­metil-5-hexén-2-on-származékok előállítására. Ismert, hogy halogénezett 3,3-dimetil-5-hexén-2- on-származékok vinil-aldehid halogén-hidrogén­­sav jelenlétében 2-metil-bután-3-ónnal végzett rea­­gáltatással állíthatók elő. Ez az eljárás költséges, mivel a vinil-aldehideket nehéz beszerezni. A vinil­­aldehidek alkalmazásának másik hátránya, hogy hidrolízisre érzékenyek és instabilak. A vinü-alde­­hidek technikai szemszögből nehezen kezelhetők, és megfelelő kitermeléssel csak a drága vinil-butil­­éterből állíthatók elő [J. Org. Chem. 36,3390 (1970) és a 31041. számú európai közzétételi irat]. Azt találtuk, hogy az (I) általános képletű halo­génezett 3,3-dimetil-5-hexén-2-on származékokat — a képletben XésY jelentése halogénatom és Hal jelentése klór- vagy brómatom — a (II) álta­lános képletű ecetsav-észterek — a képletben X, Y és Hal jelentése a fenti (Hl) képletű 2-metU-bután-3- onnal vizes halogén-hidrogénsav jelenlétében és adott esetben pótlólagosan alkalmazott közömbös hígítószer jelenlétében végzett reagáltatással állít­juk elő. Az (I) általános képletű vegyületek meglepő mó­don egyszerűen, könnyen reakcióval és kiemelkedő kitermeléssel előállíthatok. Mivel az egyes közbenső termékek stabilak és főleg elkülönített állapotban hosszabb időn keresztül tárolhatók, a találmány szerinti eljárás lehetővé teszi a termelés rendkívüli flexibilitását, ezért a végtermék iránti hirtelen ke­reslet esetén lehetséges, hogy a szükségesnek meg­felelő gyártás történjék. Ennek különösen az erős éghajlati ingadozásoknak kitett növényvédelem te­rületén van jelentősége. Meglepő módon a (II) általános képletű ecet-ész­­ter-vegyületeket nagyobb kitermeléssel reagáltat­­hatjuk a (Hl) képletű 2-metil-bután-3-onnal, mint a megfelelő vinil-aldehidekkel. A találmány szerinti eljárásban az aldehid-fokozat kimarad. Ha kiindulási anyagként ecetsav-l,3,3,3-tetrak­­lór-propil-észtert és 2-metil-bután-3-ont alkalma­zunk, akkor a reakció menetét az„A” reakcióvázlat szemlélteti. A találmány szerinti eljárásban alkalmazható ecetsav-észtert a (H) általános képlettel határozzuk meg. A képletben X jelentése halogénatom, előnyösen fluor-, klór­vagy brómatom, Y jelentése halogénatom, előnyösen fluor-, klór­vagy bróm és Hal jelentése klór- vagy brómatom. A (II) általános képletű vegyületek ismertek és/vagy ismert módszerekkel előállíthatok, amiko­­ris például a (TV) általános képletű vegyületet — a képletben X, Y és Hal jelentése a már megadott — a (V) képletű vinü-acetáttal, katalizátor jelenlétében, közömbös oldószer jelenlétében, így acetonitril je­lenlétében 40-130 *C hőmérsékleten reagáltatjuk (J. Chem. Soc. 1963,1887 és előállítási példák). A reakcióban alkalmazott katalizátorok az ilyen ve­­gyületeknek olefinre történő addíciójakor szokáso­san alkalmazottak, így például alkalmazhatunk pe­­roxidot vagy egyéb gyökképzőt, így azo-bisz-izobu­­tironitrilt vagy réz(I)-kloridot vagy redox-katalizá-2 tort. A (II) általános képletű vegyületekre néhány pél­dát adunk meg: ecetsav-l,3,3,3-tetraklór-, -1- bróm-3,3,3-triklór-, -1,3,3,3-tetrabróm- és -1,3- dibróm-3,3-difluor-propü-észter, valamint ecet­­sav-l,3,3-triklór-4,4,4-trifluor-butil-észter. A (Hl) és (V) képletű és a (IV) általános képletű vegyületek ismertek. A találmány szerinti eljárásban oldószerrel vagy oldószer nélkül is dolgozhatunk. Hígítószerként szóba jönnek az összes klór- vagy bróm-hidrogén­­sawal szemben közömbös hígítószerek, így például a szénhidrogének, így a ciklohexán, így a metüén­­klorid, a kloroform, a széntetraklorid vagy a klór­benzol, az éter, így a dietü-éter, a diizopropü-éter, a tetrahidrofurán, a dioxán vagy az 1,2-dimetoxi­­etán és a savak, így az ecetsav. Ha vízzel gyakorlatüag nem elegyedő oldószert alkalmazunk, akkor előnyösen fázistranszfer-kata­­lizátort alkalmazunk, így tetraalkil- vagy trialkü­­aralkil-ammóniumsót, így tetrabutil-ammónium­­bromidot vagy trietü-benzü-ammónium-ldoridot. Előnyösen a reakciót pótlólagosan adagolt hígí­tószer nélkül folytatjuk le. A találmány szerinti eljárást feleslegben adagolt klór- vagy bróm-hidrogénsav jelenlétében folytat­juk le. A reakcióhőmérsékletet széles tartományban változtathatjuk, azonban meglepő módon már rendkívül kíméletes körülmények között is lefoly­tathatjuk a reakciót, mégpedig 30-80 °C hőmérsék­leten dolgozunk. A találmány szerinti eljárás lefolytatásakor a (II) általános képletű és a (Hl) képletű vegyületből készí­tett elegyhez adjuk, de fordítva is lehetséges. A ta­lálmány szerinti eljárással előállított (I) általános képletű vegyületet a szokásos módszerrel, így ext­­rakcióval és desztillációval izoláljuk. Az (I) általános képletű vegyületek fontos köz­benső termékek a jelentős inszekticid hatással ren­delkező 3-vinil-2,2-dimetil-ciklopropán-karbonsa­­vaknak, ületve ezek észtereinek az előállításában (2 706 184. és 2 738 150. sz. NSZK-beli közzétételi irat). Az (I) általános képletű vegyületeket például a „B” reakcióvázlat alapján 3-vinü-2,2-dimetü-cik­­lopropán-karbonsavakká, illetve ezek észtereivé alakíthatjuk. Előállítási példák 1. példa Az (1) képletű vegyület előállítása Összekeverünk 24 g (0,1 mól) ecetsav-1,3,3,3- tetraklór-propü-észtert és 9,5 g (0,11 mól) metü­­izopropü-ketont és az elegyet 55 'C hőmérsékleten hevítjük és hozzácsepegtetünk 100 ml tömény sósav oldatot. A reakcióelegyet 55 °C hőmérsékleten 12 órán keresztül keverjük, majd lehűtjük és vízzel hí­gítjuk. A reakcióelegyet háromszor extraháljuk me­­tilén-kloriddal, a szerves fázist vízzel mossuk, szá­rítjuk és bepároljuk a ketont. Nagyvákuumban vég­zett desztillációval tisztítjuk. így 21,1 g (91,9% kitermelés) 4,6,6-triklór-3,3- dimetü-5-hexén-2-ont állítunk elő, amelynek for-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom