202157. lajstromszámú szabadalom • Horizontális tároló, főleg szemestermény tárolására
HU 202157B A találmány vízszintes - a magassági méretéhez képest nagykiterjedésű - tárolóberendezésre vonatkozik, annak be- és kitároló berendezéseivel együtt, amelyet szokás ún. csarnoktárolónak is nevezni, és amelyet ömlesztett anyagok, főleg szemestermények raktározására, a tárolt anyag kezelésére (anyagmozgatás, forgatás, vegyi kezelés stb) lehet alkalmazni, elsősorban a mezőgazdasági technikában és más iparágakban. Az intenzív mezőgazdasági és ipari termelés körülményeíközöttnagytömegű ömlesztett anyagraktározása, kezelése szükséges. Az üyen anyagokat először zsákokban tárolták és a zsákokat kisebb-nagyobb épületekben, esetlegtöbb szintenraktározták. Nyilvánvaló, hogy a kézi anyagmozgatás miatt ez a módszer nem volt hatékony és emellett költséges is. Az anyagmozgatás gépesítésével szinte egyeduralkodóvá vált az ömlesztett tárolás. Az ömlesztett tárolásnak alapvetően két típusa terjedt el: az ún. vízszintes és a függőleges rendszer. Mindkét tárolási rendszer egymással párhuzamosan fejlődik, mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai egymáshozképest, bár a szakmai közvélemény a függőleges tárolási rendszert ma korszerűbbnek tartja, mivel a fém-vagy betonsilók fajlagos alapterület-szükséglete a csarnoktárolók szükségletének mintegy fele, hasonlóan a beépített légtér és a hasznosítható légtér arányához, valamint általánosságban az élőmunka igénynél is Uyen arány mutatkozik. A lényegesen alacsonyabb beruházási költség és a többcélú felhasználhatóság azonban még sokáig létjogosultságot biztosít a csarnoktárolóknak, sőt ezt a tendenciát erősíti a beruházási ínség is. A csamoktárolók elterjedését nagyban segítette az ún. könnyűszerkezetes építési mód, gátló tényező azonban a gépesített anyagkezelés (be- és kitárolás, forgatás, szellőztetés) viszonylagos megoldhatatlansága. A csarnoktárolókat felszereltségük szerint alapvetően négy csoportba szokás besorolni. Legegyszerűbbek azok a csarnokok - és persze a legolcsóbbak is -, amelyek sík alappal rendelkező egyszerű, általában könnyűszerkezetes épületszerkezetből állnak. Ezekben a termény kezelése, mozgatása mobü gépekkel, rossz hatékonysággal, nagy fajlagos költséggel történik. Az önmagukban ismert könnyűszerkezetes épületekkel szemben a szokásostól eltér az a követelmény, hogy az oldalfalnak az ömlesztett anyag nyomását ki kell bírnia. Az ilyen tárolókban a tárolt anyag egyenetlen rétegvastagságban, legfeljebb 4 m magasságban helyezkedik el, és ha a tárolt anyag romlandó, akkor a tárolás csak átmeneti lehet. Ilyen épületszerkezeteket sok cég készít pl. SZLB típusjellel aKecskeméti Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat, igen elterjedt a DVKU típusjelű dunaújvárosi csarnokszerkezet. Fejlettebb az olyan csarnoktároló, amelynél a betárolás gépi úton válósul meg, ekkor az ömlesztett anyag általában egy fogadógaratból felhordóra jut, ahonnan az épület hossztengelyében elhelyezett szállítószalagra, vagy rédlerre vagy hasonlóra kerül és a padozatra szóródik. Afejlettebb betárolóberendezéseknél megoldják az ömlesztett anyag elterítését is, amelyre több megoldás ismert, leggyakrabban kaparószalagokat alkalmaznak, amelyek a hossz1 tengelyre általában merőlegesen helyezkedik el. A legdrágább típusok függőleges irányban is mozgathatók. Ezeknek ismeretes olyan változata is, amelyetfordított irányban működtetve kitárolásra is lehet alkalmazni. Egyébként az üyen ún. felsőbetárolású csamoktárolókból az ömlesztett anyag kitárolása mobü berendezésekkel pl. homlokrakodókkal történik. A csamoktárolók harmadik csoportját jelentik azok a megoldások, amikor az ömlesztett anyag gépi kitárolása is a tároló felszereléséhez tartozik. Erre is több megoldás ismeretes. Két alapváltozat terjedt cl: az ún. légsöpréscs, azaz pneumatikus kitárolás, amelynek lényege az ömlesztett anyag fluidizálása légbefúvással, és az így mobüizált ömlesztett anyag mechanikus szállítószerkezetbe jutva távolítható el; a másik alapváltozat a teljesen mechanikus módszer, amikor mozgatható kaparószalagokkal, vagy hasonlókkal juttatják az ömlesztett anyagot egy központi szállítóberendezésbe. Az alapváltozatok kombinációi is ismertek. Ilyet ajánl pl. „Gépesített újtípusú tárolócsamok” néven azINTRANSZMAS magyar-bolgár közös vállalat. A pneumatikus alapváltozat - bár létesítési és üzemeltetési költsége magas - előnye, hogy az anyagmozgatáson kívül a befúvott levegővel az ömlesztett anyag áüagát is óvni lehet, ami különösen szemestermények esetében igen fontos. Hátrányt jelent, hogy a beépített légcsatornák a tároló padozatának géppel való átjárhatóságát megnehezítik, vagy teljesen lehetetlenné teszik (ezzel a többcélú hasznosítási lehetőség megszűnik), bár ismeretes ún. teleszkópos légcsatorna megoldás is, amelyet használaton kívül helyezve a padozatról el lehet távolítani. Ez természetesen a költségek további növelésével oldható csak meg. Acsaraoktárolóknegyedik, és egyben legdrágább típusa az olyan rendszer, amikor a tárolás valamennyi funkciója gépesített ül. automatizált. Az Uyen tárolókban az anyag mozgatása, kezelése, szellőztetése stb. a fentebb ismertetett részmegoldásokkal történik ill. a tárolási folyamat szabályozása a tárolt anyagban több helyen elhelyezett érzékelőkkel és átalában komputerrel valósul meg. Az Uyen összetett rendszer fa jlagos költségei olyan magasak, hogy elterjedésük lassú, sőt a magyar mezőgazdasági gyakorlatban példa nélküli. Az élenjáró technikai megoldásokat a fejlett mezőgazdasági és ipari kultúrával rendelkező országok vezető váüalatai kínálják, mint amüyen pl. a NEUERO cég is. A találmnyunk elé kitűzött cél az volt, hogy olyan csamoktárolót szerkesszünk, amelynél a be- és kitárolás teljesen gépesített, ugyanakkor a tároló létesítési költségei alig haladják meg a második csoportba sorolt típusokét. A kitűzött feladat megoldásához az a felismerés vezetett bennünket, hogy a csarnoktárolóban jelentősen megnövelhet j ük az ömlesztett anyag rétegvastagságát - és ezzel jelentősen lecsökkcnthetjük a fajlagos létesítési és tárolási költségeket -, ha az ún. sátortetős csarnokszerkezet felső gerincvonalának közelében olyan betárolószalagot építünk be, amelynek két oldalán egy-egy, a szalaggal együttmozgó röpítőtárcsás terítőszerkezete van. Felismertük továbbá azt is, hogy a megnövelt rétegvastagság miatt célszerű egyrészt a csamokszcr-2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
