202132. lajstromszámú szabadalom • Eljárás etilén-oxid és etilén-oxid szintézisénél alkalmazható katalizátor előállítására

HU 202132B kálifém teljes mennyisége nem biztos, hogy azonos az impregnálással bevitt promotor alkálifém mennyiséggel. Ez utóbbi nem tartalmazza azt az al­kálifém mennyiséget, amely a hordozó anyagában eredetileg is kötve volt, így például a kalcinálás so­rán kötődött, vagy megfelelő oldószerrel, így példá­ul vízzel, rövidszénláncú alkoholokkal vagy ami­­nokkal vagy ezek keverékével nem extrahálható ki, és promotor hatása nincs. Mindazonáltal maga a hordozó is lehet a promotor alkálifém forrása, mivel tartalmazhat alkalmas oldószerrel, így például víz­zel vagy rövidszénláncú alkohollal kiextrahálható alkálifémet, amelyet azután az alkálifémek bevite­lére alkalmas impregnáló oldatként alkalmazha­tunk. A találmány értelmében a „vegyület” megneve­zés magában foglalja a megfelelő elemek felületi és/vagy kémiai kötéssel, így például ionos és/vagy kovalens kötéssel létrehozott vegyületét. Az „io­nos” vagy „ion” megnevezés alatt elektromos töl­téssel rendelkező részecskéket értünk, a „kationos” vagy,.kation” megjelölés pozitív, az „anionos” vagy „anion” megnevezés negatív töltésű részecskét je­lent. Nyüvánvaló, hogy vákuumban ionok nincse­nek jelen, hanem a megfelelő ellenionnal semlege­sítve vannak. Az „oxidos” megjelölés olyan töltött vagy semleges vegyületre vonatkozik, amelyben a szóhanforgó elem oxigénhez és egy vagy több másik elemhez kapcsolódik felületi vagy kémiai kötéssel, így például ionos és/vagy kovalens és/vagy koordi­nációs kötéssel. Ennek megfelelően az oxigén-tar­talmú vegyületek lehetnek kevert, kettős vagy komplex felületi oxidok, így például lehetnek csak oxigént tartalmazó oxidok, hidroxidok, nitrátok, szulfátok, karboxilátok, karbonátok, hidrogén-kar­bonátok, oxi-halogenidek vagy felületi-kötésű típu­sok, amelyeknél a szóban forgó elem közvetlenül a hordozó felületén lévő oxigénhez kapcsolódik. A „promotor-hatású mennyiség" azt jelenti, hogy az adott komponens a katalizátorban olyan mennyiségben van jelen, hogy a katalizátor egy vagy több tulajdonságát fokozza, az üyen anyagot nem tartalmazó katalizátor megfelelő tulajdonságához viszonyítva. Ilyen tulajdonságok többek között pél­dául a következők; üzembiztonság (a reakció meg­­szaladásával szembeni biztonság), szelektivitás, ak­tivitás, konverzió, stabilitás és kihozatal. A szakem­ber számára nyilvánvaló, hogy a promotor-hatású mennyiség bizonyos tulajdonságokat fokozni ké­pes, míg más tulajdonságokat nem befolyásol vagy éppen gátol. Nyüvánvaló az is, hogy a különböző ka­talizátor tulajdonságok javítása különböző reakció­­körülmények között megnövekedett szelektivitású katalizátort, más üzemi körülmények között alkal­mazva nagyobb aktivitású katalizátorként működ­tethetünk és egy adott etüén-oxid üzem vezetője be­látása szerint megváltoztathatja az üzemi paramé­tereket, még más katalizátor-tulajdonságok rovásá­ra is, annak érdekében, hogy a kiindulási anyagok költségének, az energiaköltségek, melléktermék-el­­távolítási költségek figyelembevételével a teremelé­­si értéket növelje. A találmány szerinti ezüst, hor­dozóanyag, alkálifém és rénium kombináció lehető­vé teszi egy vagy több katalizátor-tulajdonság na­gyobb mértékű javítását, mint az az alkálifém és ré-7 nium promotor nélküli hordozós ezüst katalizáto­rokkal lehetséges. Különösen előnyösen javíthatók a tulajdonságok az olyan kombinációhoz képest, amelyek ezüstöt, hordozót és egy második promo­­tert tartalmaznak, de nem tartalmaznak réniumot, promoter hatású mennyiségben. A „katalitikus hatású mennyiségű” ezüst azt a mennyiséget jelenti, amelynél mérhető mennyiségű konverzió jelentkezik etilén és oxigén reagáltatása­­kor. A találmány szerinti eljárással nyert katalizátor egyik előnyös kiviteli formájánál az etüén-oxid sze­lektivitása vagy a) legalább 20%, 20%-os oxigén­konverzió szintnél, vagy b) legalább 10%, 40%-os oxigén konverzió szintnél. A katalizátor működés­nek vizsgálatára egy előnyös módszert ismertetünk az 1. példában, és az ott bemutatott pozitív ered­mény a találmány szerinti előnyös kivitelű katalizá­torok mértéke. A találmány egy másik előnyös megvalósítási formájánál keressük azt a legkisebb „hatásos pro­motor mennyiséget”, a réniumra és/vagy egyéb pro­motor fémre vonatkozóan, amely a katalizátor mű­ködésének javításához vezet akár a szelektivitást, konverziót vagy stabilitást ületően. Erre vonatkozó mérési módszerünket is az 1. példa tartalmazza és a bemutatott mérési körülmények alapján az üyen katalizátorok minősíthetők. A javulás mértékét az azonos reakciókörülmények között működtetett, de réniumot és egyéb promotor fémet egyáltalán nem, vagy csak ezek egyikét tartalmazó hordozós ezüst­katalizátorhoz viszonyítottuk. Még előnyösebb javulás érhető el a réniumot tar­talmazó katalizátorokkal azokhoz a katalizátorok­hoz viszonyítva, amelyek azonos körülmények kö­zött üzemelnek, de csak ezüstöt, hordozót és további promotor fémet tartalmaznak. A legelőnyösebb katalizátorok közé tartoznak azok, amelyeknél a szelektivitás növekedése leg­alább 0,1, különösen legalább 0,3%. Még előnyöseb­bek azok a katalizátorok, amelyek egyidejűleg nö­velik a szelektivitást, a stabüitást vagy a stabilitás és a szelektivitás közötti egyensúlyt A hordozó rénium-ionolckal, sókkal, vegyületek­­kel és/vagy komplexekkel is impregnálva van. Ezt az impregnálást végezhetjük egyidőben az alkálifém promotorral végzett impregnálással, vagy az előtt vagy az után vagy akár az ezüst felvételével egyide­jűleg, vagy előtte vagy utána. Előnyösen olyan imp­regnáló oldatot alkalmazunk, amely a réniumot, az alkálifémet és az ezüstöt együttesen tartalmazza. A rénium előnyös mennyisége fémben kifejezve 0,01 mmól és 15 mmól, még előnyösebben 0,2 mmól és S mmól, különösen előnyösen 0,3 mmól és 3,5 mmól közötti érték a katalizátor teljes tömegére számolva. Ahatárokközötti legelőnyösebb mennyi­ségtől várható hatás függ például a reakciókörülmé­nyektől, a katalizátor előállítási körülményeitől, a hordozó fajlagos felületétől és pórustérfogatától, a felület kémiai tulajdonságaitól, a katalizátor ezüst-, alkálifém- és egyéb promotor fém-tartalmától, a ré­nium és alkálifém meüett jelenlévő egyéb anionok­tól és kationoktól, valamint az impregnáló oldatból visszamaradó egyéb vegyületektől. Ezek alapján a mennyiségét kísérleti úton határozzuk meg. A réni-8 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom