202177. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidroformilezésre kevéssé illékony foszfinligandumok alkalmazásával

HU 202177B monoszulf oasavf émsót alkalmazunk—a képletben R és R11 jelentése egymástól függetlenül fenil­­csoport vagy 5-7 szénatomos cildoalkücsopor t, M jelentése alkálifém- vagy alkáliföldfémion és n értéke 1 vagy 2, az M jelentéseként szereplő fé­mion töltésszámának megfelelően — és adott eset­ben hidroformüező reakcióközeghez egy szerves szolubizálószert adunk legalább ahhoz elegendő mennyiségben, hogy az alkalmazott, a VIII. csoport­ba tartozó átmenetifémből és a (tercier foszfin)­­monoszulfonsav-fémsó ligandumból álló komplex katalizátor, valamint a szabad (tercier foszfin)-mo­­noszulfonsav-fémsó ligandum a hidroformüező re­akcióközegben oldható legyen, s aminek során szer­ves szolubilizálószerként legalább 150 átlagos mole­kulatömegű alkilén-oxid oligomert, legalább 300 át­lagos molekulatömegű szerves, nemionos felületak­tív monoolt és egy 150-nél kisebb molekulatömegű, legalább 10-es Hüdebrand-szolubüitási értékű, po­láris szerves vegyületet vagy azok keverékét alkal­mazzuk, azzal a megkötéssel, hogy az adott esetben a hidroformüező közegben jelenlévő alkilén-oxid oligomer mennyisége a közegnek legfeljebb 35 tö­­meg%-a, a szerves, nemionos felületaktív monool mennyisége a közegnek legfeljebb 60 tömeg%-a, és a poláris szerves vegyület mennyisége a közegnek leg­feljebb 60 tömeg%-a, valamint azzal a megkötéssel, hogy a közegben jelenlévő hozzáadott szerves szolu­­büizálószer összes mennyisége a közegnek legfel­jebb 60 tömeg%-a. A fentiek alapján a találmány körébe tartozik bármely ismert, nemvizes hidroformüező eljárás al­dehidek előállítására, aminek során egy olefinesen telítetlen vegyületet szén-monoxiddal és hidrogén­nel reagáltatunk nemvizes hidroformüező reakció­közegben, amely egy VIR csoportba tartozó átme­netifémből és foszforligandumból áüó komplex ka­talizátort és szabad foszforligandumot oldott áüa­­potban tartalmaz, s ahol mind a katalizátor foszfor­­ligandumaként, mind szabad foszforligandumként a fentiekben meghatározott (tercier foszfin)-mono­­szulfonsav-fémsót alkalmazunk. Az üyen típusú ge­nerikus hidroformüező eljárások (”oxo-szintézis”) jól ismertek (lásd például a 3.527.809., 4.148.830. és 4.247.486. számú egyesült áüamokbeli szabadalmi leírásokat). Ennek megfelelően a reakciókörülmé­nyek és a feldolgozás kívánt esetben bármely ismert eljárás reakciókörülményeinek és feldolgozási módjának megfelelően végezhetők, amelyet eddig a szokásos hidroformüezések során alkalmaztak. A hidroformüezési eljárást például végrehajt­hatjuk folyamatos, félfolyamatos vagy szakaszos üzemmenetben: végezhetjük folyadék és/vagy gáz­fázisú, recüdizáló technológiával tetszés szerint. Hasonlóképpen a reakciópartnereket, katalizátort, ligandumot és/vagy szolubüizálószert tetszőleges sorrendben adagolhatjuk, bármüyen szokásos mó­don. Amint fentebb említettük, a hidroformüező re­akciót nemvizes hidroformüező közegben végez­zük, amely mind a Vm. csoportba tartozó átmeneti­fémből és a (tercier foszfin)-monoszulfonsav-fémsó ligandumból áüó komplex katalizátort, mind a sza­bad (tercier foszfin) -monoszulfonsav-fémsó ligan­dumot oldott áüapotban tartalmazza. „Szabad li-5 gandumon” értjük az olyan foszforligandumot, amely nem áü komplex kötésben az aktív katalizá­torkomplex vm. csoportjába tartozó átmenetifém­atomjával. „Nemvizes” közegen értjük e leírásban az olyan közeget, amely lényegében véve vagy egyál­talában nem tartalmaz vizet; ez annyit jelent, hogy ha víz jelen van a hidroformüező reakcióközegben, akkor mennyisége nem lehet olyan mértékű, hogy annak következtében a reakcióközeg a szerves fázi­son kívül egy vizet tartalmazó vagy vízből álló fázist tartalmazzon. Amint fentebb leírtuk, a találmány szerinti eljá­rásban alkalmazott (tercier foszfin)-monoszulfon­­sav-fémsó ligandumok szerkezetét az (I) általános képlet fejezi ki, ahol R és R1, M és n jelentése a fen­tiekben meghatározott. Amint fentebb megjegyeztük, az (I) általános képletben M jelentése alkálifém- vagy alkáliföldfé­­mion. Alkalmas alkálifémionok például: a lítium-, nátrium-, kálium-, cézium- és rubidiumion. Alkal­mas alkáliföldfémionok például a kalcium-, bári­um-, magnézium- és stronciumion. Amint fentebb az n értékével kapcsolatban meg­jegyeztük, a fémsó-ligandum azM fématom pozitív értékének megfelelően egy vagy két (tercier fosz­­fin)-monoszulfonát-aniont tartalmazhat. A találmány szerinti eljárásban (tercier foszfin)­­monoszulfonsav-fémsó ligandumokként előnyösen alkalmazhatók például az (1)—(27) képletű szulfon­­savsók. A találmány szerinti eljárásban alkalmaz­ható, üyen típusú (tercier foszfin)-monoszulfonsav­­fémsó ligandumok és/vagy előállításuk módszerei jól ismertek, és megtalálhatók például a 4.483.802. számú egyesült áüamokbeli szabadalmi leírásban vagy a J. Chem. Soc. 1958.276. old. irodalmi helyen. Az üyen ligandumokat például előnyösen úgy állít­hatjuk elő, hogy egy megfelelő, például (II) általános képletű, fenücsoportot tartalmazó tercier foszfint - - ahol R jelentése a fentiekben meghatározott — füstölgő kénsavval (óleummal) szabályozott hőmér­sékleti körülmények között szulfonálunk, s így túl­nyomórészt a megfelelő (ül) általános képletű mo­­noszulfonált fenücsoportot tartalmazó protonált tercier foszfinhoz jutunk, ahol R jelentése a fenti­ekben meghatározott. Eljárhatunk például úgy, hogy a kiinduló anyagként alkalmazott, szüárd foszfint részletekben adagoljuk a füstölgő kénsav­hoz, miközben a hőmérsékletet 30 °C alatt tartjuk, majd a reakcióelegyet például 70-80 *C-on addig melegítjük, amíg az elegyből kivett minta már nem zavaros. Ekkor a reakcióelegyet rögtön lehűtjük, a további szulfonálódás megakadályozása végett ké­sedelem nélkül vizet adunk hozzá, és közben a hő­mérsékletet 30 'C alatt tartjuk. Az így kapott, proto­nált foszfinsót a megfelelő, tömény alkálifém- vagy alkáliföldfém-hidroxiddal közömbösítjük, s így pél­dául a megfelelő (TV) általános képletű — ahol M és n jelentése a fentiekben meghatározott—fenücso­portot tartalmazó, vízben oldhatatlan tercier fosz­­fin-fémsót csapadék alakjában kapjuk. Meüékter­­mékként fém-szulfát képződik. Az így kapott (terci­er foszfin)-monoszulfonsav-fémsó csapadékot szűrjük, majd a fémszulfáttól metanolos extrakció­­val elkülönítjük. A metanol lepárlása után a vissza­maradó, nyers (tercier foszfin)-monoszulfonsav-6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom