202071. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék vágott szárnyasokról szárnyak vágással történő eltávolítására
HU 202071 B A találmány tárgya eljárás vágott szárnyasokról szárnyak vágással történő eltávolítására, továbbá készülék az eljárás foganatosítására, amelynek feldolgozandó levágott szárnyast alakzáróan tartó és szimmetriasíkjában elcsúsztató szállítóegysége, valamint hasítóegysége van, ahol a hasítóegység a szállítóegység funkcionális síkjának két oldalával szimmetrikusan elrendezett, levágott szárnyast feldolgozó hasítószerszámokból van kialakítva. A vágott szárnyasok ilyen jellegű előkészítése esetén tekintettel további gépi feldolgozásra, például a mellhús fiié formájában történő kinyerésére, arról van szó, hogy a szárnyak a fogyasztható hús legkisebb vesztesége mellett és úgy kerüljenek leválasztásra, hogy a leválasztási helyen ne maradjanak vissza zavaró csontmaradványok. Ismeretes a 73.16.326. számú holland szabadalmi leírásból készülék vágott szárnyasok végtagjainak levágására meghajtott tárcsaszerű vágókésekkel, amelyet a hasoldalról vezetnek be a végtagok és a törzs közé, amikor a törzs a szerszámok alatt áthalad egy felső és alsó szállítószalagból kialakított egységben. Itt a kis átmérőjű vezetőgörgők hozzá vannak rendelve a vágókésekhez, amelyek a vágókésegység elasztikus megfogása útján lehetővé teszik a mindenkori adottságoknak megfelelően a vágási sík beállításán és a vágott baromfi testének kontúrján keresztül a vágókésegység megvezetését. Ismeretes további, bevezetőben említett készülék a 4.648.155. számú USA szabadalmi leírásból, ahol a még szárnyakkal rendelkező vágott baromfit a hasával felfelé vezetik egy körfűrészpárhoz nyaknyílásánál fogva előre, miközben a szárnyak a csuklóhajlatban hátulról beleakadó vezetősínek segítségével vannak megtámasztva. A vágott baromfiról a szárnyak leválasztása élőiről induló vágással történik, viszont a leválasztás nem végezhető el tökéletesen. A szárnyak, valamint a mellhús között fennmaradó összekötődést végül arra használják, hogy a mellhúst a szárnyakkal együtt lehúzhassák az állat csontvázáról. Az ismert két megoldásnál a szárnyak leválasztása a felkarcsont szétválasztása útján történik, úgy elkerülhetetlen, hogy legalább az ízületek gömbölyű része visszamaradjon a vágott baromfi törzsén, ami a mellhús fűé kinyerésére való feldolgozása esetén úgy a mechanikus folyamat, mint a csonttalanítás és húskinyerés tekintetében nehézségeket okoz. A találmány feladata a vágott baromfi ízületének résében a szárnyak leválasztásának a biztosítása. A kitűzött feladatot a bevezetőben említett eljárásnál úgy oldottuk meg a találmány szerint, hogy a szárnytő- vagy felkarcsontot (humerus-t) vállízületben tartó inakat elvágjuk hátulról egészen a felkarcsontig, a levágott szárnyas és a szárnyak egymástól történő széthúzásával kiemeljük a vállizületet és ilyen kettéhúzött állapotban szétvágjuk a még összekötő bőrt, valamint az inrostokat. A kitűzött feladatot a bevezetőben említett készüléknél úgy oldottuk meg a találmány szerint, hogy a hasítóegységnek számyinakat keresztülvágó első hasítószerszáma és egy második, szárnyakat levágó első hasítószerszáma és egy második, szárnyakat levágó, sorbakapcsolt hasítószerszáma van, továbbá a hasítóegység tartományában szárnyakat 1 megfogó, valamint a levágott szárnyastól elszállító vezeték van elrendezve. Az ezáltal elérhető előnyök elsősorban abban keresendőek, hogy a vágott baromfitól olyan módon választjuk le a szárnyakat, miszerint lehetővé válik nehézség nélkül a csontmentes mellhúsfüé kinyerése magas húshozam mellett. Előnyös az olyan kiviteli alak, amelynél az első hasítószerszámnak egy pár meghajtott körkése van, amelyek tetőzetesen és a szállítóegység két oldalával szimmetrikusan, továbbá a levágott szárnyasok vállízületének tartományába bevezérelhetően van elrendezve. Célszerű az olyan kiviteli alak, amelynél a második hasítószerszámnak egy pár, a szállítóegység funkcionális síkjával szimmetrikusan elrendezett késlapja van, amelyek oldalai alapállásban egymással lényegében párhuzamosak és éleikkel a szállítási irányban emelkedőén vannak elrendezve, ahol a késlapok egymáshoz képest és oldalaik kölcsönös szögállását tekintve eltolhatóan és vezérelhetően vannak elredezve. Lehetséges az olyan kiviteli alak, amelynél a hasítóegységnek a szállítóegység funkcionális síkjával szimmetrikusan elrendezett egy pár késlapja van, amelynek oldalai alapállásban lényegében párhuzamosak egymással és élük a szállítás irányában emelkedőén van kialakítva, ahol a késlapok egymás közötti távolsága, valamint oldalaik egymáshoz viszonyított szöge megváltoztatható, ahol a késlapok függőleges tengely és vízszintes tengely körül elfordíthatóan vannak elrendezve. Ezáltal az első és a második hasítószerszám funkciói egyesíthetőek, ami biztonságos üzemet eredményez. A biztonságos üzem tekintetében célszerű az olyan kiviteli alak, amelynek rezgőmozgást végző késlapjai vannak. Előnyös az olyan kiviteli alak, amelynél vezetékként a szállítóegység funkcionális síkjának két oldalán párosán szárnyakat tartó szerkezet van elrendezve, amely a szállítószerkezetet követően van meghajtva^ Célszerű az olyan kiviteli alak, amelynél szárnyakat tartó szerkezetként továbbítókkal felszerelt, végtelenített szállítószerkezet van elrendezve, amelynek funkcionális sebessége azonos a szállítóegységével. Lehetséges az olyan kiviteli alak, amelynél a szállítószerkezet funkcionális sebessége nagyobb, mint a szállítóegységé. Célszerű az olyan kiviteli alak, amelynél a továbbítók vezérelt kapocsként vannak kiképezve. A találmányt az alábbiakban példák kapcsán rajzon ismertetjük részletesebben. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti készülék axinometrikusan, vázlatosan, a 2. ábra a fenti előlnézetben a tápoldalról, a 3. ábra a szállítóegység felső dobjának metszeti nézete továbbítóval, a 4. ábra a hasítóegység további kiviteli alakja axonometrikusan, valamint az 5. ábra a fenti oldalnézete a tápoldalról nézve. Amint az az 1. ábrából kitűnik, a találmány szerinti készüléknek utalásszerűén berajzolt, kettő 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
