202167. lajstromszámú szabadalom • Összetett szerkezetű önhordó kerámia test és eljárás annak előállítására
HU202167B legalábbis abban egy résznek a 42 zárt tér közelében semleges anyagból kell készülnie. Amikor a 6. ábrán bemutatott elrendezést a fém alapanyag megolvasztásához elegendő hőmérsékletre hevítjük és a fém alapanyagot folyékony, szilárd és/vagy gőz halmazállapotú oxidálószerrel kapcsolatba hozzuk, a megolvadt fém oxidációja megkezdődik és a 2’ fém alapanyag pozitív alakzattal jellemzett részétől az oxidációs reakciótermék növekedése megindul. Ha a reakciót addig folytatjuk, amíg a kerámia test kívánt növekedése zajlik (esetleg a 2’ fém alapanyag által kezdetben elfoglalt térfogatban elhelyezkedő fém alapanyag kimerüléséig), az oxidációs reakciótermék átnövi azt a határfelületet, amit a 42 zárt tér belső felülete határoz meg. A 42 zárt tér térfogata a 2’ fém alapanyag térfogatához viszonyítva olyan legyen, hogy a létrejövő oxidációs reakciótermék térfogatával kitöltse a 42 zárt téren belül elhelyezkedő 14 töltőanyag szemcséi közötti teret. A 6. ábra elrendezésében megvalósított 54 összetett szerkezetű kerámia testet mutat a 7. ábra. Az 54 összetett szerkezetű kerámia testnek lényegében sima 56 felső felülete és ugyancsak sima 58 és 60 oldalfelületei vannak (7. ábra). Ezek a felületek konformak a 42 zárt tér megfelelő belső felületeivel. Az 56 felső felületből 62a hengeres keresztmetszetű nyílás indul, amely a 42 zárt térben elhelyezkedő 44a hengeres keresztmetszetű csőnek felel meg. Az alsó felületig (ez az ábrán jelöletlen) 62b hengeres keresztmetszetű nyílás hatol le, amely az 54 összetett szerkezetű kerámia testben a 42 zárt térben létrehozott 44b hengeres keresztmetszetű csőnek felel meg. A 2’ fém alapanyag által kiinduláskor elfoglalt térfogatot a fém alapanyag oxidációja kiüríti és ezért lényegében négyszögletes keresztmetszetű 64 üreg jön létre, aemlyet az 54 összetett szerkezetű kerámia test határoz meg és amelyet a 7. ábrán szaggatott vonal mutat be. A 64 üreg alsó felülete (mint ez a 7. ábrán látszik) 66 árkot tartalmaz, amely a 2’ fém alapanyag 50 gallérjának inverz reprodukálásával jön létre. A 44a és 44b hengeres keresztmetszetű csöveket a 6. ábra szerinti elrendezésben semleges anyag tölti ki. Mivel ez az anyag áteresztő, a 44a és 44b hengeres keresztmetszetű csöveken keresztül kapcsolat jön létre a környező atmoszféra és a 64 üreg között, vagyis az oxidációs reakció során kialakuló 64 üreg soha nincs a környező atmoszférától a növekvő oxidációs reakciótermék jelenléte miatt hermetikusan elzárva. Ezzel elkerülhető a növekvő, belülről üres test és a környezet közötti nyomáskülönbség problémája, ami az oxidációs reakciók során akkor jöhet létre, ha az oxidációs reakciótermék a levegőn vagy más gázok számára átjárhatatlan és zárt belső teret vesz körül. Mint a 8., 8A. és 8B. ábrán is látszik, 68 fém alapanyagból kiindulva más kialakítási lehetőségek is lehetségesek. A fém alapanyag ebben az esetben is célszerűen alumínium, azt 70 és 74 felületekkel valamint 72a, 72b, 72c és 72d oldalfelületekkel meghatározott, lényegében téglalap keresztmetszetű testként hozzuk létre. A 68 fém alapanyagból 76 merőleges kiemelkedés áll ki, amely a 74 felülettől válik el. A 76 merőleges kiemelkedés lényegében a 72a és 72d oldalfelületekkel párhuzamos felületek27 kel meghatározott rúdszerű rész. A 70 felülettől a 74 felületig a 68 fém alapanyagban 78 hengeres nyílás van kialakítva. A 9. ábra szerinti elrendezésben a 68 fém alapanyagot 80 tűzálló edényben helyezzük el. Az elhelyezést biztosítja az, hogy a 80 tűzálló edény belsejét alakítható 84 töltőanyag és semleges anyagból készült 86 ágy tölti ki. A 80 tűzálló edényen belül 82 gátló elem is elhelyezkedik, amely a növekedést fékezi vagy megakadályozza és ennek méretei, valamint kialakítása olyan, hogy becsúsztatható a 78 hengeres nyílásba és annak teljes felületével érintkezik. A 8B. és a 9. ábra szerint a hengeres alakú 82 gátló elem hosszabb, mint a 78 hengeres nyílás, vagyis egy része a 68 fém alapanyagból mindkét irányban kiáll. A 9. ábrán bemutatott keresztmetszet mutatja, hogy a 82 gátló elem, legalábbis az itt látható kiviteli alakban, 82b központi magot tartalmaz, amely például gipszből készülhet és azt 82a kartonpapír vagy hasonló anyag anyag veszi körül, amivel a gátló elem kezdeti konfigurációja létrehozható. Amikor az együttest hevítjük, a gátló elem éghető összetevői megsemmisülnek vagy elpárolognak és a továbbiakban a kerámia anyag létrehozásának folyamatában nem vesznek részt. A 9. ábrán látható, hogy négyszögletes alakú 88 gátló elemet is felhasználunk amely felső és alsó végén nyitott, négy falból áll, amelyek a 72a, 72b, 72c és 72d oldalfalak mentén a 68 fém alapanyaggal párhuzamosan, attól kis távolságra vannak elrendezve. A 88 gátló elemnek négyszögletes keresztmetszete csőszerű kialakításra emlékeztet. A 88 gátló elemnek csak 88a és 88c oldalfala, 88b fala látszik a 9. ábrán, ahol a 88a és 88c oldalfal belső felületén 88a’ és 88c’ rétegek vannak kialakítva gipszből. A 88 gátló elemben 88a” és 88c” papírréteg is el van rendezve. A 68 fém alapanyag a 82 gátló elemmel együtt, amely 78 hengeres nyílásba van illesztve, az alakítható 84 töltőanyag ágyában van elrendezve, mégpedig a négyszögletes alakú 88 gátló elemen belül. A 88 gátló elem és tartalma semleges anyagból álló 86 ágyba merül, amelytől a 88 gátló elem választja el. Ebben a kiviteli alakban a 68 fém alapanyag nem reprodukálásra szánt része a 78 hengeres nyílás hengeres alakú felülete, és ez a felülete a 82 gátló elem hengeres külső felületével kongruens. A 68 fém alapanyag további felületei a pozitív alakzatot alkotják és amikor a 68 fém alapanyag oxidációs reakciója lezajlik, a fentiekben is ismertetett kedvező reakció feltételek között ezektől a felületektől kiindulva az oxidációs reakciótermék az alakítható 84 töltőanyag ágyát átnövi. Az oxidációs reakciótermék növekedési folyamata akkor áll meg, amikor a növekvő oxidációs reakciótermék kapcsolatba kerül a 82 és 88 gátló elemmel, valamint a 86 ágy semleges anyagával. A 9. ábrában bemutatott elrendezés végüiis olyan kerámia testet hoz létre, amely lényegében azonos vagy nagyon hasonló a 7. ábrán bemutatott testtel, melyet mint ismertettünk, a 6. ábra szerinti elrendezésben lehet előállítani. Mivel a két test alakja egymásnak megfelel, a részletes ismertetésre nincs szükség. A10. és 11. ábrára hivatkozással még további foganatosítási módjait is bemutatjuk a találmány szerinti eljárásnak. Ez a 3. ábrán bemutatott eljárással 28 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 15
