202067. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sütésjavító adalékanyag előállítására
HU 202067 A 3 ben az egyes komponenseket aprítjuk, hogy azok szemcsefinomsága az 1. példa kapcsán elmondottaknak feleljen meg. Külön végzett műveletben 100 g növényi zsiradékhoz — melyet melegvizes hőközvetítő közeggel 5 38’C-rafelmelegí tettünk—állandókever ésmellett 50 g napraforgólecitint hozzáadunk és emulgeál juk. A kapott emulziót fúvókán keresztül a keverőben lévő porkeverékhez hozzáporlasztjuk és a keverést 4 folytatva homogén, por-halmazállapotú közeget kapunk, melyet tésztakészítés során sütésjavító szerként használunk. Az alább táblázatban azonos minőségű liszt felhasználásával a hagyományos technológia szerint készített kenyér (kontroll) és a találmány szerinti kenyér mutatóit vetjük egybe (kísérleti), ahol az elvégzett vizsgálatok nem szemléltetik a találmány szerinti szer alkalmazásával elérhető előnyöket. 1. táblázat 1 kg-os házi jellegű kenyér Kontroll kísérleti Kelesztésmin. 60 60 60 65 65 tömeg db/g 1000 995 1000 1002 1000 térfogat cm3 3350 3850 4260 4200 4140 morzsalékosság gyenge jó nagyjon jó jó jó friss állapot 72 óra után gyenge jó nagyonjó jó jó kihozatal/db 70 72 73 73 74 2. táblázat 1 kg-os házi jellegű kenyér Kontroll kísérleti Kelesztési idő min. 60 60 60 65 65 tömeg db/g 998 1000 999 1002 1000 térfogat cm33280 3780 3990 4280 4200 morzsalékosság gyenge jó jó nagyonjó nagyonjó friss állapot 72 óra után gyenge jó jo nagyonjó nagyonjó kihozata/db 71 71 72 73 73 Atáblázatokban az 1. oszlop a kontroll, a 2. oszlop 1 g, a 3. oszlop 2 g, a 4. oszlop 3 g, az 5. oszlop 4 g sütésjavítószer alkalmazása mellett mért adatokat tükrözi. Az adatokból látható, hogy a találmány szerinti sütőszerrel készült kenyér térfogata lényegesen nagyobb, mint a szer nélküli kenyéré, ami a bélzet pórusainak méreteiből adódik. Akenyér friss állapotban tovább eltartható, élvezeti értékének csökkenése nélkül. Ennek oka a vízfelvevőképesség megnövekedése, ami egyben azt is jelenti, hogy azonos liszttömegből kihozott kenyér darabszám nagyobb. A találmány szerinti eljárás alapján készült sütésjavító szer nemcsak élesztős tésztákhoz, hanem egyéb, búzalisztből készült pékárukhoz, süteményekhez, piskótafélékhez, pudingporokhoz, nugátkészítményekhez stb. sikeresen felhasználhatói. A találmány további előnye, hogy alkalmazása egyszerű, szárazon bekeverhető a feldolgozandó liszthez és a dagasztás során tökéletesen eloszlik a tésztában. A tapasztalatok szerint külön előnyt jelent az a körülmény, hogy a tészta feldolgozhatósága kedvezőbb, mert a megmunkálhatósága az adalékok alkalmazása révén könnyebbé vált. SZABADALMI IGÉNYPONT Eljárás sütésjavító adalékanyag előállítására főleg kelt tészták készítéséhez buláta, cukor, liszt, sü- 45 tőélesztő, tejsavópor, aszkorbinsav, tejpor és pehelyliszt keverékére való zsiradékporlasztás útján, azzal jellemezve, hogy 240-280 tömegrész bulátából—mely adott esetben 20-50 tömegrész malátalisztet is tartalmaz —, 240-280 tömegrész porcu- 50 korból és 140-180 tömegrész liszt, sütőélesztő és tejsavópor keverékéből, valamint 5-10 tömegrész aszkorbinsavból és/vagy borkősavból, 40-60tömegrész kukoricakeményítőből aprítással 0,65 mm-nél kisebb szemcsemérctű homogén porkeveréket állí- 55 tunk elő. A keveréket közel 1 órán át pihentetjük, hűtjük. Külön műveletben 100-150 tömegresz sertészsírból vagy keményített növényi zsiradékból és 40-70 tömegrész szója- vagy napraforgólecitinből 32-40 *C-on emulziót készítünk és az emulziót f úvó- 60 kán keresztül a pihentetett keverékhez porlaszt juk. 3
