202155. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a bálakötözés ellenőrzésére rendfelszedő bálázóknál

HU 202155B A találmány tárgya berendezés a bálakötözés el­lenőrzésére rendfelszedő bálázóknál. A találmány leghatékonyabban olyan rendfelsze­dő bálázókban (felszedő sajtolókban) alkalmazható, amelyek nagyméretű, például 1000 kg-ig terjedő tö­megű és 2,4 m hosszúság mellett 1,2x1,2 m kereszt­metszetű bálákat képeznek. Tekintettel a széna, illetve szalma egyre nagyobb négyszögletes bálákba történő feldolgozása felé tar­tó tendenciára, egyre fontosabbá válik a bálakötözés ellenőrzésének igénye, illetve a kötözési folyamat esetleges zavarainak kellő időben történő kijelzése a gépkezelő számára. Ez lehetővé teszi a rendfelszedő bálázó valamennyi részegységének gyors intézke­dést biztosító ellenőrzését és kizárja a már összekö­tözött bálák szétesését, és ez végeredményben növeli a munkateljesítményt. Ismert egy berendezés rendfelszedő bálázók szá­mára, amely jelet ad a traktoros számára a bálát összekötő dróthuzal szakadásáról és amely lényegé­ben egy olyan reléből áll, amely a kötözőhuzalnak a huzalcsévével felszerelt huzaltárolóból a kötöző­szerkezet kötözőtűihez tartó mozgáspályában van elrendezve. Ez a relé az érkező kötözőhuzal esetleges szakadásakor zárja a villamos jeladó áramkört. Ez a berendezés azonban nem jelzi a csomó meg­létét vagy hiányát a kötözőszerkezet működésbe lé­pése után, csupán a kötözőanyag megérkezését el­lenőrzi a kötözőszerkezet kötözőtűihez. A 387 666 lsz. szovjet szabadalmi leírás alapján ismert egy berendezés, amely olyan rendfelszedő bálázók csomóképzését ellenőrzi, amelyek dróthu­zalos kötözőszerkezettel vannak ellátva. Ez a jelző­­berendezés egy préskamra tetejére van felszerelve, amelyben egy alternáló mozgást végző présdugattyú van elrendezve, ahol a jelzőberendezés olyan jeladót képez, amely egy kétkarú rugózott emelőként van kialakítva, amelynek egyik vége a kötözőhuzalból képzett csomóval, míg másik vége egy bütyökként kialakított érintkezővel képes együtt működni. A rendfelszedő bálázó üzemeltetése során az elő­állított bálát a kötözőszerkezet kötözőhuzallal kör­bekötözi, miközben a kötözőhuzal végeit összecso­mózza, és az összekötözött bálát a préskamrában az újonnan beadagolt terményadagok minden du­­gattyúlöketnél továbbtolják. Ennek során a csomó útközben az egyik emelőkamak ütközik, az emelő elfordul és zárja a jelzőáramkör érintkezőit. Ezen berendezés hátránya abban van, hogy zsine­ges kötözőszerkezettel ellátott rendfelszedő bálá­zókban nem alkalmazható, mert ezen berendezés működése a huzalcsomó merevségén alapszik, amely arra az érzékelő szondára hat, mely jelet ad egy ilyen csomó meglétéről, illetve hiányáról. Emel­­lett a jel a csomóképződést követően csak egy hosszabb idő elteltével jut el a gépkezelőhöz. Ez ah­hoz vezet, hogy a gépkezelő a csomóképződés elma­radása esetén már nem tudja a helyzetet korrigálni, mivel a kötözőanyag végei ezesetben elvesznek, így még kézzel sem lehet ezeket összecsomózni. Az össze nem kötözött bála elhagyja a préskamrát, szétesik, így újra kell préselni, ami végeredményben csökken­ti a rendfelszedő bálázó munkateljesítményét. A 4 269116 lsz. USA-beli szabadalmi leírás alap­ján ismert továbbá egy bálázó, amely kötözőtűkkel 1 felszerelt kötözőszerkezetet tartalmaz, amely a préskamrában van elrendezve, ahol a présklamrá­­ban egy présdugattyú ide-oda menő (alternáló) moz­gást végez. A préskamrára egy, a bála mozgásirányá­ra merőlegesen rögzített tengely körül elforgatható érzékelő szonda van felszerelve. Az érzékelő szonda egy szolenoid vasmagjával van összekötve, amely szolenoid egy olyan villamos áramkörbe van iktatva, amely biztosítja a jeladást a traktoros számára. A szolenoid egy relével is össze van kötve, amely együttműködik a kötözőszerkezet tűivel. A villamos áramkör egy óraszerkezetet is tartalmaz. A fentebb ismertetett berendezés a következő­képpen működik: Minden dugattyúlöketnél a préselendő termény adagonként a préskamrába kerül, ahol a terményt a présdugattyú bálává sajtolja, amely szakaszosan a préskamra kimente felé mozog. Egy meghatározott hosszúságú bála kialakulása után működésbe lép a kötözőszerkezet és vele együtt a kötözőtűk. A kötö­zőtűk, a kötözőzsineget a csomózótartományba ve­zetve, egy kapcsolót működtetnek, amely a szoleno­­idhoz vezeti az áramot, amely így behúzza a vasma­got. A vasmag a szolcnoidtekercsbe történő behúzá­sát követően elforgatja az érzékelő szondát a bála hossztengelyére keresztirányban a bála hossztenge­lye mentén futó kötözőzsineg alatt, miközben az ér­zékelő szonda a bálán csúszik. Akötözőtűkkiindulá­si helyzetükbe visszatérve ismét működtetik a kap­csolót és a vasmag a szolenoidtekercsben marad egé­szen egy ráható mechanikus terhelés jelentkezéséig. A bála, miközben az újonnan beadagolt terménya­dagok hatására továbbmozog előre, hátsó végével nekifut az érzékelő szondának, és a bálát körülfogó és megfelelően összecsomózott kötözőzsineg érint­kezésbe kerül az érzékelő szondával, miközben azt visszaforgatja kiindulási helyzetébe. Az elfordulás során az érzékelő szonda kivezeti a vasmagot szole­­noidtekcrcsből. Nem megfelelően összecsomózott kötözőzsineg esetén az érzékelő szonda nem tér vissza kiindulási helyzetébe és ilyenkor hangjelet ad a traktoros számára. Ezen berendezés hátránya abban van, hogy a hi­bás bálakötözésről csak egy hosszabb idő elteltével jut el a jelzés a traktoroshoz, mégpedig miután az összekötözött bála homlokoldala már túlhaladt az érzékelő szonda beépí tési helyén és a bálát körülfogó kötözőzsineg az érzékelő szondát a vasmagnak a szó­­lenoidtekercsből való kivezetéséig elforgatta, mivel csak ezután lépnek működésbe azok az érintkezők, amelyek a hang-, illetve fényjelzés áramkörét zár­ják. A gépkezelő így nincs abban a helyzetben, hogy a hibát korriálja és az össze nem kötött kötözőzsine­get kézzel összecsomózza, valamint hogy a kötöző­szerkezet egységeinek utólagos szabályozását elvé­gezze és ezáltal a bála össze nem kötözött állapotban való kilépését a préskamrából, illetve szétesését a szántóföldön megakadályozza. Emellett a préskam­rába történő egyenetlen terménybeadagolás követ­keztében a bálafeltöltés időintervallumai és a bála haladási sebessége a préskamrában különböző lehet, ugyanakkor az óraszerkezet pontosan rögzített idő­intervallum számlálására van beállítva, ami hamis jelzések leadásához vezethet. Merev szárú termény (például lucerna) sa j tolásakor a szárak állandóan sú­2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom