202111. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hatóanyagként (R)-(E)-4-(3-foszfono-2-propenil)-2-piperazinkarbonsavat tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

HU 202111B A koponyát feltártuk, és elektródokat ültettünk be: 2 EEG-f elvevő elektródot szúrtunk be a homlok! ké­reg felett (amelynek koordinátái: laterálisán 2 mm, és mellső irányban, a koponyatetőtől 2 mm), 2 elekt­ródot a nyakszirti kéregállomány felett (laterálisán 2 mm, és mellső irányban 2 mm távolságban a lamb­­dától), valamint egy közömbös elektródot a kisagy felett (lateriálisan 0,5 mm és hátsó irányban 2 mm távolságban a lambdától) és egy elektródot a nyaki­­zomzatban elektromiogramm (EMG) felvétele cél­jából. Minden esetben ezüstözött sárgarézcsavaro­kat alkalmaztunk elektródokként, amelyek csavar­orsóhossza 2,5 mm, a csavar átmérője 0,65 mm és a csavarfej átmérője 1,5 mm volt. Az elektródokat csupán 1 mm mélységig szúrtuk be. Ezeket az elekt­ródokat ezüstdrótokkal kötöttük össze egy minidu­gasz érintkezőivel. E műveletek után a koponyát, az elektródokat és a minidugaszt metU-metakrüáttal fedtük (Paladur, a Kulzer-cég terméke, Bad Hom­burg, NSZK). A seb bevarrása után a patkányba szubkután úton 0,1 ml sztreptomicin-szulfátot (690 egység/mg, a Sigma AG cég terméke) fecskendez­tünk be. A felvételeket az elektródák beültetése után 7-8 hónappal végeztük. A felvételek időtartama alatt a patkányokat ugyanazokban a ketrecekben tartot­tuk, mint a felvételek közötti időben, azonban ketre­cük köré egy külső dobozt helyeztünk, a külső elekt­romos és akusztikus zavarok kiküszöbölése végett. Az állatokat 24-órás világos-sötét ciklusban tartot­tuk (8 órától 20 óráig tartó megvilágítással) 22 ± 3 “C környezeti hőmérsékleten, 40-70% páratartal­mú környezetben. Az állatok vizet és táplálékot ad libitum fogyaszthattak. Az EEG-f elvételeket a négy patkányon egyidejűleg készítettük egy 16-csatomás Minograph EEG műszerrel (a Siemcns-cég gyárt­mánya). Minden egyes patkányról monopoláris fel­vételt készítettünk a jobboldali homloki és nyakszir­ti kéregállományról, valamint EMGfelvé telt a hátsó nyakizomzatról. További nyakszirti felvételt kap­tunk 10 Hz felett. Az EMG felvételt frekvencia-fc­­szültség-átalakítóval transzformáltuk. A hatóanyag adagolása előtt 4 nappal a patkányoknak gyomor­­szondán át, orálisan 5 ml/kg csapvizet adtunk. Ugyanezeket a patkányokat ezután 3-4-naponként egyszer gyomorszondán át az (I) képletű vegyület desztillált vízben oldott növekvő adagjaival kezel­tük. Ezeket a kezeléseket a tiszta oldatokkal mindig a felvétel előtt 15 perccel végeztük. A felvételeket 6 órán át (órától 15 óráig) készítettük, és ezt követően egy számítógép (EBMXTModel 286 típusú személyi számítógép) segítségével egymást követő 8 másod­perces időközökben EEG és EMG energiaspektru­mokat származtattunk, és ezeket gyors Fourier­­transzformációnak vetettünk alá (kezdeti feloldás: 0,25 Hz). Közvetlenül a kísérlet után az EEG-adato­­kat 1-32 Hz tartományra terjedőfrekvenciasávokra redukáltuk. A redukált energiaspektrumok segítsé­gével az ébrenlét és alvás alábbi fázisait különböztet­tük meg: 1) ébrenlét aktív EMG-vel (I. ébrenléti fázis); 2) ébrenlét aktív EMG nélkül (II. ébrenléti fázis); 3) klasszikus I. alvási fázis; 4) klasszikus n. alvási fázis; és 5) paradox alvási fázis. 3 Minden egyes állat egyszersmind saját kontrollja szerepét is játszotta. Az (I) képletű vegyületet oráli­san, 3,210 és 32 mg/kg mennyiségben adagoltuk. Az első 3 óra alatt - 3,2 mg/kg mennyiségű ható­anyag orális adagolása után - a paradox alvás fázisa jelentősen megnövekedett, és megfigyelhető volt a klasszikus H. alvási fázis eltolódása a klasszikus I. alvási fázis irányában. 10 mg/kg hatóanyag adagolá­sa után az összes fázisok jelentős mértékben módo­sultak: az I. ébrenléti fázis és a klasszikus II. alvási fázis csökkent, viszont a klasszikusl. alvási fázis, a EL ébrenléti fázis és a paradox alvás fázisa növekedett. 3,2 mg/kg hatóanyag adagolása után 6 órával ké­szített felvétel szerint a II. ébrenléti fázis kivételével az összes fázisok jelentősen módosultak: azl. ébren­­léti fázis és a klasszikus n. alvási fázis csökken t, ezzel szemben a klasszikus I. alvási fázis és a paradox alvás fázisa növekedett. E hatások mennyiségi szempont­ból még kifejezettebbekké váltak 10, illetve 32 mg/kg hatóanyag adagolása után. A fentiek alapján az (I) képletű vegyület alvási zavarok kezelésére alkalmazható. Az ezen alkalmazási célra megfelelő adag termé­szetesen függ például a hatóanyag befogadójától, az adagolás módjától, valamint a kezelendő állapot jel­legétől és súlyosságától; állatokon azonban átalában kielégítő eredményeket érhetünk cl, ha naponta kö­rülbelül 3-10 mg/kg hatóanyagot adagolunk. Na­gyobb emlősállatok, például emberek esetében a ja­vasolt napi dózis körülbelül 5-800 mg (I) képletű ve­gyület, amelyet célszerűen rövid idővel lefekvés előtt adagolunk. A találmány révén tehát lehetővé válik az (I) kép­letű vegyület vagy gyógyászati szempontból elfo­gadható sójának az alkalmazása alvási zavarok ke­zelésére. A találmány továbbá módszert biztosít alvási za­varok kezelésére ilyen kezelésre szoruló egyéneken; e kezelési módszer abban áll, hogy ennek az egyén­nek a számára az (I) képletű vegyület vagy gyógyá­szati szempontból elfogadható valamüyen sójának terápiásán hatásos mennyiségét adagoljuk. E só ha­tásosságának nagyságrendje a (I) képletű vegyület hatásának nagyságrendjével azonos. A találmány révén lehetővé válik továbbá ható­anyagként az (I) képletű vegyület vagy annak gyó­gyászati szempontból elfogadható valamüyen sóját tartalmazó gyógyászati készítmények előállítása al­vási zavarok kezelésére. E gyógyászati készítmé­nyek a szokásos módon, például tabletta vagy oldat alakjában állíthatók elő. Az (I) képletű vegyületnek patkány homloki ké­regállományában terjedő depressziót gátló hatását R. Marrancs és munkatársai módszerével vizsgáltuk (Brain Research 457,226/1988/). E vizsgálati mód­szer alkalmazása során az (I) képletű vegyület 3-30 mg/kg mennyiségben intrapcritoneálisan adagolva a terjedő depresszió küszöbértékét és terjedési idejét növelte, és a terjedő depresszió időtartamát csök­kentette. Ennek alapján az (I) képletű vegyület migrén, pél­dául a klasszikus migrén kezelésére alkalmazható. Az ezen alkalmazási célra megfelelő adag termé­szetesen például a hatóanyag befogadójától, az ada­golás módjától, valamint a kezelendő állapot jcllegé-4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom