202154. lajstromszámú szabadalom • Zárószerkezet ejtőernyő hevederszekezetéhez
HU 202154B 1 A találmány tárgya zárószerkezet ejtőernyő hevederszerkezetéhez, amely csatlakozóelemből és zárórészből épül fel. A zárórész a csatlakozóelem nyelvszerűen kialakított csatlakozófejének befogadására és reteszelésére szolgál. Csatlakozóelemből és zárórészből kialakított zárószerkezetek, amelyek ejtőernyők hevederszerkezetéhez alkalmazhatók, ismertek. Az ismert megoldásokban a zárórésznek a csatlakozóelem bevezetésére alkalmasan kialakított kivágással ellátott háza, az ejtőernyő heveréhez történő csatlakoztatásra szolgáló csatlakozórésze és a csatlakozóelem reteszelésére szolgáló két záróeleme van. A záróelemek a zárórész házában vannak megvezetve úgy, hogy elmozdulásukat ütközőelemek korlátozzák, vagy tengelycsapon történő ágyazás következtében elmozdulásuk csak meghatározott kényszerpályán lehetséges. A záróelemeket rugóerő tartja reteszelő helyzetben. A csatlakozóelem csatlakozófeje többnyire lemezszerűén, gomba alakú fejet képező kivágásokkal van kialakítva. A csatlakozófej zárórész nyílásába történő benyomásakor a záróelemek a rugóerő ellenében szét lesznek feszítve. Miután a csatlakozóelem csatlakozófeje a zárórész belsejében véghelyzetébe kerül, a záróelemek a rugóerő hatására reteszelő helyzetükbe visszabillennek, ahol a gomba alakú fej alatti kivágásokba benyúlva a csatlakozóelemet rögzítik. Lényegében hasonló zárószerkezeteket személyszállító eszközök (gépkocsik) biztonsági öveinek becsatolószerkezeténél is alkalmaznak. A lényegében hasonló megoldások számos változata ismert, amelyek például a csatlakozóelem alakjában, a záróelemek számában és kialakításában, vagy a működtető nyomógom kialakításában különböznek. A fenti megoldások hiányossága, hogy nem zárják ki annak lehetőségét, hogy a záróelemek a rájuk ható rugóerő ellenében elmozduljanak, és ezáltal a szerkezet nem kívánt kioldását tegyék lehetővé. Ez a hiányosság extrém esetekben az ejtőernyő hevederszerkezetének nem kívánt kioldását eredményezheti. Ez a lehetőség fennáll például olyankor, ha a csatlakozóelem a zárórészbe nem tökéletesen lett benyomva, vagy járulékos segédszerkezete az ugrás közben a záróelemre a záróiránnyal ellentétes erőhatást gyakorolnak, esetleg a záróerőt biztosító rugó eltörik, vagy földre érkezéskor a szerkezet ütést kap stb. Utóbbi esetben fennáll továbbá annak a lehetősége is, hogy a zárórész háza és a záróelemek közé szennyeződés, például föld, vagy homokszemek kerüljenek, ami a szerkezet működését akadályozhatja. Ugyanennek a következménye lehet az is, hogy egy következő záráskor a csatlakozóelem zárórészbe történő betolása után a záróelemek csak részben tudnak a csatlakozófej kivágásaiba befeküdni, ezáltal az ejtőernyő kibontásakor fellépő terhelés a zárószerkezet nem kívánt nyitását okozhatja. A találmánnnyal célunk ejtőernyők hevederszerkezetéhez olyan nagy megbízhatóságú zárószerkezet kialakítása, amellyel a fenti megoldások hiányosságai kiküszöbölhetők. A megoldandó feladat tehát olyan zárószerkezet kialakítása, amelynél a szerkezet nem kívánt nyitá-2 sának lehetősége a csatlakozóelem nem tökéletes becsatolása, vagy extrém külső erőhatás, stb. következtében kizárt. A kitűzött feladatot olyan kioldó/zárószerkezettel oldottuk meg, amelynek csatlakozóeleme, és zárórésze van, ahol a zárórésznek egy vagy két, billenthetően ágyazott reteszeleme van, amely(ek) záróhelyzet rugóerő által előfeszítve van(nak) rögzítve, ahol a reteszelemek záróhelyzetükben a zárórészbe benyomott csatlakozóelem csatlakozófejének kivágásaiba alakzáróan befekszenek, üy módon a csatlakozóelemet befogják. A találmány szerint legalább egy bülenthetően ágyazott reteszelem külső éle záróéiként van kialakítva, amelyek a reteszelemek záróhelyzetében a zárórész házát képező első, illetve hátsó fedőlemezek külső határolóéleivel átfedésben van, továbbá a zárórészen bülenthetően ágyazott biztosítócsappantyút rendeztünk el, amely a záróhelyzetben levő reteszelem(ek) záróélei felett helyezkedik el. A biztosítócsappantyút a találmány szerint célszerűen a ház fedőlemezei felett rendeztük el úgy, hogy mindkét hosszanti oldala közvetlenül a ház külső élén lefelé van hajlítva. A biztosítócsappantyú zárt helyzetében a lehajlított hosszanti oldalak a reteszelemek záróélein fekszenek fel. A biztosítócsappantyú fenti kialakítása megakadályozza, hogy a biztosítócsappantyú zárt helyzetében a reteszelemek záróhelyzetükből kibillenhessenek. A biztosítócsappantyú nyitott helyzetében a reteszelemek megfelelő nyomás hatására kibiüenthetők, ekkor záróéleik a ház fedőlemezeinek külső határolóélein kívülre kerülnek. A biztosítócsappantyú zárásával ez a kimozdulás megakadályozható. Amennyiben a csatlakozóelemek csatlakozófeje a zárórészben nincs megfelelően elrendezve - például a bekerült szennyeződések miatt - a reteszelemek záróélei a zárórészből oldalra kinyúlnak, és megakadályozzák a biztosítócsappantyú lezárását. A biztosítócsappantyú tehát a találmány szerint úgy van kialakítva, hogy zárt helyzetében a reteszelemek záróéleit tökéletesen lefedi, üy módon megakadályozza, hogy a reteszelemek erő hatására a záróhelyzetbe előfeszítő rugóerő ellenében kioldó helyzetük irányában kimozdulhassanak. A biztosítócsappantyú javasolt kialakítása egyúttal messzemenően megakadályozza a homokszemek vagy más szennyeződések zárómechanizmusba történő behatolását. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük. A rajzon az 1. ábrán a találmány szerinti zárószerkezet példakénti kiviteli alakját tüntettük fel, hosszmetszetben; a 2. ábrán az 1. ábra szerinti szerkezetet oldalnézetben ábrázoltuk, zárt biztosítócsappantyúval, a 3. ábrán pedig ugyemennek a szerkezetnek az oldalnézetét tüntettük fel, nyitott biztosítócsappantyú esetén. Amint a rajzból kitűnik, a találmány szerinti zárószerkezet 1 csatlakozóelemből és 2 zárórészből épül fel. A 2 zárórésznek 3 első fedőlemezből és 4 hátsó fedőlemezből kialakított háza van, amelyben 5 reteszelemek 6 tengelycsapon bülenthetően 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
