202108. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szerotonin antagonista hatású indol-karbonsav vagy imidazolil-metil- karbazol-származékot tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

HU 202108B sához tartozó ismeretek alapján a két említett ve­­gyület esetében nem volt várható, üyen vegyületek­­kel kapcsolatban üyen hatásokat eddig még nem ta­pasztaltak és nem írtak le. Az .Attend” képesség növeli a vizuális informá­ciók bef ogadását és így a társasági és f izikai környe­zet tudomásulvételét. A vizuális környezet megnö­vekedett érzékelésének formája az éberség (l.pl. Caine, NG. Marra, SL, Anim. Behav., 36, 1988, 897-904) és üymódon az E és H vegyületek emberi és áüatok esetében képesek az éberség fokozására és üymódon alkalmasak csökkent éberséggel össze­függő pszichiátriai betegségek kezelésére (pl. idős­kori elmebaj). Továbbá a társasági közeledés fenti­ek szerint enüített, etológiái vizsgálatokkal megha­tározott fontos elemének fokozódása alapján az E és H vegyületek az ún. „szociotropikus” (’’sociotro­­pic”) szerek közé tartoznak és így alkalmasak hu­mán területen a társasági visszahúzódásban szenve­dő - szorongásos és más pszichiátriai betegségek­ben szenvedő - betegek kezelésére azáltal, hogy el­ősegítik a közeledés-orientált tulajdonságok kiala­kulását. Zaklatásos vizsgálat A) vizsgálat Idegen hím egereket (zavarók) helyeztünk 6 percre izolált hím ketrecébe (35,5 x 25 x 15 cm) és zavartuk, válaszként a defenzív szökési viselkedést várva, amelyet összefoglaló néven „menekülésnek" ismerünk. A menekülés és a kapcsolódó defenzív aktivitás felülkerekedik a zavarási tendencián és ambivalens magatartási tulajdonságok alakulnak ki. A zavaróknak orálisan benzodiazepineket ada­golva, azok kisebb defenzív aktivitást és jobb közelí­tés-orientált magatartást mutatnak (AJC. Dixon Triangle 1982, 21, 95-105; M. Krisak, Br. J. Phar­macol. 1975,55,141-150), például vizsgálódást, ag­ressziót, nemi aktivitást. A találmány szerinti hatóanyagokat 1 órával a találkozás előtt adagoltuk orálisan 10 mg/kg meny­­nyiségben, 8 párból álló egércsoportnak. Aszociális és nem-szociális tulajdonságok gyakoriságát és idő­tartamát etológiái módszerekkel rögzítettük. A találmány szerinti hatóanyagok növelik a szo­ciális orientáltságot. A vizsgálat során az E vegyület 1 mg/kg dózis ese­tében növeli a szociális kölcsönhatások gyakorisá­gát (60-ról 80-ra) és az időtartamát (kb. 90 másod­percről 120 másodpercre). B) vizsgálat Az A vizsgálatot ismételtük meg azzal az eltérés­sel, hogy nagyobb ketrecet (59 x 38,5 x 20 cm) alkal­maztunk, ami nagyobb mozgásteret biztosított, így a defenzív viselkedés elemei könnyebben megkü­lönböztethetők a közelítés-orientált szociális akti­vitástól. A találmány szerinti hatóanyagokat ip. adagoltuk 0,01-100 pg/kg mennyiségben 45 perc­cel a találkozás előtt. A zavaró állatoknak beadagoltuk a hatóanyagot. Azt tapasztaltuk, hogy a találmány szerinti ható­anyagok világosan fokozták a közeletés orientált szociális tulajdonságot, csökkentették a szökési tu­3 lajdonságot, különösen a menekülést. A vizsgálat során az E végűiét 1 mikrogram/kg dózisban adagol­va 40%-kal fokozta a közelítés-orientált aktivitás 8 elemét, és csökkentette a szökési tulajdonságot is. A H vegyület hasonló dózisban a közleítés-orientált szociális hatásnak 3 elemét fokozta szintén 40%­­kal, a szökési tulajdonságra kifejtett hatása kisebb volt, ugyanakkor fokozta a ketrec-felderítő tulaj­donságot, jelezve a hatóanyag stimuláló hatását is. A kísérleti áüatok testhőmérsékletét eüenőrizve megáüapítottuk, hogy a hatóanyagok a találkozások létrehozása előtt a testhőmérsékletet nem befolyá­solták, ugyanakkor a találkozási periódus végén a 10 pg/kg dózissal (E vegyület) kezelt áüatok hőmérsék­lete 37,2 ±0,1 °C, az 1 pg/kg dózissal (E vegyület) kezelt állatoké 37,3 ± 0,1 ”C, míg a kontroü áüatoké (ezek hasonló dózisban fizüógiás sóoldatot kaptak) 36,6 ± 0,3 “C volt. Ezen hyperthermiás jelenségek is az adagolt E vegyület társasági tulajdonságokat fokozó hatásá­val magyarázhatók. A fenti eljárások irodalmi forrásai: A eljárás: Dixon AX: Ethopharmacology Tri­angle 21,1982,95-105; B eljárás: Dixon AX Psychopharmacology 77, 1982,246-252. Küzdelem az élelemért C) vizsgálat A vizsgálatban B pár hím OF-1 egeret vontunk be, amelyektől 6 órán át megvontuk az élelmet és 6 percen át hagytuk őket küzdeni egyetlen élelem­szemért. Az egerek szoros közelsége miatt az evési szándék összemérhető volt a szociális kapcsolat-te­remtés tendenciájával. A párból az egyik áüatnak orálisan 0,01-1 mg/kg dózisban hatóanyagot ada­goltunk 1 vagy 2 órával a találkozás előtt. A szociális aktivitás gyakoriságát és időtartamát mindkét áüat­­nál helyzet - és időmérővel mértük (K. Hausamann, A.K. Dixon, Physiol. Behav., 1982,28,783-746). A vizsgálatnál a benzodiazepinek az étkezési tu­lajdonságot nagyobb mértékben növelték mint a szociális kapcsolat-teremtést. A depresszió-ellenes szerek növelhetik az üyen szociális aktivitást. A ta­lálmány szerinti hatóanyagok a közelítés-orientált szociális tulajdonságot nagyobb mértékben növelik mint az evési hajlamot. Az E vegyület 0,1 mg/kg dózisban po. adagolva 2 órával a találkozás előtt, a kontrolihoz viszonyítva 54%-kal növelte a szociális tulajdonság gyakorisá­gát és 321%-kal annak időtartamát. Ezzel szemben a táplálkodási gyakoriság csak 4%-kai és annak idő­tartama 55%-kal nőtt. Feszült testhelyzet (Streched Attended Posut­­res (SAP), konfliktus nélkül) Egereket szokatlanul magas helyre tettünk, és ezek az új környezetükben jellegzetes feszült test­helyzetet vettek fel, amelyet SAP ambivalens test­helyzetként specifikálunk. Hatóanyagok, amelyek­nek putativ anxiolitikus hatásuk van, például a ben­zodiazepinek, barbiturátok és bispuronok, csökken­tik az SAP bekövetkezését (Hi\ Käsermann, Psychopharmacology 1986,31-37). Az E vegyület orálisan, 2 percen át 0,01 mg/kg 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom