202168. lajstromszámú szabadalom • Módosított fémtartalmú önhordó kerámiatest és eljárás annak előállítására

HU 202168B anyago(ka)t adunk, a kivitelezést bármelyik, a közös szabadalmi leírásokban ismertetett módon végez­hetjük. Alumínium alapfém esetén, különösen, ha az oxidálószer levegő, hatásosan alkalmazhatjuk a kö­vetkező adalékanyagokat: magnézium, cink, szilíci­um, melyek akár önmagukban, akár egymással kombinálva, akár egyéb, a következőkben bemuta­tásra kerülő adalékanyagokkal kombinálva is hasz­nálhatók. Ezeket a fémeket vagy megfelelő forrásu­kat ötvözhetjük az alumíniumalapú alapfémmel, olyan koncentrációban, hogy a kapott, adalék­anyagtartalmú fém teljes tömegére vonatkoztatva, külön-külön számolva 0,1-10 tömeg%-ban legye­nek jelen. Ezeket az adalékanyagokat vagy megfele­lő forrásaikat (például magnézium-oxid, cink-oxid, szilícium-oxid) kívülről is alkalmazhatjuk az alap­­fémre. így alumínium-oxid kerámia szerkezetet ál­líthatunk elő alumínium-szilícium ötvözetből mint alapfémből levegővel végzett oxidálással magnézi­­um-oxid felületi adalékanyaggal, melynek mennyi­sége az oxidálandó alapfém egy grammjára számol­va legalább 0,0008 g, & az alapfém 1 cm2 felületére számolva legalább 0,003 g. Levegővel oxidált alumínium alapfém esetén a következő adalékanyagok is hatásosan alkalmazha­tók: nátrium, germánium, ón, ólom, lítium, kalcium, bór, foszfor és ittrium, melyek alkalmazhatók ön­magukban vagy egy vagy több, egyéb adalékanyag­gal kombinálva az oxidálószertől és a technológiai körülményektől függően. Adalékanyagként hatáso­san alkalmazhatók a következő ritka földfém ele­mek is: cérium, lantán, prazeodimium, neodimium és szamárium elsősorban más adalékanyagokkal kombinálva. Ezeken kívül a fent ismertetett közös szabadalmi leírásokban említett adalékanyagok is alkalmazhatók az alumíniumalapú alapfémből kiin­duló rendszerben a polikristályos, oxidációs reak­ciótermék növekedésének az elősegítésére. Oxidálószerként, az előzőekben említetteknek megfelelően alkalmazhatunk szilárd, folyékony vagy gőz (gáz) fázisú anyagokat. A találmány szerin­ti eljárásban általában a következő oxidálószereket alkalmazzuk: oxigén, nitrogén, valamüyen halogén, kén, foszfor, arzén, szén, bőr, szelén, tellur valamint ezek vegyületei és kombinációi, mint például szilíci­­um-dioxid (mint oxigénforrás), metán, etán, pro­pán, acetüén, etilén és propilén (mint szénforrás), valamint elegyek, mint például levegő, hidrogén és víz elegye, szén-monoxid és szén-dioxid elegye. Ez utóbbi két elegypár hatásosan alkalmazható a kör­nyezet oxigénátalakításának csökkentésére. 11 gőzfázisú oxidálószerek alkalmazása előnyös. Ha töltőanyaggal együtt gáz- vagy gőzfázisú oxidáló­szert, például levegőt alkalmazunk, a töltőanyagot úgy választjuk meg, hogy az a gázfázisú oxidálószer számára átjárható legyen, abból a célból, hogy az oxidálószernek kitett töltőanyag ágyba a gőzfázisú oxidálószer olymértékben tudjon behatolni, hogy érintkezhessen a megolvadt fémmel. A „gőzfázisú oxidálószer” alatt elgőzölögtetett vagy normál álla­potban gázállapotú, oxidáló hatású anyagot értünk. Gőzfázisú oxidálószerként alkalmazhatunk előnyö­sen például oxigént vagy oxigéntartahnú gázokat (mint például levegőt), de például alumínium alap­fém esetében, nyüvánvaló gazdasági okokból, álta­lában előnyösebb a levegő alkalmazása. Ha valami­lyen oxidálószert úgy jellemzőnk, hogy valamilyen speciális gázt vagy gőzt tartalmaz, ez olyan oxidáló­szert jelent, amelyben ez a speciális gáz vagy gőz az alapfém egyedüli oxidálószere vagy azt túlnyomó­részben vagy legalább lényeges mennyiségben oxi­dálja az alkalmazott oxidáló körülmények között. Például, annak ellenére, hogy a levegőben a fő alko­tórész a nitrogén, az alapfém egyedüli oxidálószere mégis az oxigén, mert azt lényegesen jobban oxidál­ja, mint a nitrogén. Fentieknek megfelelően a levegőt az „oxigén tar­talmú” oxidálószerek közé soroljuk, nem a „nitro­géntartalmú” oxidálószerek közé. A „nitro­géntartalmú” oxidálószerekre példaként a leírá­sunkban és az igénypontokban „formáló gáz” néven szereplő gázt említjük, amely körülbelül 96% nitro­géngázt és körülbelül 4% hidrogéngázt tartalmaz. Abban az esetben, ha szüárd oxidálószert alkal­mazunk, az oxidálószert általában az egész töltő­anyag ágyban vagy annak alapfémhez közeli részé­ben diszpergáljuk. A szemcseformájú oxidálószert a töltőanyaggal elkeverve alkalmazzuk, vagy az oxi­dálószert használhatjuk a töltőanyag szemcséken bevonat formájában is. Bármilyen, megfelelő, szi­lárd oxidálószert alkalmazhatunk, mint például bőrt, szenet vagy redukálható vegyületeket, úgy­mint szilícium-dioxidot vagy olyan boridokat, ame­lyek termodinamikus stabüitása kisebb, mint az alapfém borid reakcióterméké. Abban az esetben például, ha alumínium alapfém oxidálására szilárd oxidálószerként bort vagy redukálható boridot használunk, a kapott, oxidációs reakciótermék alu­mínium-borid. Néhány esetben az oxidációs reakció olyan gyor­san megy végbe valamely, szilárd oxidálószerrel, hogy az oxidációs reakciótermék, a folyamat exo­­term jellege következtében hajlamos az összeolva­dásra. Ebben az esetben a kerámiatest mikroszerke­­zeti egysége tönkremehet. Ez a gyors, exoterm reak­ció úgy kerülhető el, hogy a kompozícióhoz olyan, viszonylag inert töltőanyagot keverünk, amelynek kicsi a reakcióképessége. Az ilyen töltőanyagok ab­szorbeálják a reakcióhőt, ezáltal minimalizálják a hőmegfutási lehetőségeket. Inert töltőanyagként jól alkalmazható az előállí­tandó oxidációs reakciótermékkel azonos anyag. Abban az esetben, ha a találmány szerinti eljá­rásban folyékony oxidálószert alkalmazunk, a teljes töltőanyag ágyat vagy az olvadt fémhez közeli részét impregnáljuk az oxidálószerrel. A töltőanyag imp­­regnálása történhet például az oxidálószerrel való bevonással vagy beáztatással úgy, hogy a töltőanya­got bemerítjük az oxidálószerbe. A „folyékony oxi­dálószer” alatt olyan oxidálószert értünk, amely az oxidációs reakció körülmények között folyékony, így valamely folyékony oxidálószer prekurzora le­het olyan szilárd só, amely a reakció körülményei között megolvad. Természetesen a folyékony oxidá­lószer prekurzora maga is lehet folyékony, mint pél­dául az olyan anyagok oldatai, amelyekkel a töltő­anyagot teljesen vagy részben impregnáljuk, ame-12 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom