202075. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés füst fejlesztésére élelmiszerek füstöléssel történő kezeléséhez
HU 202075B csék alkotják. Nyilvánvalóan durvább tüzelőanyaggal a szénréteg maximális vastagsága valamivel nagyobb lehet, mint az említett 100 mm. A fent részletezett körülmények alapján a találmány szerinti élelmiszerek füstöléséhez alkalmas füst fejlesztésére szolgáló eljárás során a füstöt fa, vagy bármilyen más anyag elégetésével, és lényegében megfelelő módon történő elszenesítésével gerjesztjük a „top burning” technikának megfelelően; vagyis finomra aprított faanyagot égetünk el égéslevegőnek az égési zónába vezetésével, amely a tüzelőanyagban előrehalad, és amely égéslevegőt az égő tüzelőanyag-réteget elhagyó füstgázokkal ellenáramban az égés révén keletkezett szénrétegen vezetünk keresztül, és amely eljárásra az jellemző, hogy az égés folyamán képződött füstöt csak akkor használjuk fel az élelmiszerek füstöléséhez, amikor a tüzelőanyag égése révén a szénréteg már kialakult, és vastagsága az égési zóna felett mintegy 0,5-100 mm között van. Különösen előnyös, ha a füstöt csak akkor használjuk fel a füstölésre, ha a szénrétegvastagsága az égési zóna felett 2-50 mm között van. A füstölési körülmények jelentős mértékben javulnak abban az esetben, ha az égés során kialakuló szénréteget zavartalanul megtartjuk, illetve fenntartjuk a hasznosítandó füst fejlesztésének a fázisában. A találmány szerinti eljárás akár adagonkénti — töltetenkénti — üzemmóddal működő, akár lényegében f olyamatosan dolgozó berendezésben f oganatosítható. A töltetenkénti füstölés alkalmazása kisebb teljesítményű berendezésekben előnyös. A lényegében folyamatos üzemmódnak megfelelő eljárás — amely nagyipari méretű füstölési feladatok megoldására alkalmas — a töltetenkénti módszerből volt kifejleszthető. Később részletesen ismertetni fogunk egy folyamatos üzemű, de töltetenkénti jellegű technikával működd berendezést. Az égetési folyamat vonatkozásában tökéletesen folyamatos eljárás is megvalósítható, de a szénréteg korlátozásának a szakasza olyan eljárásokkal kapcsolódik, amelyek számításba vételét később a találmány szerinti berendezés egy másik kiviteli példájának az ismertetésével kapcsolatban mégrészletescnlefogjuk írni. A találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló berendezésnek az a lényege, hogy füstfejlesztő egysége van, amely végtelenített konvcyoron vagy más mozgatható szerkezeten van felszerelve, és hogy a berendezésnek—a füstfejlesztő egység mozgásirányában egymás után elrendezve — tüzelőanyag-töltő helye, gyűjtőhelye, füstfejlesztésre és a füstölőbe továbbítandó füst nyerésére alkalmas füstfejlesztési helye, valamint hamu eltávolítására szolgáló ürítőhelye van, amely tüzelőanyagtöltő hely süót és dózismérő készüléket, a gyűjtőhely pedig — például gázlánggal rendelkező — gyűjtőeszközt és különálló kürtőt tartalmaz. A találmány tárgyát képezi az a berendezés is, amelyre az jellemző, hogy tűzkamrája van, amelyen a tüzelőanyag lényegében alulról felfelé halad keresztül; a berendezésnek továbbá tüzelőanyagnak a tűzkamrába juttatására szolgáló betáplálószerkezete, például csigás betápláló szerkezete van, továbbá égéslevegőnek a tűzkamra szájrésze közvetlen köze5 lébe történő betáplálására szolgáló szerkezettel, például égéslcvegő-bctápláló vezetékkel, a tűzkamra felső részét körülvevő köpennyel, valamint a fejlesztett füstnek a füstölőbe továbbítására, az előállított füst eltávolítására, és hamunak a berendezésből történő eltávolítására szolgáló eltávolító eszközzel rendelkezik, mimellett a füstnek a füstölőbe továbbítására szolgáló eszközt célszerűen füst továbbító vezeték, a termelt füst eltávolítására szolgáló eszközt pedig kerülővezeték alkotja. Az eljárás foganatosítására szolgáló berendezés konstruálásának a folyamata ugyancsak olyan általános körülményekkel kapcsolatos, amelyeket számításba kell venni a berendezés tervezésében. Elsősorban azt kell szem előtt tartani, hogyha a tűzkamra nagy hővezető képességű anyagból, például fémből készül, az égés sokkal hatékonyabban megy végbe a kamra középső tartományában, mint az oldalak mentén, azaz nyilvánvaló, hogy a hőveszteség a tűzkamra falain keresztül hatással vau az égési folyamatra. A jelenség még nyilvánvalóbb abban az esetben, ha a tűzkamra vízszintes keresztmetszeti alakja szögletes; ebben az esetben ugyanis az égés a kamra sarkaiban a legkisebb mértékű. Az égési front egyenetlen előrehaladása függőleges irányban a fafogyasztás szempontjából lcáros tényezőnek tekinthető, és az a következménye, hogy ezt a tényezőt számításba kellene venni az üzemeltetendő berendezés tervezésében. Előnyös, ha a tűzkamrának legalább a függőlegesfalai alacsony hővezetőképességű anyagból, például kerámiából készülnek, vagy célszerű e falakat hőszigeteléssel ellátni. A nem egyenletes égés problémája kevés oldalsó égéslevegő-árammal is csökkenthető, amely keresztül van vezetve a tűzkamra falain, de ennek az égéslevegő-áramnak nem szabad olyan nagynak lennie, hogy a füstfcjlesztés folyamatát zavarja. A tűzkamra falának óvatos hevítése kívülről ugyancsak elősegíti az egyenletes égést. A nem egyenletes égés problémája csökkenthető a tűzkamra alakjának a helyes megválasztásával is, nevezetesen a leghelyesebb a kamra alakját vízszintes metszetben kör-alakkal kiképezni. Amennyiben nagy mennyiségű füst fejlesztésére van szükség, a berendezés méretezésénél számításba kell venni azt a tényt, hogy amikor az égési terület növekszik, az égéslevegő és a füstgázok ellentétes irányú áramlása következtében olyan áramlástechnikai problémák merülhetnek fel, amelyek zavarhatják az eljárás foganatosítását, hacsak a tüzelőanyag felületére irányuló levegő-pótlást nem biztosítjuk a szükségletnek megfelelően. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismcrtctjükrészletesen,amelyekabercndczés előnyös kiviteli példáját, valamint a tüzelőanyagbanahőmérséklctnck az időfüggvényében való változását ábrázoló grafikont tartalmazzák. Arajzokonaz 1. ábrán egy töltetekkel üzemelő berendezés vázlatos felépítése függőleges metszetben látható; a 2. ábrán a berendezés egy másik kiviteli példáját ugyancsak vázlatos függőleges metszetben tüntettük fel; a 3. ábra a tüzelőanyagban a hőmérséklet változását az idő függvényében ábrázoló grafikon; az ábra a 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
