202149. lajstromszámú szabadalom • Nagyszilárdságú, hajlékony acélsodrony erősített szerkezetekhez

HU 202149B 1 A találmány tárgya többrétegű, nagyszilárdságú, hajlékony acélsodrony, amelyet erősített szerkeze­tekhez, különösen a nagynyomású, szálerősített gu­mitömlők készítéséhez lehet alkalmazni, de hasz­nálható más erősített gumitermékek gyártásához is. Ismeretes, hogy a gumiipari termékek, ezek közül és különösen a nagynyomású mélyfúró tömlők szi­lárdsági tulajdosnágainak biztosítására acélból ké­szült nagyszilárdságú sodratokat alkalmaznak. Az acélsodratok szerkezete általában többrétegű, gyakran hétszálas (1+6), tizenkétszálas (3+9), tizen­­kilencszálas (1+6+12), és újabban huszonnégyszá­­las, Warrington kialakítású. Ezen acélszerkezetektől elvárt követelmény egy­részt a nagy szakítószüárdsági értékben a feszült­ségmentes állapotban, és a kiváló tapadó felületben testesül meg. Mindezideig az előzőekben ismerte­tett szerkezetekkel e követelményeket csak részben sikerült kielégíteni. Az (1+6), (3+9), és az (1+6+12) szálas szerkeze­teknél a geometriai kialakítás következtében laza szerkezet jön létre, amely kedvezőtlenül hat az acél­­szerkezet össz-szakítóerejére, a spirális kialakítás következtében pedig - a gyártás tökéletlensége mi­att - belső feszültségek maradnak a sodronyban. Ezek károsan befolyásolják a sodronyok felhaszná­lását. Az eddig alkalmazott sodronyok egyik legna­gyobb hátránya a viszonylag sima külső felület, mely szerint meglehetősen sekély menethomyokkal rendelkeznek. Ezért jelenleg az acélsodrony és a gumi közötti megfelelő tapadási érték elérése céljából a huzalo­kat sárgaréz, bronz vagy vörösréz bevonattal látják el, és speciális, jól tapadó gummikeveréket alkal­maznak. Az ismert acélsodronyok általában kör-kereszt­metszetű szálakból épülnek fel, és a burkolóhuzalok a jó térkitöltés érdekében egymással érintkeznek, vagy közöttük minimális hézag helyezkedik el. Ez a kialakítás egyrészt azzal a hátránnyal jár, hogy erő­sített gumiszerkezeteknél csak a burkolóhuzalok külső felülete mentén alakul ki fém-gumi tapadás, másrészt az erősített gumitermékek gyártásáról a felvezetőgyűrűk és -fésűk erős koptató hatásnak vannak kitéve, mivel a sodrony külső felülete hullá­mos, így a felvezetőgyűrűkkel pontszerűen érintke­zik, és nagy súrlódóerők lépnek fel. A pontszerű érintkezés következtében a sodrony felületi rétege is károsodik, horganyzott sodronyok esetén a bevo­nat megsérül és a gyakorlati tapasztalatok szerint a lcpattogzó horganyszemcsék előbb-utóbb el tömik a felvezetőgyűrűket. A felvezetőrendszer szempont­jából tehát egy sima, szabályos kör alakú kontúr len­ne előnyös, a tapadás szempontjából viszont minél tagoltabb felület kívántos. A fokozódó követelmények jobb kielégítése ér­dekében készültek már olyan acélsodronyok, ame­lyek keresztmetszete sokszög. Ilyen sodronyszerke­zetet ismertet például az 1 247 604 GB PS. Általá­ban a hatszögkeresztmetszetű acélsodronyokat al­kalmazták a gyakorlatban. Az ilyen acélsodronyok azonban csak kismértékben javítják a kör-kereszt­metszetű acélsodronyok tapadási tulajdonságait, tekintettel arra, hogy a sodrony peremén elhelyez­kedő huzalok egymással érintkeznek, így a szomszé-2 dós huzalok között nem tudnak kialakulni mélyebb vályúk, illetve menethomyok. Ismeretessé váltak olyan pászmaszerű acélsodronyok is, amelyeknél a sodrony külső részén kiugrásokat alkalmaznak a fe­lület növelése érdekében. Ilyen sodronyszerkezetre vonatkozik például az 1 525 129 DE PS. Az ebben a szabadalmi leírásban ismertetett acélsodronynál vi­szonylag kismértékű a tapadás fokozása, ugyanis a szóbanforgó kiugrások egymással érintkeznek, en­nek megfelelően sekély menethornyok alakulnak ki a sodrony külsején. A találmány szerinti megoldás célkitűzése, hogy az ismert acélsodronyok hiányosságait, hibáit kikü­szöbölje. A találmány szerinti megoldás célja, hogy olyan acélsodronyt biztosítson, melynek kellő szerkezeti stabüitása mellett olyan kiugró részek vannak a kül­sején, amelyek között mély, árokszerű horony ala­kul ki csavarvonal alakban, s ezáltal a gumi, és az acélsodrony között jó tapadási és alaki kötés jön lét­re, ugyanakkor külső kontúrja sima, hogy a felveze­tőberendezésekben minél kisebb súrlódással, fel­ületi károsodás nélkül felvezethető legyen. A kitűzött célt a találmány szerinti acélsodrony azáltal éri el, hogy a legkülső rétegében elhelyezke­dő burkolóhuzalok keresztmetszete lapított, és úgy van kialakítva, hogy a sodrony tengelyére merőleges metszetben vizsgálva, R külső görbületi sugara a sodrony D átmérőjének felével lényegileg megegye­zik. A burkolóhuzalok szélesség/vastagság aránya célszerűen 1,05-1,5 közötti, előnyösen 1,1-1,3. A burkolóhuzalok huzalai és a kívülről második réteg huzalai (továbbiakban: réteghuzalok) azonos mene­temelkedéssel helyezkednek el. E két rétegben a hu­zalok száma is azonos. A burkolóhuzalok között egy spirális mélyedés helyezkedik el, amibe a gumi be­hatol, egészen a réteghuzalokig, így nagyobb felüle­ten alakul ki fém-gumi tapadás, sőt alaki kötés is lét­rejön. A hagyományos sodronyokkal összehasonlít­va 40%-kal is megnőhet a sodrony egységnyi hosz­­szára jutó tapadóerő. Az így kialakított sodrony külső felülete a spirá­lisan futó mélyedésektől eltekintve henger alakot mutat, így a felhasználáskor a vezetőgyűrűkben és a vezetőfésűkön simán fut, nem „reszeli” azokat, mint a hagyományos, körkeresztmetszetű szálakból felépülő sodrony. A találmány szerinti acélsodrony egy előnyös ki­viteli alakjánál a sodrony maghuzalból és két azonos menetemelkedésű huzalrétegből áll; a maghuzal szakítószilárdsága nagyobb, mint a körülötte elhe­lyezkedő réteghuzaloké. A sodrony terhelése esetén ugyanis a maghuzalnak, a réteghuzaloknak és a bur­kolóhuzaloknak a fajlagos megnyúlása közelítőleg úgy aránylik egymáshoz, miitf 1 :(cos a8-iöJSÍn a8): (cos ai-nrsin ai), ahol a8 a réteghuzalok középvonalának, ai pedig a burkoló­huzalok középvonalának a sodrony tengelyével be­zárt szögét jelenti, rar pedig az acél Poisson tényező­je (-nr - 0,3). A találmány szerinti sodrony esetén - mivel a belső és a külső huzalréteg menetemelkedé­se azonos -a8 ai, ezért az egyes huzalrétegek fajla­gos megnyúlása és a bennük ébredő feszültség az alábbi sorrendben emelkedik: burkolóhuzalok réteghuzalok maghuzal. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom