202160. lajstromszámú szabadalom • Eljárás klór elválasztására gázelegyből

HU 202160B A hulladékgázok oxidálása tekintetében hivat­kozunk a 44976 188 közzétételi számú magyar sza­badalmi bejelentésre, az alkalmazott katalizátor te­kintetében a 184 413 számú európai szabadalomra, amelyeket leírásunkban referenciaként építünk be. A találmány olyan eljárásra vonatkozik, amely­ben klórt választunk el szerves vegyületek reakciói során melléktermékként keletkező és hidrogén-klo­­ridot tartalmazó gáz oxidálásával kapott reakcióe­­legyből és amely reakció a következő lépésekből áll. 1) hidrogén-ldoridot 350-450 'C hőmérsékleten króm-oxid-katalizátor jelenlétében 0,25 mól/mól hidrogén-klorid mennyiségű vagy annál nagyobb mólarányú oxigénnel oxidálunk; 2) a kapott, elsősorban klórt, vizet, reagálatlan hidrogén-kloridot, oxigént és elpárolgott krómot tartalmazó gázt gyorsan lehűtjük 90-130 *C-ra, majd vízzel mossuk, ezzel vizes oldat formájában visszanyerjük a krómvegyületet; 3) a kapott gáz megmaradt részét ismét vízzel mosva a reagálatlan hidrogén-kloridot elnyeletjük és a reagálatlan hidrogén-kloridot vizes oldat for­májában kinyerjük; 4) az ezután visszamaradt gázt tömény, legalább 90%-os kénsavval mosva eltávolítjuk belőle a vizet; 5) a kénsavval mosott gázt komprimáljuk és le­hűtjük, ekkor a gázból, amely már főként klórt és oxigént tartalmaz, a klór folyékony állapotban kivá­lik és elkülöníthető a még megmaradt gáztól, és 6) az elfolyósított klór elkülönítése után vissza­maradó, elsődlegesen oxigénből álló gázt az 1) oxi­dációs lépésbe visszacirkuláltatjuk. Az 1. ábrán a találmány szerinti eljárás vázlatos folyamatát mutatjuk be, az ábrán a 6 reaktort, a 8 króm-mosó-oszlopot, a 9 hidrogén-klorid-gáz ab­szorbeáló oszlopot, a 21 kénsav-mosó oszlopot, a 28 kompresszort és a 32 desztilláló oszlopot tüntettük fel. Erre a folyamatábrára alapozva a továbbiakban részletesen ismertetjük az eljárást. A valamely szerves vegyület reakciójából hulla­dékgázként távozó nyersanyagot (azaz a hidrogén­­kloridot) aktivált szén oszlopon (az ábrán nem lát­ható) vezetjük át, mielőtt az 1 vezetéken a 6 reaktor­ba bevinnénk. Ha a nyersanyagot, a hidrogén-klori­dot ipari léptékben nyertük, a hidrogén-klorid tisz­tasága nem mindig magas, mivel ez a hidrogén-klo­rid szerves vegyület helyettesítéses és kondenzáci­ós-reakciójának mellékterkékeként képződött. El­képzelhető szennyeződések például szerves vegyü­letek, így benzol vagy klór-benzol, valamint szervet­len vegyületek, például nitrogén és szén-monoxid. Az ilyen szerves vegyületek a hidrogén-klorid és oxigén közötti reakció során klórozódnak és maga­sabb forráspontú szerves vegyületekké alakulnak. Például a benzol hexaklór-benzollá alakul. Az így átalakult magasabb forrásponté szerves vegyületek okozhatják a 6 reaktor kimenő gázvezetékének, a 9 hidrogén-ldorid-gáz abszorbeáló vezetékének és más helyeknek a dugulását, ezáltal üzemeltetési za­varokat okozva. Ezen kívül a keletkezett poliklóro­­zott szerves vegyületek kezelése is szükséges. Mint­hogy ezek a vegyületek az ipari higiénia szempont­jából nem előnyösek, általában a hulladékgázok oxi­­dálását megelőzően eltávolítjuk ezeket. A nyersanyagban, nevezetesen az alkalmazott 3 hulladékgázban levő szerves vegyületeket többnyire elégetjük vagy elbontjuk és elpárologtatjuk, így egy kátrányszerű anyag marad vissza a klór oxidációs reakció révén való gyártása során. Bár a katalizátor felületére lerakódott szerves ve­gyületek részben eltávoznak a reakciógázzal, a kata­lizátor felületén maradt kátrányszerű anyagok kló­­rozási vagy részleges oxidációs reakcióban vesznek részt a katalizátoron. A katalitikus aktivitást ezért a katalizátor felüle­tén lerakodott kátrány és a katalizátor felületről égetéssel eltávolított kátrány közötti egyensúly ha­tározza meg. Abban a hőmérséklettartományban, amely a találmány szerinti gyakorlat szempontjából megfelelő, több kátrány rakódik le, amely a kataliti­kus aktivitást csökkenti, akkor, ha a jelentlevő szer­ves vegyületek mennyisége meghaladja az 1 tö­­meg%-ot. Bár kívánatos lenne, hogy a nyersanyag, azaz a reaktorba betáplált hulladékgáz szerves­anyag tartalma lényegében 0 legyen, ez gyakorlati szempontból mégsem célszerű, mert a szerves anya­gok üyen alacsony szintig való lecsökkentése lénye­ges költséggel jár. Általában elegendő, ha a szerves anyagok összes mennyiségét 1 tömeg% alá, előnyö­sen 100 ppm alá csökkentjük. Annak érdekében, hogy a nyersanyag, azaz a hul­ladékgáz összes szervesanyag tartalmát csökkent­sük, hatásos módszer, ha a gázt aktív szénen vezet­jük át. Bármilyen eredetű aktívszén használható fajtájától függetlenül, például gyümölcshéj-típusú, fa-típusú vagy kőolaj-típusú aktívszén is használha­tó, ha a szerves anyagok adszorbeálására képes. Az aktív szén alkalmazását a szokásos alkalmazási kö­rülmények mellett végezzük. Az alkalmazott aktív szén mennyiségét az 1. vezetéken bevezetett hulla­dékgáz összes szervesanyag tartalma határozza meg, valamint megszabja még az aktív szén regene­rálásának gyakorisága is. Az aktív szén regenerálá­sára hő-regenerálás vagy vákuum-regenerálás al­kalmazható. Hatásos eljárás az aktív szénen kötött anyag deszorbeálására a gőzzel való kezelés vagy közömbös gáz meleg áramával való kezelés is. Ma­gától értetődik, hogy amennyiben kis mennyiségben használjuk, az aktív szén regenerálás nélkül el is dobható. Bár az 1. ábrán rögzített ágyas abszorbciós berendezést mutatunk be, nem okoz gondot, sem ké­nyelmetlenséget, ha mozgó-ágyas vagy fluidizált­­ágyas abszorpciós berendezést használunk, ame­lyek széleskörűen elterjedtek. A szervetlen gázok alig adszorbeálódnak az aktív szénen. Ha a szén-monoxid a hulladékgázban 10 térfogat% feletti mennyiségben van jelen, a króm­­oxid (Cr2Ű3) katalizátor működési élettartama rö­vidül és több króm-komponens párolog el a katalizá­torból. Ezért előnyös, ha a kiindulási anyagul szol­gáló hulladékgázt a reakciótérbe való bevezetés előtt kezelve szén-monoxid tartalmát 10 tömeg% alá csökkentjük. A hidrogén-klorid gáz szén-monoxid-tartalmá­­nak csökkentésére hatékony módszer az alumíni­­um-oxid hordozón levő palládium-katalizátor al­kalmazása. Például 1% fémtartalmú aiumínium-oxid hordo­­zós palládium-katalizátor szemcsés formájával rög­zített ágyas oxidációs oszlopot (az ábrán nem szere-4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom