202123. lajstromszámú szabadalom • Berendezés áramló folyadékból a folyadékét meghaladó sűrűségű anyagok kiülepítésére
HU 202123 B szabályozó-zárószelvény beiktatva; és hogy a kazettákban vagy/és a kazetták mentén az ülepítéssel tisztított folyadék kivezetésére szolgáló vezeték húzódik, amellyel minden egyes kazetta külön-külön kapcsolatban áll. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a „vezeték” megjelölést a jelen találmány oltalmi köre szempontjából a lehető legtágabban kell értelmezni, ezek lehetnek csővezetékek, nyitott árkok, zárt vagy nyitott szelvényű csatornák, stb. csatornák, segédvágatok stb. Hasonlóképpen a lehető legtágabban értelemezendő a .járat” fogalom is; minden folyadékot be- és kivezető eszköz, pl. zárt cső, csőcsonk, rövid árokszakasz stb. alkothat ilyen járatot. A berendezés egy előnyös kiviteli alakjára az jellemző, hogy az ülepítendő anyagot tartalmazó vezetékbe az áramlásirányt tekintve a kazettákhoz kapcsolódó járatok kitorkollása felett egy-egy folyadékhozam-mérő eszköz, célszerűen vízmennyiségmérő műszer van beépítve. Egy előnyös találmányi ismérv szerint a szomszédos kazetták gátakkal vagy/és válaszfalakkal vannak egymástól elválasztva. Előnyös a berendezésnek az a kiviteli alakja is, amelyre az jellemző, hogy a kazetták folyásirányt tekintve felső végében, a gát vagy válaszfal felső részéhez csatlakoztatott vályú van, és a kazettákba az ülepítendő anyagot betápláló járatok e vályúkba torkollnak. A vályúk energiatörő vízládákként funkcionálnak. A találmány szerinti berendezés egy másik előnyös kiviteli alakjára az jellemző, hogy a kazetták bányavágatokban vannak kialakítva; az ülepítendő anyagot tartalmazó folyadék - bányavíz - betáplálására szolgáló vezetéket a bányavágatban a kazetták felett húzódó csővezeték alkotja, amelyből a kazettákba torkolló csonkok lépnek ki, és ezekbe vannak a szabályozó-zárószelvények beépítve; az ülepített folyadék eltávolítására szolgáló vezetéket a kazetták alsó részében húzódó, a kazettákat egymástól elválasztó gátakon és/vagy válaszfalakon keresztülmenő csővezeték vagy/és a bányvágaton kívül, annak mentén húzódó, kisebb szelvényű vízvezető vágat, vagy/és csatorna vagy/és más vezeték alkotja, amely(ek)be minden kazettából legalább egy-egy felfelé nyúló dekantáló cső torkollik. Ebben az esetben előnyös, ha a dekantáló csövek a folyadékfelszín alatt végződnek, és a felső végük tartományában a bebocsátott folyadékmennyiség szabályozására alkalmas szerkezettel vannak ellátva; továbbá ha a dekantáló csövek a folyásirányt tekintve a kazetták alsó vége tartományában vannak a csővezetékhez csatlakoztatva. Végül előnyös lehet az a kiviteli példa is, amely szerint a kazetták térszínen levő vízfolyás, például csatorna medrében vannak kialakítva; az ülepítendő anyagot tartalmazó folyadékot szállító vezeték a folyásirányt tekintve legfelső kazetta előtt a vízfolyásból leágaztatott, és a kazetták által alkotott ülepítőtér mentén húzódó tápcsatorna alkotja, amelyből minden kazettába külön-külön bevezetőcsatorna torkollik, és amely a folyásirányt tekintve a legalsó kazettába torkollik; az ülepített anyagtól mentes folyadék elvezetésére szolgáló vezetéket pedig a 3 kazetták által alkotott ülepítőtér mentén húzódó elvezető csatorna alkotja, amelybe minden kazettából kivezető csatorna torkollik, és amely az áramlásirányt tekintve a legfelső kazettából indul ki, és a legalsó kazetta után torkollik a vízfolyásba, például csatornába. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek a berendezés előnyös kiviteli példáit tartalmazzák. A rajzokon az 1. ábra egy bányavágatban kialakított találmány szerinti berendezés a 2. ábrán bejelölt A-A vonal mentén vett metszetben látható; A 2. ábra az 1. ábrán bejelölt B-B vonal mentén vett metszet; a 3. ábra a 2. ábrán bejelölt C-C vonal mentén vett keresztmetszet; a 4. ábrán az 1-3. ábra szerinti berendezés egy részletét nagyobb méretarányú perspektivikus nézetben tüntettük fel; az 5. ábrán a találmány szerinti berendezés egy felszínen kialakított kiviteli példáját felülnézetben ábrázoltuk; a 6. ábra az 5. ábrán bejelölt D-D vonal mentén vett metszet. Az 1-4. ábrákon meglevő 1 bányavágatot tüntettük fel, amelybe annak hosszirányára merőleges 2 gátak vannak beépítve (ezeket a jobb áttekinthetőség érdekében a 3. ábrán is sraffozással emeltük ki), amelyek a vágat fenekétől indulnak ki, és a vágat teteje alatt m távközzel (1. ábra) végződnek. A 2 gátak az 1 bányavágat belső terét 3 kazettákra osztja meg, amelyek együttesen a berendezés ülepítőterét alkotják. Az 1 bányavágatban annyi 3 kazettát kell kialakítani, amennyi ahhoz szükséges, hogy a várható bányavíz-mennyiséget a 3 kazettákban elosztva az áramlási sebesség olymértékben csökkenjék, hogy a 3 kazettákban a folyadékrészecskék hoszszabb időn át tartózkodjanak, mint amennyi idő a megkívánt legkisebb szilárd szemcsének a fenékre ülepedéséhez szükséges. E feltételnek megfelelően a berendezés méretei számítással meghatározhatók. A hordalékos bányavíznek az ülepítő berendezésbe táplálására szolgáló 4 csővezeték az 1 bányavágatban a 3 kazetták felett, az 1 bányavágat hosszirányában húzódik, tehát a bányavíz áramlásirányával párhuzamosan. A 4 csővezetékből mindegyik 3 kazettába annak az a nyíllal jelölt áramlásirányt tekintve a felső végén 5 csonk torkollik, és mindegyik 5 csonkba 5a szabályozó-záró szerelvény van beépítva (ezeket a 2. és 4. ábrákon a jobb áttekinthetőség érdekében nem tüntettük fel.). A 4 csővezetékbe az 5 csonkok elé 7 vízmennyiségmérő (hozammérő) műszer van beépítve (1. és 2. ábra), amelyek a 4 csővezetéken érkező folyadékáramnak az egyes 3 kazetták közötti egyenletes elosztása biztosítására szolgálnak. Az 1 bányavágatban kialakított, a 3 kazetták által alkotott ülepítőtér feneke közelében az ülepített víz összegyűjtésére és eltávolítására szolgáló 8 csővezeték van beépítve, amely - kivéve az áramlásirányt tekintve legfelső kazettát, amelyből kiindul - a 3 kazettákban az a’ nyíllal jelölt áramlásiránnyal párhuzamosan végighúzódik, és a legalsó 3 kazettából 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3