202053. lajstromszámú szabadalom • Stabilizált izotiazolon készítmények
1 HU 202053 B 2 közvetlenül vagy közvetve nedvességfelvételhez, opálosodáshoz, vagy a felület fizikai gyengüléséhez vezetnek. Az „ortoészter” kifejezés a szerves kémiában jártas szakember számára ismert. Ezek a vegyületek éterekként is megnevezhetők. így a trietil-ortoacetát megnevezhető 1,1,1-trietoxi-etánként, trimetil-ortobenzoát pedig trisz(metoxi)-metil-benzolként. A találmány szerint alkalmazott (II) általános képletű ortoészterek ismert vegyületek, vagy szakember számára ismert eljárásokkal előállíthatok. így például a szimmetrikus ortoészterek (R4-Ri 2-R3) előállíthatok egy 1,1,1-trihalogén-vegyületnek a megfelelően helyettesített nátrium-oxiddal való reagáltatásával, amely rekció a következő egyenlet szerint játszódik le: X-CCl3+3(R2-ONa) «=««> X-C(OR2)3+3 NaCl dietil-éter (la) Az ortokarbonát-észterek a következő eljárással állíthatók elő: CBr4+4(NaOR2) ==-==-> C(OR2)4+4 NaBr (Ib) Vegyes ortoészterek, (R2*R3 előállíthatok a megfelelő sav iminoéter-hidrogén-kloridjából a következő reakció szerint: NH.HC1 X-CN+R2OH+HCl ----------> X-C(OR2) i +2(R3OH) X-C(OR2)(OR3)2)+NH4Cl (IC) A benzoesav-származékok és ezzel rokon aromás savak hasonló reakciók szerint állíthatók elő, vagy ortokarbonátnak szabályozott körülmények mellett Grignard reagenssel való reagáltatásával a következő reakció szerint: 0MgBr+C(OR2)4 ====«=> 0C(OR2)3 (Id) A találmány szerinti készítmények közül különösen előnyösek azok, amelyek a) 14 tömeg% izotiazolon-származékot, vagy b) 1,5 tömeg% izotiazolon-származékot tartalmaznak, mindkét fenti esetben izotiazolonszármazékként az alábbi vegyületek közül egyet vagy többet alkalmazunk: 5-klór-2-metil-3-izotiazolon, vagy 2-metil-3-izotiazolon. A következő példákban, amelyekben a találmányt közelebbről kívánjuk bemutatni, a rész és a % megjelölésen mindenütt tömegrészt, illetve tömeg%-ot értünk, ha más megjelölés nem szerepel. A találmány szerinti készítmények stabilitásának ismert készítméyekével való összahasonlítására a következő vizsgálati körülményeket alkalmazzuk: stabilizálóanyagot, oldószert és izotiazolo-származékot üvegcsőbe töltünk, a csövet olyan szilárd fémblokkba fúrt lyuk-tartóhelyekbe helyezzük, amely fémblokk hőmérséklete szabályozható, és a csövek tartalmát adott időtartamon át a szabályozott hőmérséklet regisztrálásával melegítjük. A visszamaradó izotiazolon-kiindulási anyag százalékos mennyiségét nagynyomású folyadékkromatográfiás eljárással határozzuk meg. Az alkalmazott hőmérsékletek: 40 °C, 55 °C és 70 °C. Az eredményeket akkor tekintjük a stabilitás megfelelő megőrzéséra utalónak, ha vizsgált izotiazolon- származékban, illetve izotiazolon-származékok elegyében a vizsgált időtartam alatt nem következik be veszteség. I. 5-Klór-2-metil-izotiazolin-3-on és 2-metil-izotiazolin-3-on elegye stabilitásának vizsgálata 3:1 tömegarányú 5-klór-2-metil-izotiazolin-3-on/2-metil-izotiazolin-3-on elegy (hatóanyagtartalma 86%) 16,2% triglim 76,8% a kiválasztott stabilizálószer 7% A hatóanyag maradékát mérjük 4 hetes 40 °C hőmérsékleten való tárolás, illetve 1 és 2 hetes 70 °C hőmérsékleten való tárolás után. A hatóanyag mennyiség meghatározására nagynyomású folyadékkromatográfiás eljárást alkalmazunk. A megmaradó hatóanyag mennyiségnek előnyösen 85% feletti értékűnek kell lennie. Más stabilizálóanyagok, amelyek a tesztben kevéssé hatásosak, alkalmasak lehetnek rövidebb időtartamú, kevéssé szélsőséges körülmények között való stabilizálásra. Az összehasonlításhoz 15% magnézium-nitráttal stabilizált 3:1 tömegarányú 5-klór-2-metil-izotiazolin-3-on/2-metil-izotiazolin- 3- on elegyet alkalmazunk. Eredményeinket a ü. táblázatban mutatjuk be. II. táblázat A példa Stabilizálószer Megmaradó száma hatóanyag (%) 1 hét 2 hét 4 hét után után után 70 °C 70 "C 40 °C 1. nincs F F 32 2. MG(N03)2, 15% P P P 3. Trimetil-ortoformiát (TOF) P P P 4. Trietil-ortoformiát (TEOF) P P P 5. Trietil-ortoacetát (TOA) P P P 6. Trietil-ortovalerát (TOV) P P P 7. Tetrametil-ortokarbonát (TOC) P P P 8. Trimetil-ortobenzoát (TOB) P P P (P jelentése: a hatóanyagnak legalább 85%-a megmarad, F jelentése: a hatóanyagnak kevesebb, mint 10%-a marad meg, azaz az aktivitásveszteség teljes és elfogadhatatlan.) II. A stabilizálószer aránya az izotiazobn-származékhoz A III. és IV. táblázatokban adatokat ismertetünk az 55 'C hőmérsékleten mért stabilitásra vonatkozóan. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
