202060. lajstromszámú szabadalom • Eljárás foszforsav-észter-alapú felületaktív adalékanyagok előállítására és az ilyen adalékanyagokat tartalmazó folyékony vizes növényvédőszer diszperziók

1 HU 202060 B 2 hogy a fentiekben meghatározott (I) általános képletű foszforsav-monoészter és (II) általános képletű fosz­forsav-diészter legalább egy keverékét tartalmazó fel­ületaktív adalékanyag szabad savcsoportjait közöm­bösítjük. A közömbösítési műveletet úgy végezhetjük, hogy elegendő mennyiségű bázist alkalmazunk ahhoz, hogy legalább 7, és általában 8,5-8 pH- értékű készítményt kapjuk. Bázisként a közömbösítéshez például alkalmazha­tunk:- alkáli-hidroxidokat, így nátrium- vagy kálium­­hidroxidot, szódát és kálium-karbonátot; valamint- aminokat, például dietanol-amint, trietanol-amint, morfolint vagy N-metil-ciklohexil-amint. A közömbösítési művelet exoterm, ezért erélyes keverés közben úgy végezzük, hogy' a közeg hőmér­séklete 60 °C-nál magasabb ne legyen; ipari méretben 45 °C hőmérsékleten hajtjuk végre, és időtartama körülbelül 15-45 perc. A találmány szerinti eljárással előállított felület­aktív adalékanyag különösen alkalmas vízben nehezen oldható vagy oldhatatlan hatóanyagok olyan készít­ményekké formálására, amelyeket felhasználáskor szuszpenzióvá kell alakítani. Ezek a hatóanyagok vízben, környezeti hőmérsékleten - tehát általában 15-25 °C hőmérsékleten - vízben oldhatatlanok vagy nehezen oldódnak. Itt a „nehezen oldható” kifejezés azt jelenti, hogy az adott anyag oldhatósága 1 tömeg %-nál kevesebb. A találmány szerinti eljárással előállított felület­aktív adalékanyaggal formálható hatóanyagok közül megemlítjük a pigmenteket, a hatást megnyújtó anya­gokat, színezőszereket, optikai fehérítőszereket, vala­mint a különböző iparágakban alkalmazott adalék­anyagokat, például a műanyagokat, textileket, cemen­tet, kozmetikumokat, gyógyszeranyagokat és festék­anyagokat. A találmány szerinti eljárással előállított felület­aktív adalékanyagok speciális területe a növényvé­dőszerekben történő alkalmazás, különösen olyan nö­vényvédőszer hatóanyagok formálása során való al­kalmazás, mint például az inszekticidek, akaricidek, fungicidek, herbicidek, nematocidok, molluszkicidek, csalogatószerek, rovarűzűszerek és rodenticidek. A találmány szerinti eljárással előállított felület­aktív adalékanyagok felhasználhatók például az alábbi típusú inszekticidek készítménnyé formálásához:- szerves halogénvegyületek, közelebbről szerves klórvegyületek; - karbinolok; - szerves foszfátok;- szu 1 fonok és szül fon átok;- karbamátok;- benzoil-karbamidok; és- szintetikus piretroidok. A találmány szerinti eljárással előállított felület­aktív adalékanyagok felhasználhatók például az alábbi fungicidek készítménnyé formálásához:- karbamátok;- benzolszármazékok;- fenolszármazékok;- kinonok;- dikarbonsavimidek;- aminok és amidok;- diazinok;- szulfamidok és kénnel kezelt származékok; - guanidinek; - heterociklusos vegyületek;- fém-monoetil-foszfitok; és- szerves ónszármazékok. A találmány szerinti eljárással előállított felület­aktív adalékanyagok felhasználhatók például az alábbi típusú herbicidek készítménnyé formálásához:- fenolszármazékok;- karbamátok;- szubsztituált karbamidok;- diazinok;- triazinok;- amidok;- kvatemer ammóniumvegyületek;- benzonitrilek;- toluidinszármazékok; valamint- triazolszármazékok és egyéb vegyületek. A találmány szerinti eljárással előállított felület­aktív adalékanyaggal készítménnyé formálható a bi­­ocidek egy vagy több osztályához tartozó, egy vagy több hatóanyag. A találmány szerinti eljárással előállított felület­aktív adalékanyag egyik alkalmazási területe abban, áll, hogy segítségével legalább egy hatóanyagból mikrogranulátumot formálunk. A találmány szerinti eljárással előállított felület­aktív adalékanyaggal egy másik alkalmazási területe abban áll, hogy segítségével, legalább egy, szilárd hatóanyagból, úgynevezett könnyenfolyós (könnyen áramló) készítményt formálunk folyékony, vizes disz­perzió alakjában. A könnyenfolyós diszperzió hatóanyagának olva­dáspontja 65 °C-nál, előnyösen 100 °C-nál magasabb; hidrolízissel szemben nem szabad érzékenynek lennie. Az ilyen diszperziók komponensei vizes közegben az alábbiak;- legalább egy szilárd hatóanyag;- a találmány szerinti eljárással előállított felület­aktív adalékanyag és adott esetben egy vagy több, e célra általánosan használt anionos vagy nemionos felületaktív szer;- víz;- különböző adalékanyagok, pl. gélesedést gátló szer, habzásgátló, sűrítőszer. A találmány szerinti eljárással előállított felület­aktív adalékanyag önmagában is nedvesítő jellegű, s ezért külön nedvesítőszer alkalmazása nem feltétlenül szükséges; amennyiben ez mégis kívánatos, akkor a fentebb említett nedvesítőszerek alkalmazhatók. A gélesedést gátló szerek alkalmazásának a célja a kristályképződés megakadályozása a diszperzió tá­rolása során; ilyen gélellenes anyagok például az etilénglikol, tetraetilénglikol és a karbamid. A sűrítőszereket előnyösen alkalmazhatjuk a ható­anyag szuszpenzióban való megtartására és tárolás so­rán az ülepedés elkerülése; e célra alkalmazhatók szer­ves sűrítőszerek, amelyek vízben oldhatók vagy vízben duzzadásra hajlamosak, például a poliszacharidok, így a xantángumi, alginátok, karboxilezett vagy hidroxile­­zett metil-cellulózok, poliakrilát-típusú makromoleku­lák, polimaleátok, poli(vinil-pirrolidon)-ok, polieti­­lénglikolok, poli(vinil-alkohol)-ok, valamint szervetlen anyagok, például a bentonitok és a kovasavgélek. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom