202109. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a lábszárfekély gyógyítására alkalmas, továbbá sebgyógyulást elősegítő és durva hegesedést gátló, helyi kezelésben használható, nikotinsav-tartalmú gyógyászati készítmények előállítására

HU 202109B ismert készítmények (pl. Bayolin, Dilexpal, Algipan baume, Xantinol-nicotinat stb.) hatóanyagokként egyéb nikotinsav-észtereket tartalmaznak. Más közleményekben utalás található arra is, hogy a helyileg felhasználható készítmények ható­anyaga nikotinsav is lehet. Az 52 705 sz. és 87 864 sz. európai szabadalmi leírások acne vulgaris-okoz­­ta gyulladások kezelésére alkalmas készítményeket ismertetnek, amelyek hatóanyagokként nikotinsa­vat vagy nikotinsav-amidot tartalmaznak. A készít­mények között helyileg felhasználható kenőcsök is szerelepnek. A 2 063 029 sz. Német Szövetségi Köz­­társaság-beli szabadalmi leírás reumás megbetege­dések külső kezelésére alkalmas készítményeket is­mertet, amelyek hatóanyagként heparint tartal­maznak fájdalomcsillapító vagy gyulladásgátló anyaggal és/vagy nikotinsavval, nikotinsav-sóval vagy nikotinsav-észterrel együtt. A 2 406 967 sz. Német Szövetségi Köztársaság-beli szabadalmi le­írás dezodoráló és izzadásgátló szert ismertet, amely egyik hatóanyag-komponensként nikotin­sav-amidot vagy nikotinsavat tartalmazhat. A felsorolt terápiás területeken nem követel­mény az, hogy a nikotinsav a bőrön keresztül felszí­vódjon, mert kizárólag felszíni hatás kifejtése is el­­gendő. Vizsgálataink során arra a meglepő felismerésre jutottunk, hogy a nikotinsav jó eredménnyel hasz­nálható fel lábszárfekély helyi kezelésére. Nikotin­savat tartalmazó készítményekkel végzett helyi ke­zeléssel olyan esetekben is nagy százalékban értünk el gyógyulást, ahol az ismert készítményekkel vég­zett kezelések az esetek nagy hányadában hatásta­lanok voltak. Tapasztalataink szerint nikotinsavat tartalmazó készítményekkel végzett kezeléskor az ismert, hatásosnak bizonyult szerekkel összehason­lítva jelentősen csökkent a gyógyuláshoz szükséges idő. Azt tapasztaltuk továbbá, hogy a nikotinsavat tartalmazó készítmények helyi kezelés esetén előse­gítik a sebgyógyulást és meggátolják a sebek durva hegesedését. A nikotinsav fentiekben felsorolt ismert hatásai közül az értágítás annyiban hozható összefüggésbe a sebgyógyulás (köztük a fekélygyógyulás) folyama­tával, hogy a sebgyógyulás szempontjából fontos a seb körüli szövetek (a perinekrotikus zóna) megfele­lő vérelltásának biztosítása. A fekélyek és más sebe­ken belüli folyamatok azonban csak távoli összefüg­gésben vannak a seb vérellátottságával. A sebgyó­gyulás folyamatának kezdeti szakaszában döntő szerepe van a sebüreget kitöltő fibrinhálózat kiala­kulásának, ami a véralvadást elősegítő faktorok ak­tiválódására vezethető vissza. Tapasztalataink sze­rint a nikotinsavval kezelt fekélyeknél előbb alakul ki a sebüreget kitöltő fibrinhálózat, mint az ismert sebgyógyító anyagokkal kezelt kontroll csoportban, ami arra utal, hogy a nikotinsav ismert biológiai ha­tásain túlmenően aktiválja a véralvadást elősegítő faktorokat. A sebgyógyulás záró szakaszában éppen ellentétes hatásra, a fibrinháló-rendszer lebontásá­ra van szükség, ami a fibrinolitikus rendszer aktivá­lását igényli. Rendkívül meglepő az a felismerésünk, hogy a nikotinsav a fibrinolitikus rendszer aktivitá­sát is fokozza. E kétirányú, és egymással ellentétes eredő hatás fellépésére a nikotinsav ismert hatásai 3 alapján nem számíthattunk. A találmány tárgya tehát eljárás hatóanyagként nikotinsavat tartalmazó, helyi kezelésre alkalmas gyógyszerkészítmény előállítására. A találmány ér­telmében úgy járunk el, hogy az ismert módon előál­lított hatóanyagot szokásos gyógyszerészeti hordo­zóanyagokkal és/vagy egyéb segédanyagokkal elke­verve lábszárfekély gyógyítására alkalmas, vala­mint sebgyógyulást elősegítő és durva hegesedést gátló hatású gyógyszerkészítménnyé alakítjuk. A találmány szerinti, helyi kezelésre alkalmas góygyszerkészí tmények például kenőcsök, hintőpo­rok, oldatok, gélek, balzsamok, krémek vagy perme­tek lehetnek. A találmány szerinti készítményekben felhasz­nálható segédanyagok külön csoportját alkotják az ismert, a sebgyógyításban és/vagy a fertőzések meg­előzésében alkalmazott, biológiailag hatásos anya­gok, így az antibiotikumok, bakteriosztatikumok, alvadásfokozó szerek, vitaminok és hámosítósze­­rek. Minthogy a nikotinasv önmagában is hatásos a lábszárfekély és egyéb sebek gyógyításában, és ha­tását a további biológiaüag aktív anyagok csak ki­egészítik, de szinergetikusan nem fokozzák, további biológiailag aktív anyagok bekeverésére nincs fel­tétlenül szükség. A találmány szerint gyógyszerkészítmények 0,2-95 tömeg% nikotinsavat tartalmaznak. Ezen belül a lábszárfekély gyógyítására alkalmas készít­mények nikotinsav-tartalma általában legfeljebb 50 tömeg%, előnyösen 0,5-15 tömeg%, célszerűen 3-10 tömeg% lehet. A sebgyógyulás elősegítésére és durva hegesedés meggátlására alkalmas készítmé­nyek előnyösen 10-70 tömeg%, különösen előnyö­sen 15-40 tömeg% nikotinsavat tartalmaznak. A készítmények hordozóanyagaiként szerves vagy szervetlen, szilárd, félig szilárd vagy folyé­kony, a gyógyszertechnológiában külsőleg adagol­ható készítmények előállításához szokásosan fel­használt hordozóanyagokat alkalmazhatunk. Ezek közül példaként a következőket említjük meg: szilárd hordozóanyagok: talkum, karbamid, cink-oxid, kolloid szilícium-dioxid, laktóz, glükóz, magnézium-sztearát, bentonit, magnézium-karbo­nát és ezek keverékei; folyékony hordozóanyagok: víz, propilén-glikol, glicerin, természetes és szintetikus olajok; félig szilárd hordozóanyagok: fehér vazelin, via­szok, természetes és szintetikus zsiradékok. A készítmények - típusaiktól függően - például a következő segédanyagokat tartalmazhatják: fel­ületaktív anyagok, így inertszappanok, zsíralkohol­­szulfátok, alkáli-szappanok, poli(etilén-oxidok); tartósítószerek, így Nipagin M, Nipasol, benzalkó­­nium-klorid, klórhexidin és benzoesav, antioxidán­­sok, így BHT, BHA és aszkorbinsav, pufferanyagok; gélképzők, így agar, tragakanta, metil-cellulóz, hid­­roxi-etü-cellulóz és származékaik; hajtógázok, így dildór-difluor-metán; habkonzisztencia-növelő anyagok, így cetil-, sztearil- és palmitil-észterek és hasonlók. A gyógyászati készítmények összetételére a kö­vetkező példákat közöljük: 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom