202118. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nootróp hatású dipeptideket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

HU 202118B Orális adagoláshoz a hatóanyagot megfelelő ada­lékanyaggal, így stabilizátorral vagy inert hígító­anyaggal keverjük, és a szokásos módon adagolásra alkalmas készítménnyé, így tablettává, drazsévá, kapszulává, vizes, alkoholos vagy olajos szuszpenzi­óvá vagy vizes, alkoholos vagy olajos oldattá alakít­juk. Inert hordozóként felhasználható például gu­­miarábikum, magnézia, magnézium-karbonát, tej­cukor, glükóz vagy keményítő, elsősorban kukorica­keményítő. A készítmény lehet száraz vagy nedves granulátum formájában is. Olajos hordozóanyag­ként vagy oldószerkétn felhasználhatók például nö­vényi vagy állati olajok, így napraforgóolaj vagy csukamájolaj. Szubkután vagy intravénás adagoláshoz a ható­anyagot vagy annak fiziológiailag elviselhető sóját kívánt esetben szokásos anyagokkal, így oldásköz­vetítőkkel, emulgeátorokkal vagy további segéd­anyagokkal oldattá, szuszpenzióvá vagy emulzióvá alakítjuk. Oldószerként felhasználható például a víz, fiziológiás konyhasóoldat vagy alkoholok, pél­dául etanol, propanol, glicerin, valamint cukorol­datok, így glükóz vagy mannit-oldat, valamint kü­lönböző oldószerek elegyei. Az (I) általános képletű vegyületek napi dózisát különböző körülmények, így a kezelt beteg kora, ál­lapota stb., az adagolás módja és hasonlók befolyá­solják. Az átlagos napi dózis általában 0,01- 3 mg/kg, de alkalmazhatunk ennél nagyobb vagy ki­sebb dózisokat is. 1. példa Orális készítmény előállítása 1000 tablettát állítunk elő az alábbi segédanya­gokból, amelyek 10 mg (I) általános képletű ható­anyagot tartalmaznak hatóanyagként: 3 hatóanyag 10g kukoricakeményítő 140 g zselatin 7,5 g mikrokristályos cellulóz 2,5 g magnézium-sztearát 2,5 g A hatóanyagot és a kukoricakeményítőt vizes zselatin oldattal keverjük el. A keverékei szárítjuk és granulátummá őröljük. A mikrokristályos cellu­lózt és a magnézium-sztearátot elkeverjük a granu­látummal. A kapott granulátumot 1000 tablettává préseljük, amelynek során minden tabletta 10 mg ACE gátló hatóanyagot tartalmaz. A kapott tabletták kognitív zavarok kezelésére és megelőzésére felhasználhatók. 2. példa Az 1. példával analóg módon 1000 tablettát állí­tunk elő, amelyek 10 mg (I) általános képletű ható­anyagot tartalmaznak. 3. példa Zselatin kapszulát töltünk meg az alábbi keve­rékkel, amelynek során 10 mg (I) általános képletű hatóanyagot tartalmazó készítményt kapunk. hatóanyag 10 mg magnézium-sztearát 1 mg laktóz 214 mg A kapszulák kognitív zavarok kezelésére és meg­előzésére felhasználhatók. 4. példa Injekciós oldat előállítása 4 hatóanyag 250 mg metil-parabén 5 g propil-parabén 1 g nátrium-klorid 25 g injekciós víz 5 liter A hatóanyagot a konzerválóanyaggal együtt és a nátrium-kloriddal együtt 3 liter injekciós célra al­kalmas vízben oldunk és injekciós célra alkalmas vízzel 5 literre hígítjuk. Az oldatot sterilen szűrjük és aszeptikusán sterüezett üvegekbe töltjük, ame­lyeket steril gumidugóval zárunk le. Minden üveg 5 ml oldatot tartalmaz. A hatóanyagok nootróp hatását szkopolaminnal kiváltott amnéziában úgynevezett inhibitory avoi­­dence test (step-through model) segítségével vizs­gáltuk. A vizsgálatokhoz 20-25 g testtömegű hím Hattersheim, NMRI egereket alkalmaztunk dózi­sonként, ületve vizsgálatonként 10 állatból álló cso­portokra osztva. A vizsgálatokat kétkamrás ketrecekben végez­tük, ahol az egyik kamrát 100 W-os lámpával vflágí­­tottuk meg, amely a kellő fény mellett megfelelő hő­mérsékletet is biztosít. Az egereket egyenként a megvilágított kamrába helyeztük, ahonnan az álla­tok egy fotocellával ellátott átjárón keresztül egy sötét kamrába juthatnak. Az állatok általában 20- 25 másodpercig maradtak a megvilágított kamrá­ban, amikoris az átjárón keresztül átmentek a sötét kamrába. Az átjárót ekkor egy automatikus csapó­ajtóval lezártuk. Az állatok talpát a sötét kamrában 1,0 másodpercen keresztül 1 mA erősségű árammal ingerektük. Erre a fájdalmas ingerre az állatok em­lékeznek. Az ingerlés után az állatokat két csoportra osz­tottuk, az egyik csoport a következő vizsgálat előtt 5 perccel 2 mg/kg s.c. szkopolamint, a másik csoport kontrollként sóoldatot kapott. 24 óra elteltével pró­bakísérletet hajtottunk végre, ennek eredményét értékeltük. Az állatokat ismét a megvilágított ketrecbe he­lyeztük. A legtöbb olyan állat, amely nem kapott el­őzetes szkopolamin kezelést, emlékezett a fájdal­mas ingerre, és nem vagy csak igen hosszú idő után (mintegy 280-300 másodperc) ment át a sötét ket­recbe. A 24 órával korábban szkopolamin injekció­val kezelt állatok lényegesen rövidebb késlekedés után mentek át a sötét kamrába, mint az első soro­zatban. Egy másik kísérletben az állatokat a vizsgálatok előtt 3 napon át kezeltük a vizsgált hatóanyaggal. A negyedik napon kapták a fájdalomingert, az ötödik napon végeztük a vizsgálatot, amely napokon a vizs­gált hatóanyagot 60 perccel a kísérlet előtt adagol­tuk. A kontroll állatok csak hordozóanyagot kaptak. A DSD csoportot (visszatérés teszt) a CSC csoport­hoz (visszatartás teszt) hasonlítottuk, a különbség 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom