202162. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hosszanti átfolyású eleveniszapos szennyvíztisztítók levegőztetésére és a szennyvíz keresztáramú keverésére

HU 202162B moltatják. A gáz bevezetésére gázelosztó rend­szerek szolgálnak. Ennek a megoldásnak az a hátrá­nya, hogyaszennyvízkezeléséreszolgáló viszonylag kis edénybe optimálisan a keresztmetszet 30-70%­­át elfoglaló szerkezet van beépítve, ami nagy szennyvíztisztító medencék esetén gazdaságtalan. Szintén az „air-lift” hatást használja ki a 3852384. sz. USA szabadalomban leírt megoldás, amely szerint a medencében spirál betétekkel ellá­tott függőleges csöveket helyeznek el. A csövek alatt bevezetett levegőbuborékok hatására felfelé áramló folyadék és a buborékok közötti érintkezési úthossz, és ezáltal az érintkezési idő a spirál betétek követ­keztében növekszik. Ezzel szemben a csövek keve­rőhatását a spirál betétek ellenállása csökkenti, ugyanakkor a csövek különösen szálas anyagok je­lenlétében dugulásra hajlamosak. A megfelelő ke­verés és oxigénátadás érdekében nagy számú stati­kus keverő beépítése szükséges, ami költséges és bo­nyolult. Találmányunk célja olyan levegőztető és keverő eljárás és berendezés létrehozása, amely a hosszanti átfolyású eleveniszapos szennyvíztisztítókban az is­mert eljárásoknál üzembiztosabb és gazdaságosabb oxigénátadást és keverést eredményez. A találmány szerinti eljárás során egy medence folyadékterén hosszában átfolyó folyadékban alul­felül a folyadéktér többi részével közlekedő függő­leges folyadékoszlopokat különítünk el, és ezekbe célszerűen alul oxigéntartalmú gázt, előnyösen le­vegőt diszpergálva a folyadékoszlopokban létreho­zott gáz-folyadék elegyet felfelé áramoltatjuk. A gáz-folyadék elegy felfelé áramlását a medence egyik hosszanti fala mentén sorba rendezett folya­dékoszlopokban hozzuk létre. A gázzal átjárt folya­dékoszlopokból felül kilépő gáz-folyadék elegyet közvetlenül a folyadék felszíne alatt, a medence hosszának legalább 50%-án, célszerűen 65-75%-án szétterítjük, és keresztirányban közel vízszintesen a medencének a gázzal átjárt folyadékoszlopokkal szemben levő fala felé irányítjuk. Előnyösen a gáz-folyadék elegyet a medence fo­lyadék felszínének együttesen legfeljebb 15%-át ki­tevő keresztmetszetű folyadékoszlopokban áramol­tatjuk felfelé. Szintén előnyös, hogy a keverés és az oxigénátadás intenzitását a bevezetett gázok mennyiségével szabályozzuk, ill. a gázok bevezeté­sénél pulzálást alkalmazzunk. A találmány szerinti berendezés egy medence fo­lyadékterében alul-felül nyitott, csőszerű, függőle­ges falakkal határolt, lent a medence fenekének kö­zelében végződő folyadékoszlopokat, a folyadék­­oszlopokhoz célszerűen azok alsó végénél csatlako­zó gázdiszpergáló eszközöket, és a gázdiszpergáló eszközöket a medencén kívül elhelyezett légszállító eszközzel összekötő gázelosztó vezetékeket tartal­maz. A függőleges falakkal határolt folyadékoszlo­pok a medence egyik hosszanti fala mentén sorba vannak rendezve. A folyadékoszlopok felső végéhez keresztirányban a medence átellenes hosszanti fala felé vízszintes síkba forduló kamrák csatlakoznak, amelyek a folyadékoszlopokkal együtt a folyadék­tér többi részétől különválasztott tereket alkotnak. A kamrák közvetlenül a folyadék felszíne alatt ki­alakított, függőleges síkú kilépőnyílásokkal végződ­3 nek, amelyek együttes hossza legalább a medence hosszának 50%-át, célszerűen 65-75%-át teszi ki. Előnyösen a függőleges falakkal határolt folya­dékoszlopok keresztmetszete együttesen legfeljebb a medence folyadékfelszínének 15%-át teszi ki. El­őnyös továbbá, a függőleges falakkal határolt folya­dékoszlopok és a vízszintes síkkal forduló kamrák által alkotott különválasztott terek keresztmetszete —ezek teljes hosszában—közel állandó nagyságú. Célszerűen a vízszintes síkba forduló kamrák kilé­pőnyílásai előtt ferde helyzetű perforált lemezek vannak elhelyezve. A találmány szerinti eljárást és berendezést egy jellemző kiviteli alakot ábrázoló rajzok, és egy példa alapján részletesebben ismertetjük. A rajzokon az 1. ábra: a találmány szerint kialakított szenny­víztisztító hosszanti átfolyású medencéjének egy szakasza felülnézetben, és a 2. ábra: a medencének az 1. ábra A-A síkjában vett keresztmetszete. A berendezés 1. és 2. ábrán látható kiviteli alak­jánál a hosszanti átfolyású 1 medence keresztmet­szete — a keresztirányú áramlás kialakulását meg­könnyítő — ívelt kialakítású (2. ábra). Az 1 meden­ce folyadékterében —az 1 meidence egyik hosszanti 2 fala mentén sorba rendezve (1. ábra) — csőszerű, függőleges falakkal határolt, alul-felül nyitott, lent az 1 medence 3 fenekének közelében végződő 4 fo­lyadékoszlopok vannak elhelyezve. A 4 folyadék­­oszlopok alsó végéhez a 8 gázdiszpergáló eszközök csatlakoznak, amelyeket a 9 gázelosztó vezetékek kötnek össze az 1 medencén kívül elhelyezett, az áb­rákon nem jelölt, légszállító eszközzel, pl. komp­resszorral. A 4 folyadékoszlopok felső végéhez ke­resztirányban az 1 medence átellenes hosszanti fala felé vízszintes síkba forduló 6 kamrák csatlakoznak, amelyek a 4 folyadékoszlopokkal együtt a folyadék­tér többi részétől különválasztott 7 tereket alkot­nak. A 6 kamrák közvetlenül a folyadék felszíne alatt kialakított, függőleges síkú 5 kilépőnyílások­kal végződnek, amelyek együttes hossza legalább az 1 medence hosszának 50%-át, célszerűen 65-75%­­át teszi ki. A függőleges falakkal határolt 4 folya­dékoszlopok keresztmetszete együttesen legfeljebb az 1 medence folyadékfelszínének 15%-át teszi ki. A lehetséges maximális keverőhatás elérése cél­jából a 4 folyadékoszlopok és a 6 kamrák által alko­tott 7 terek keresztmetszetét — ezek teljes hosszá­ban — közel állandó nagyságúra kell választani. Nagy keverőhatás esetén célszerű a 6 kamrák 5 küé­­pőnyflásai előtt ferdén elhelyezett 10 perforált le­mezeket beépíteni, mert ezek másodlagos fázisfelü­­let-képzéssel javítják az oxigénátadást. A berendezés működtetésekor a 9 gázelosztó ve­zetékeken és a 8 gázdiszpergáló eszközökön át oxi­géntartalmú gázt, célszerűen levegőt vezetünk be a hosszanti átfolyású 1 medence hosszanti 2 fala mentén sorban elhelyezett 4 folyadékoszlopok nyi­tott alsó végén. A legnagyobb keverőhatást és oxigé­nátadást ugyanis a 4 folyadékoszlopok alján beve­zetett gázokkal érjük el. Kisebb nyomást adó lég­szállító eszköz — pl. ventillátor — alkalmazásakor a gázokat csak a 4 folyadékoszlopok felső részébe lehet bevezetni, ilyenkor a keverést és az oxigénáta­dást nagyobb gázmennyiség átvezetésével lehet fo-4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom