202041. lajstromszámú szabadalom • DE0686 jelű, hím, beltenyésztett kukoricavonal
1 HU 202041 B 2 A DE 0686 jelű beltenyésztett kukoricavonal sárga lófogú beltenyésztett kukoricavonal, és kifejlesztését az alábbiakban ismeretjük: Az A2E x MDF-13a és a 5P9-1 (előállítva az A295 és a 3J3 keresztezésével) keresztezésével 4780-t állítottunk elő Dekalb- ban, Illinois államban. A keresztbeporzott csövek magjait begyűjtöttük. A kapott egyszeri keresztezésű magokat elültettük Homesteadban, Florida államban. Egy önbeporzott cső magjait begyűjtöttük. A következő évben az önbeporzott csőről származó Sí magokat Dekalb-ban egyetlen sorban elültettük és önbeporzást hajtottunk végre. Ez a sor különösen vastag csöveket nevelt. Két növény csöveit begyűjtöttük és elkülönítve lemorzsoltuk. A következő évben a kiválogatott csövek S2 magjait Dekalb-ban külön sorokban elültettük. Egyetlen önbeporzott csövet gyűjtöttünk be. Ezután a magokat izolált kereszt blokkokban elültettük, ahol beporzó vonalként FBAB-t és B87-et alkalmaztunk. Az S3 sor címerét eltávolítottuk és a kereszt magokat begyűjtöttük. A következő évben a kiválasztott cső S3 magjait Dekalb-ban egy sorban elültettük és önbeporzást hajtottunk végre. Négy csövet kiválogattunk és elkülönítve lemorzsoltunk. Ugyanebben az évben a keresztezett S3 magokat négy helyen termesztettük. Az FBAB keresztezése jobban beállt, mint bármely más keresztezés és a harmadik legnagyobb termést adta. Jobb termést adott, mint bármely más, összehasonlításként alkalmazott kereskedelmi Dekalb hibrid (XLB, XL14AA és XL13). Az S3 csövek B87 keresztezése a második legnagyobb termést adta. Ezután a négy kiválogatott cső egyikéből származó magokat Hanapepe-ben, Hawai államban egy sorban elültettük és önbeporzást hajtottunk végre. A kísérleti keresztezés előző évben mutatott kiemelkedő termése alapján a vonal a 2MA22 jelet kapta. A vonal felismerhető az alcsony csövekről és a cső végén lehullatott burokról. Ezek a vonal jellemző tulajdonságai. Három csövet kiválogattunk és elkülönítve lemorzsoltuk. A következő évben a kiválogatott csövek S5 magjait Dekalb-ban két sorban elültettük. Ugyancsak elültettük a korábban kiválogatott négy cső S4 magjait. Minden soron önbeporzást hajtottunk végre. Az S4 sor kevésvé egységes volt mint az S5 sor, ezért nem vittük tovább. Az S5 sorokra jellemző az egészséges szár, és a rövid és vastag cső. Két, második csőnek megfelelő sort választottunk ki. Ezekből tíz csövet betakarítottunk és elkülönítve lemorzsoltunk. Az Só magokat Hanapepe-ben soronként elültettük és önbeporzást hajtottunk végre. A növények és a csövek minden sorban azonosak voltak. Valamennyi batakarított csövet mint DE 0686 felhalmoztuk. A DE 0686 tiszta eredetét önbeporzással és valamennyi generációnál válogatott csövek begyűjtésével tartottuk fenn. Az elmúlt években a DE 0686 beltenyésztett vonalat önbeporzással tartottuk fenn, amely fenotípusosan és genetikailag stabil volt. A DE 0686 beltenyésztett kukorica minden tulajdonságában egységes, a cső és a címer közötti magasság kivételével. Ez a tulajdonság némi változást mutat, ami a vonal állandó jellemzője. A DE 0686 beltenyésztett vonal a viszgált tulajdonságokat ellenőrző génekre egységes és homozigóta. A DE 0686 beltenyésztett vonal a Dekalb-Pfizer Genetics tulajdona, amely a felhasználók számára nem volt hozzáférhető. Az ismertetett beltenyészet során kifejlesztett beltenyésztett vonal magjait az U.S. Department of Agriculture, Agricultural Marketing Service, Livestock, Poultry, Grain and Seed Division, Plant Variety Protection Office, National, Agricultural Library Building, Beltsville, Maryland 20705-n deponáltuk. A találmány szerinti DE 0686 jelű beltenyésztett vonal növényeinek sejtjei megfelelő kultúrában tenyészthetők, majd elválaszthatók és regenerálhatók, amelynek során a beltenyésztett vonal növényei keletkeznek. A generációs folyamat részleteit C.E. Green és C.A. Rhodes: Plant Regeneration In Tissue Culture of Maize; Maize for Biological Research, W.F. Sheridan Kiadó, Plant Molecular Biology Association, Charlottesville, Amerikai Egyesült Államok, 367-372 (1982) ismerteti. Mint fent említettük, a DE 0686 jelű beltenyésztett vonal sárga lófogú kukorica, amely előnyösen adaptálható az Amerikai Egyesült Államok északi kukorica-övezetében történő termesztéshez. Ez a beltenyésztett vonal a következő jellemzőkkel rendelkezik (UPOV: Guidelines for the Conduct of Tests for Distinctness, Homogeneity and Stability for Maize, 1980. 11. 12.): Levél, állás (a növény központi harmadában): enyhén visszahjló Címer, virágzás kezdete: késői Címer, portok antocianin elszíneződése: nincs vagy nagyon gyenge Cső, haj megjelenése: késői Cső, haj antocianin elszíneződése: nincs vagy nagyon gyenge Címer, antocianin gyűrű a pelyva tövén: van Szár, csomók antocianin elszíneződése: nincs vagy nagyon gyenge Szár, csomóközök antocianin elszíneződése (a növény közepén): nincs vagy nagyon gyenge Címer, pelyva antocianin elszíneződése: nincs vagy nagyon gyenge Levél, burok antocianin elszíneződése (a növény közepén): nincs vagy nagyon gyenge Levél, szőrők a burok szélén: gyenge Címer, főtengely és oldalágak szöge (a címer alsó harmadában): nagyon kicsi Címer, oldalágak állása (a címer alsó harmadában): enyhén visszahajló Címer, primer oldalágak száma: néhány Címer, főtengely hossza a legalsó oldalág felett: hosszú Növény, magasság (címerrel együtt): hosszú Cső, a cső illeszkedésének helye a növény teljes magasságához viszonyítva: nagyon alacsony Cső, nyél hossza: hosszú Cső, hossza: közepes Cső, átmérő (a cső közepén): közepes Cső, alak: enyhén kónikus Cső, magsorok száma: sok Cső, magok típusa (a cső középső harmadában): lófogú Cső, magcsúcs színe: sárga Cső, mag hátoldal színe: narancssárga Cső, a pelyva antocianin elszíneződése: van Cső, a pelyva antocianin elszíneződésének intenzitása: közepes. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
