202139. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2000 fokc-nál magasabb hőmérsékleten alkalmazható öntőforma előállítására és az öntőforma anyagának felhasználás utáni regenerálására

HU 202139B 3 4 égetett magnezitet, égetett dolomitot, vagy ezek ke­verékét 0,1-5t% célszerűen 2-4t%, 19,5% Na20-t és 24,5% Al202-at tartalmazó nátriumaluminát ol­dattal homogén összekeverünk, az anyagkeveréket formába döngöljük és önmagában ismert hőközlő berendezésben CO2 szegény atmoszférában 250- 500 ‘C, célszerűen 300-350 'C-on megszárítjuk. Találmányunk továbbá az öntőforma anyagának felhasználás utáni regenerálására vonatkozó eljá­rás, mely szerint a használt anyagot önmagában is­mert törő, őrlő és osztályozó berendezésben az ere­deti 0,2-1 mm szemcseeloszlásnak megfelelő szem­csehalmazzá dolgozzuk fel, majd annak teljes töme­gére számolva 3-8, célszerűen 4-6 tömegszázalék ivóvíz minőségű víz hozzáadásával nedvesítjük, ezt követően az anyagkeverék kémiai elemzése alapján a Na20 veszteséget nátriumaluminát oldat hozzá­adásával pótoljuk. Találmányunk szerint regenerált anyagkeveré­ket annak szennyezettségétől függően öntőforma és/vagy tűzálló döngölőmassza gyártására használ­juk. A találmány megvalósításához szükséges szem­csés tűzállóanyagot mindig az olvadék hőmérsékle­tének ismeretében választjuk meg. Kötőanyagként iparilag gyártott nátriumaluminát oldatot haszná­lunk. Az elkészített tűzállóanyagkeveréket öntőfor­mába döngöljük. Az olvasztva öntött tűzállóanya­gok túlnyomó többségükben síklapokkal határolt idomok. Formázásukra legcélszerűebben alkalmaz­hatóak az előre elkészített formázólapok Ezek gyár­tása nagy sorozatban történik, ezért a forma meg­szilárdítása leggyorsabban nagyfrekvenciás beren­dezésben végezhető el. A nagyfrekvenciás kezelés­hez a nemzetközileg engedélyezett 27,12 MHz-es frekvencia, vagy annak egész számú többszöröse al­kalmazható. A hagyományos módon formázott - nem síklapokkal határolt - idomok öntőformáinak szárítását bármilyen ismert ipari égetőkemencében elvégezhetjük. A használt öntőforma anyagának regenerálása során a kémiai elemzéssel a nátriumaluminát vesz­teséget pótoljuk, annak érdekében, hogy a megfele­lő szilárdságú kötés létrejöjjön. Az öntőforma anyaga többszöri felhasználása során különböző anyagokkal szennyeződik. Ezek egyrésze a tűzállóság csökkenését eredményezheti. A nagyobb mértékben szennyezett anyagkeverék gazdaságosan felhasználható tűzálló dőngölő­­masszák gyártásához. Találmányunkat a következő kiviteli példák segítségével kívánjuk bemutatni: 1. példa: 100 tömegrész 0-1 mm szemcsenagyságú 99,2% AI2O3 tartalmú korundszemcsét 3,5 tömegrész, l,5kg/dm3 sűrűségű, 19,5% Na20 és 24,5% AI2O3 tartalmú nátriumaluminát oldattal homogén össze­kevertünk, és 300x300x30 mm méretű fakeretbe tömörítettük A tömörített lapokat két síkfelületű, párhuzamos elektróda közé helyeztük. Az elektródák közötti csúcsfeszültség 10 kV, a maximális áramerősség 3 A volt. A formalap meg­szilárdítása 6 perc alatt megtörtént. A kész formázólap gázáteresztőképessége 1340 nPm volt (nanoperm - cm2/sec/mm v.o.). A 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 formázólapokból egy 21 dm1 * 3 térfogatú öntőformát készítettünk, és ezt egy öntőszekrénybe előzőén el­helyezett 200 mm vastag szigetelőanyagra helyez­tük, és ugyanezzel a szigetelőanyaggal a kész formát betakartuk Az üzemszerűen, folyamatosan olvasztott alumí­­niumoxid olvadékkal az ismert öntészeti eljárással a formát megtöltöttük, az öntési hőmérséklet 2030 °C volt. Az idom az öntőszekrényben szobahőmérsék­letre hűlt. Hűlés után a formát szétbontottuk Az öntvény jellemzői; ezüstszürke színű, határozott élekkel, kissé domború felülettel. Az öntőforma anyaga nem égett rá az idomra. 2. példa: Az előző példában felhasznált öntőforma anya­gát eredeti méretre őröltük és osztályoztuk, majd 5% vízzel kevertük, pótlásként. 100 tömegrész 0,2- 1 mm szemcsenagyságú, 99,2% AI2O3 tartalmú ko­rundszemcsét 3,0 tömegrész 1. példában szereplő nátriumaluminát oldattal, majd a regenerált keve­rékkel homogénen összekevertük, és 300x300x30 mm méretű hőálló keretbe tömörítettük A tömörí­tett lapokat elektromos fűtésű szárítóberendezés­ben 300 °C-on megszilárdítottuk A szárítási idő 5 perc volt. A 1630nPmvol fogatú öntőformát készítettünk, melyet egy öntő­szekrénybe helyeztük. A forma alá 200 mm vastag, a függőleges formá­zólapok mellé 40 mm vastag szigetelőanyagot he­lyeztünk Az öntőformát alumíniumoxid olvadékkal az is­mert módon megöntöttük, öntési hőmérséklet 2050 °C volt. Öntés után 22 perc múlva a forma oldaláról a szi­getelőanyagot, majd a formázólapokat eltávolítot­­tuk, és az idomot hűtőládába helyeztük Az öntvény jellemzői: határozott élek, normális lunkerkialaku­­lás, a felöntő oldalán kisebb domborúság, szövet­szerkezet megfelelő. 3. példa: A 2. példában szereplő forma anyagát összegyűj­töttük, az előző példákban ismert 3 t% mennyiségű nátriumaluminát oldattal összekevertük, majd a pótlást friss keverékkel elvégeztük, és az alumíniu­moxid alapú olvadékkal az öntést, a hűtést, majd a kiértékelést hasonló módon végeztük mint az 1-2. példában. Aforma anyagát összegyűjtöttük, őröltük, osztá­lyoztuk és tűzállómassza gyártására használtuk fel. A kapott tűzállómasszák az előírásoknak megfe­leltek. Találmányunk előnye az eddig alkalmazott meg­oldásokhoz képest az alábbiakban foglalható össze:- Az öntőforma 2000 °C feletti hőmérsékletű fé­moxid olvadékok formába történő öntését is bizto­sítja.- Az öntvények minősége a korábban alkalma­zott szerves formázóanyagokkal gyártott idomok­hoz képest javul. Az öntvény felületén elszínződés, formázóanyag ráégés és karbidosodásra utaló jelek nem tapasztalhatók.- Az öntőforma anyag viszonylag egyszerűen re­kész formák gázáteresztőképessege ;. A formázólapokból egy 21 dm tér-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom