202163. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés olajos (zsíros) és/vagy egyéb anyagokat tartalmazó szennyvíziszapok víztelenítésére

HU 202163B emelkedő (40-70*) pályán együtt haladnak, ütközés csak a gázbuborékok és pelyhek valamivel nagyobb emelkedési sebessége miatt van, az iszapvíz (tisztí­tott szennyvíz) a berendezés másik végének felső ré­szén lép ki a berendezésből, a felflotált hab felül gyűlik össze és mechanikus szerkezettel történik a lefölözése, az iszap pedig a berendezés fenékrészé­ben gyűlik össze. Az iszapvíz további tisztítást utó­­ülepítést, szűrést vagy egyéb (pl. biológiai) tisztítást igényel. A felflotált habfázis max. 15-20%, a kiülepedett iszap pedig több napos tartózkodási idő után max. 10-15% szárazanyagtartalmú. Szennyvíztisztító­ként mintegy 30%-kal hatékonyabb a levegős flotá­­lókészülékeknél, iszapvíztelenítőként való alkalma­zása viszont a fent leírtak miatt gazdaságtalan, ezért erre a célra nem is alkalmazzák. Az elektroflotációs tangenciális derítési eljárás és az azt megvalósító berendezések lényege, hogy kúpos fenekű ülepítő edénybe a szennyvizet felül tangenciálisan vezetik be, ahol a tangenciális hatás érvényesüléséig (felülről-lefelé haladva csökkenő mértékben) az elektródarendszer felett, keresztára­mú ütköztetés valósulhat meg a felfelé mozgó gáz­buborékokkal és pelyhekkel, a koncentrikus henger alakú elektródarendszerben egyenáramban (együtt) felfelé mozog a víz és a buborékok, valamint a pelyhek, az elektródarendszer (külső elektróda­henger) mellett pedig szintén egyenáramban, de le­felé mozog a víz, a buborékok és a pelyhek. A derí­tett víz a berendezés alsó kúpos tartományából van elvezetve, az iszap a derítő fenekén gyűlik össze, míg a felflotált szennyeződések a berendezés folyadék­felszínéről túlfolyással vannak elvezetve. A túlfo­­lyásos elvezetés miatt a felflotált fázis híg, max. 2- 5% szárazanyagtartalmú, a leülepedett iszapfázis pedig csak több napos tartózkodás után lesz max. 10-15% szárazanyagtartalmú. Ezen berendezések szennyvíztisztítóként már kb. 50%-kal hatékonyabbak a levegős flotálókészü­­lékeknél, iszapvíztelenítőként viszont az alábbiak­ban részletezett fő okok miatt nem alkalmasak; a fo­lyadékfázis és a pelyhek, valamint a buborékok csak az elektródarendszer felett ütköznek — felülről le­felé csökkenő mértékben —, keresztáramban, egyébként egyenáramban haladnak, a flótáit szennyeződések túlfolyásos elvezetése csak nagy víztartalom mellett lehetséges. Az áramsűrűség iszapvíztelenítés szempontjából megfelelő értéke az egyetlen nagyméretű elektródarendszer és annak gyártástechnológiai korlátja miatt gazdaságosan nem biztosítható. A találmány célja az eddig ismert megoldások el­őzőkben felsorolt hiányosságainak kiküszöbölése és olyan megoldás létrehozása, melynél az anyagáta­dás teljesértékű, és amellyel az olajos (zsíros) és/vagy egyéb anyagokat tartalmazó híg szennyvízi­szapok egyenletesen jó víztelenítési hatásfokkal vízteleníthetők, függetlenül az akár lökésszerűen fellépő terhelésingadozásoktól. Felismertük, hogy a minél teljesebb anyagáta­dáshoz szükséges flotálási intenzitás jelentősen megnövelhető abban az esetben, ha a szennyvízisza­pot négyzetes oszlopkeresztmetszetű, függőlegesen elrendezett reaktortérbe, annak felső részén vezet­3 jük be olymódon, hogy a szennyvíziszap bevezetését a reaktor hossztengelyére merőlegesen végezzük. A reaktortérben a szennyvíziszapot elektromos-vegy­szeres flotációval flokkuláljuk és felflotáljuk, még­pedig kísérleteink szerint előnyösen olymódon, hogy azt legalább két, egymás felett elrendezett fo­gyó fémelektródarendszer révén, az arra kapcsolt egyenárammal hozzuk létre. Rájöttünk továbá arra is, hogy a flotálási intenzi­tás növelésére a flotálást célszerű a reaktortérben felülről lefelé elektródarendszerként lépcsőzetesen irányváltó, kereszt- és ellenáramú folyamatos sze­parálással végezni. A találmány tárgya eljárás olajos (zsíros) és/vagy egyéb anyagokat tartalmazó szennyvíziszapok mes­terséges víztelenítésére, ahol a szennyvíziszapot fel­flotáljuk. Az eljárás lényege, hogy a szennyvízisza­pot négyzetes oszlopkeresztmetszetű, függőlegesen elrendezett reaktortérbe, annak felső részén vezet­jük be olymódon, hogy a szennyvíziszap bevezetését a reaktor hossztengelyére merőlegesen végezzük. A reaktortérben az olajos (zsíros) és/vagy egyéb anya­gokat tartalmazó szennyvíziszapot elektromos­­vegyszeres flotációval flokkuláljuk és felfotáljuk. A flótáit szennyeződéseket a folyadék felszínén folya­matosan víztelenítjük, majd lefúvatjuk, a derített iszapvizet pedig a reaktortér alsó tartományából el­vezetjük. Az eljárás előnyös megoldásánál az elektromos­­vegyszeres flotációt legalább két, egymás felett el­rendezett fogyó fémelektródarendszer révén, az ar­ra kapcsolt egyenárammal hozzuklétre. Az eljárás további előnyös megoldása esetén a flotálást a reaktortérben felülről lefelé elektróda­­rendszerként lépcsőzetesen irányváltó, kereszt- és ellenáramú folyamatos szeparálással végezzük. Célszerűen az eljárás során a víztelenített flótáit szennyeződéseket a reaktor hossztengelyére merő­leges irányban bevezetett levegővel távolítjuk el. A találmány tárgya továbbá berendezés is olajos (zsíros) és/vagy egyéb anyagokat tartalmazó szennyvíziszapok mesterséges víztelenítésére, első­sorban az ismertetett eljárás foganatosítására, melynek reaktora, iszaplefúvó egysége és vízszint­­szabályozó van. Találmányunk értelmében a beren­dezés reaktora négyzetes oszlop keresztmetszetűre van kiképezve, és a reaktorban legalább két, elekt­­roflotációt megvalósító elektródarendszer van egy­más alatt elrendezve. A reaktor iszapbevezető csonkkal rendelkezik, amely a reaktor hossztenge­lyére merőlegesen, a legfelső elektródarendszer sza­bad keresztmetszete alatt van csatlakoztatva. Az iszaplefúvó egység az elektródarendszer felett van elrendezve és szellőzőcsonkkal van ellátva. Az iszaplefúvó egységhez továbbá a reaktor hosszten­gelyére merőlegesen elrendezett levegőbevezető csonk csatlakozik. A reaktor fenékrészének tarto­mányában, a legalsó elektródarendszer alatt a víz­­szintszabályozó vezető cső, a reaktor legmélyebb pontján pedig leürítő csonk van elrendezve. A berendezés igen célszerű megoldásánál az elektródarendszerek szemben egymásbatolt, fésű­­fogszerűen kialakított, egymás fölött elhelyezett, rácstányérelektródarendszerként vannak kiképez­ve, melyek szabad keresztmetszetei váltakozva, 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom