202033. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés soros ültetvények sorközi öntözésére
1 HU 202033 B 2 Az elosztóvezetékeket naponkénti váltásban üzemeltettük, így az egyes elosztóvezetékek 5 naponként üzemeltek. Ilyen módon naponta átlagosan 30 mm csapadékot biztosítottunk a szőlőültetvénynek, amely rendkívüli szárazságban is az átlagosnál lényegesnél nagyobb termésátlagot produkált. Természetesen a bemutatottól eltérő megoldások is lehetségesek. Nyilvánvaló, hogy az öntözést nemcsak fúrt kutakról, hanem víztartályokból, tározókból, vagy hálózatról is hasonlóképpen lehet végezni. A tápanyagtartályt beköthetjük a fővezetékbe injektoron keresztül is. A gerincvezetékek és az elosztóvezetékek elrendezése számtalan változatban elvégezhető. Általában jól bevált a 8. ábrán látható megoldás, amikor a vízforrás két oldalán helyezkednek el a gerincvezetékek és a gerincvezetékek mindkét oldaláról kiágaznak az elosztóvezetékek. Célszerű a rendszert úgy üzemeltetni, hogy egy csatlakozási helyre (egy víztermelő kútra) csak korlátozott mennyiségű elosztóvezetéket kapcsolunk és a rendszert több vízforrásról (a hálózatra több helyen történő csatlakoztatással, illetve több víztermelő kút alkalmazásával üzemeltetjük. A fúvókák kialakíthatók nem csupán furatként, hanem például olyan csőfúvókaként, amelyek az elosztóvezeték palástjára erősített csövecskékként vannak kialakítva. Adott esetben elképzelhető állítható szórásképű fúvókák alkalmazása is, ez azonban a berendezés és eljárás alkalmazásának, illetve telepítésének költségeit növeli. Elhelyezhetők az öntözőrendeszerhez tartozó szerelvények a talajfelszín fölött is, amennyiben ez megoldható úgy, hogy a gépi művelést nem akadályozzák. Az elosztóvezetékek, illetve fúvókák üzemeltetése történhet automatikusan vagy kézi szabályozással. Az esetek jelentős részében (általában még nagyüzemi művelés esetén is) elegendő a kézi vezérlés, minthogy a szerelvények naponta egyszer történő átállítása minimális munkaerőt igényel. Az eljárás, illetve berendezés alkalmazása során alapvető fontosságú a megfelelő szóráskép beállítása. Ennek során arról kell gondoskodni, hogy a nedvesített terület a sorköz közepén, a növényzet gyökereinél helyezkedjék el lehetőleg oly módon, hogy a beszórt területek összeérjenek, illetve egymáshoz minél közelebb legyenek. Ezt a fúvókák számának, elhelyezkedésének és átmérőjének, a vízhozam, az öntözési hossz, az öntözési gyakoriság, az egyszerre kijuttatandó maximális folyadékmennyiség, valamint a sorközök szélességének függvényében lehet meghatározni. Ennek során célszerű figyelembe venni, hogy a folyadéknyomás a végeiknél zárt elosztócsövek hossza mentén csökken, ezért ezek hosszméretét célszerű bizonyos határok között tartani vagy a maguknak az elosztóvezetékeknek az átmérőjét és a fúvókák keresztmetszeteit ennek figyelembevételével a csővégek közelében növelni. Az elmondottakból látható, hogy a találmány lehetővé teszi soros telepítésű szőlők, gyümölcsösök vagy egyéb ültetvények sorközi öntözését és adott esetben tápanyag pótlását oly módon, hogy nem zavarja a gépi művelést, ugyanakkor elősegíti az egyenletes gyökérfejlődést, a gyors tápanyagfelvételt és nagy területű ültetvények megbízható öntözését. Ezen túlmenően a találmány szerinti öntözéssel csökkenthető a gombabetegségek fertőzési veszélye, megszüntethető a tápanyag-kimosódás és elérhető, hogy a gyomnövények fejlődése a sorokban elmarad vagy lényegesen gyengébb, mint a sorközökben. A találmány szerinti berendezés telepítési költsége viszonylag kicsi, a vízhálózatról, víztározókból vagy kismélységű kutak párhuzamos üzemével megvalósítható, elosztóvezeték elhelyezése csak minden második sorban szükséges és a megfelelő telepítéssel biztosítható, hogy folyadékot csak rövid távolságra kell szállítani és az egész rendszer igen alacsony üzemi nyomáson működtethető. Az öntözőfolyadék kijuttatása során porlasztás nem következik be és a kiszórt folyadék a növények levélzetével sem érintkezik, így a párolgási veszteség jelentéktelen. A rendszer karbantartást gyakorlatilag nem igényel, csupán a szerelvényeket kell működtetni és a szivattyú megfelelő gondozását kell elvégezni. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás soros ültetvények sorközi öntözésére, amelynek során fúvókákból folyamatos sugárban öntözőfolyadékot juttatunk a talajra, azzal jellemezve, hogy a folyadéksugarakat a sorokból, a talajfelszín és a növények levélzete közötti szint közül 0,003- 0,3 mm2 kiinduló keresztmetszetben, széttartó sugárként juttatjuk a szomszédos sorközbe vagy sorközökbe oly módon, hogy a sugarak a levélzetet ne érintsék. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a folyadéksugarakat a sorokból a függőlegessel hegyesszöget bezáróan indítjuk. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a folyadéksugarakat a függőlegessel 5-85'-os szöget bezáróan indítjuk. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a folyadéksugarakat egymástól legfeljebb 4 m távolságban indítjuk. 5. Berendezés soros ültetvények sorközi öntözésére, amely vízforráshoz csatlakoztatott gerincvezetéket és ebből kiágazó elosztóvezetékeket tartalmaz, ahol az elosztóvezetékek a sorok mentén vannak elrendezve és falukon teljes hosszuk mentén vízkivezető elemekkel vannak ellátva, azzal jellemezve, hogy a gerincvezetékekből (4) kiágazó elosztóvezetékek (5) a talajfelszín és a növények (10) levélzete között, legalább minden második sorban vannak elhelyezve és vízkivezető elemeik a függőlegessel legalább 5°-os szöget bezáró tengelyű fúvókák, amelyek keresztmetszete 0,003- 0,3 mm2. 6. Az 5. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a fúvókák furatok (18). 7. Az 5. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a fúvókák csőfúvókák. 8. Az 5-7. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a gerincvezetékek (4) vízhálózatra vannak kapcsolva. 9. Az 5-7. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a gerincvezetékek (4) szivattyún (3) keresztül víztermelő kutakhoz (1) vannak kapcsolva. 10. Az 5-7. igénypontok bármelyike szeritni beren-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
