202170. lajstromszámú szabadalom • Nitrifikációt gátló készítmény

HU 202170B hordhatjuk. Amennyiben a készítményt trágyázószer nélkül használjuk, úgy ezt 0,1-300 kg/ha, előnyösen 1-60 kg/ha mennyiségben alkalmazzuk és ezt vagylago­san elvégezhetjük a trágyázást megelőzően, a trá­gyázással együtt, illetve a trágyázást követően. Ezzel szemben, ha a találmány szerinti készít­ményt nitrogéntartalmú trágyázószerekkel kombi­nálva alkalmazuk, melynek nitrifikációját éppen a találmány szerinti készítménnyel kívánjuk gátolni, úgy a készítményt célszerűen 0,1-30 tömegszáza­lék, előnyösen 1-15 tömegszázalék mennyiségben használjuk a trágyázószerre számítva. Nitrogéntartalmú trágyázószerként mind az ás­ványi eredetű, mind a szerves trágyázószerek szóba jöhetnek. Az ásványi eredetű, nitrogéntartalmú trá­gyázószerek alatt minden ammóniumsót, így példá­ul az ammónium-nitrátot vagy az ammónium-szul­­fátot, valamint az ammóniát és a karbamidot értjük, amelyeket akár egymagukban, akár többféle tápfor­rásból álló trágyázószer-kombináció alakjában használhatunk. Szerves trágyázószerek alatt példá­ul a trágyáiét, a ganajlét, a szennyvíztisztítás során kapott iszapot és ezekhez hasonlókat kell érteni. A találmány szerinti készítmény alkalmazása teljesen problémamentes, mivel annak felhasználá­si lehetőségei igen jók. A készítmény egyformán jól alkalmas szilárd, illetve folyékony trágyázószerek­hez. Szilárd trágyázószerek előállítása esetén a talál­mány szerinti nitrifikációgátló készítményt a szo­kásos berendezésekben hozzáadagoljuk a trágyázó­szerhez és azzal összekeverjük, illetve együtt granu­láljuk, szemcsésítjük vagy alaktestekké sajtoljuk. Általában véve problémamentes szokott lenni az is, ha a találmány szerinti készítményt folyékony trá­gyákhoz keverjük hozzá (oldatok vagy szuszpenziók alakjában). Ezt a hozzákeverést a trágyázó oldat vagy szuszpenzió előállításával egyidejűleg, de utó­lag is el lehet végezni. Mindezeken túlmenően a ta­lálmány szerinti készítmény kiválóan alkalmas olyan vizes szuszpenzió előállításához, melyet a szo­kásosan használt és növényvédő szerek kipermete­zésére szolgáló berendezésekkel hordunk ki, amikor is a készítmény alkalmazását a növényvédő szerek 3 és a kártevőirtó szerek kihordásával kombinálhat­juk. A jelen találmány szerinti nitrifikációgátló ké­szítmény lehetővé teszi azt, hogy azonos hatásosság, 5 illetve azonos hatástartam eléréséhez a hatóanyag­felhasználást jelentősen csökkenteni lehet az egyes egyedi komponensekhez képest. Mivel valamennyi komponens csak mérsékelten toxikus és veszélyes maradványt a talajban nem hagy vissza, a javasolt 10 készítmény kiválóan alkalmas bármilyen gyakorlati alkalmazásra. Az alábbi példák a találmányt közelebbről is megmagyarázzák, de annak terjedelmét semmi­képp sem korlátozzák. 15 1. példa Inkubációs kísérletet végeztünk, melynek során 100 g talajhoz (homokos agyag, pH- 7,2) hozzáke­vertünk 20 mg nitrogént tartalmazó karbamidot, 20 majd az egyes mintákhoz még az alábbi hatóanya­gokat kevertük hozzá: 1. számú kísérlet-1,5 mg dicián-diamid (DCD), 2. számú kísérlet- 1,5 mg guanü-tiokarbamid (GTH), 25 3. számú kísérlet- 1.5mgDCD+l,5gGTH. Kontrollként azonos mennyiségben hozzáadott karbamid szolgált, de hatóanyag nélkül. A talajmin­tákat 0,5 literes műanyagpalackokban 601% víztar­talommal és 20 *C hőmérsékleten inkubáltuk. 8,12 30 és 16 hetes inkubálás után a talajban levő nitrát-nit­rogént meghatároztuk és ebből a nitrifikáció gátlá­sát (százalékban kifejezve) az alábbi képlettel szá­mítottuk ki: 35 Nitrifikációgátlás (%)- [(a-b)/(a-c)] x 100; ahol a- a kontroliban nitrátként meghatározott nitro­géntartalom, 40 b- a kísérleti mintában nitrátként meghatározott nitrogéntartalom, c- a talaj nitrátként meghatározott nitro­géntartalma. 45 Eredmények: 4 8 hét után Gátlás (%-ban kifejezve 12 hét után 16 hét után 1. számú kísérlet; 1,5 mg DCD-21 5 0 2. számú kísérlet; 1,5 mg GTH-60 45 17 1. és 2. számú kísérlet addíciója 3. számú kísérlet; 81 50 17 1,5 mg DCD+1,5 mg GTH-88 72 51 A dicián-diamid és a guanU-tiokarbamid együt­tes alkalmazása az egyes komponensek gátló hatá­sának összegéhez képest 7, 22, illetve 34 százalék­­ponttal magasabb nitrifikációgátlást mutatott. 2. példa Az 1. példa szerinti kísérletet ismételtük meg az­zal az eltéréssel, hogy nitrogénforrásként ammóni­­um-szulfátot használtunk. Eredmények: 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom