202033. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés soros ültetvények sorközi öntözésére
1 HU 202033 B 2 (a szivárogtató testek bonyolultsága és egyéb kivitelezhetőségi problémák miatt pl. a nagyüzemi szőlők, gyümölcsösök öntözésére) nem előnyös, a szivárogtatótestek akadályozzák a művelhetőséget, továbbá nem biztosítják a gyökérzet kiegyensúlyozott növekedését. Ismeretesek továbbá olyan eljárások (és azokat megvalósító berendezések), melyek felhasználásához az öntözendő terület adottságait kell megváltoztatni. A 179 739 lajstromszámú szabadalmi leírás szerint a termesztési terület talajfelszíne alatt vízzáró, vagy kvázi-vízzáró fenékből és oldalfalakból álló tenyészedényeket hoznak létre és az ezekbe bekerülő víz elvezetését, valamint adott esetben a vízutánpótlást az oda bekerülő csapadék mennyiségének és az adott növénykultúra vízigényének függvényében szabályozzák. Ezen megoldás hátránya, hogy kivitelezése rendkívül költséges (hosszú megtérülési idő), továbbá megvalósítása igen bonyolult. A 187 115 lajstromszámú szabadalmi leírás, mely laza vázszerkezetű homoktalajok felszín alatti öntözését és talajszerkezet javítását kívánja megvalósítani olymódon, hogy a talajban lassan bomló, szerves alapú anyagból álló vízáteresztő lapokból vagy perforációkkal ellátott vízáteresztő lappokból homorúan kialakított pászmákat fektetnek, mely fölötti talajrétegbe folyadékot kibocsátó csövet helyeznek el. A találmány legfőbb előnye, hogy komplex megoldást ad a talaj víz-tápanyag egyensúlyának megvalósítására, viszont megvalósítása igen költség-, eszköz- és munkaigényes. A technika állását bemutató külföldi leírások, nevezetesen, a 611 118 lajstromszámú svájci, valamint az 1 158 434 lajstromszámú angol szabadalmi leírások altalajöntözésre vonatkozó berendezéseket ismertetnek. A 620 335 lajstromszámú svájci, a 4067143 lajstromszámú amerikai, ill. a 1292802 lajstromszámú angol szabadalmak pedig szivárogtató öntözésekről adnak kitanítást, melyek sem megvalósításaikban, sem pedig oltalmi körükben nem tekinthetők a tárgyi találmányhoz közelesőknek. A találmány célja, hogy az előbbiekben felsorolt hátrányoktól mentes megoldást adjon soros ültetvények (különösen nagyüzemi szőlők, gyümölcsök) öntözésére, tápoldat kijuttatásával történő tápanyagellátásának javítására. Ezen célkitűzés eléréséhez a találmánnyal megoldandó feladatok az alábbiakban foglalhatók össze:- Tegye lehetővé - kis beruházási költség mellett - a gyors telepíthetőséget, a szakaszos bővíthetőséget,- Élettartama ne legyen kisebb mint az öntözendő kultúra (szőlő, gyümölcsös) ún. „leváltási” ideje,- Legyen egyszerűen kezelhető, magas üzembiztonságú,- Különösen fontos az energia, ill. víztakarékossági követelmény,- Elhelyezése biztosítsa az öntözendő kultúrák gépi művelhetőségét (szabad közlekedés, növényvédelem). Vegye figyelemebe az öntözendő kultúrák biológiai adottságait- ne eredményezzen egyenetlen gyökérfejlődést- az öntözés, (tápanyagpótlás) ne járjon a különböző gombabetegségek fertőzési veszélyének megnövekedésével,- segítse a tápanyagellátás szempontjából is elő-nyös művelési módok, (pl. takarónövényes művelés) megvalósítását,- a talajt lehetőleg a természetes csapadék egyenletességével és intenzitásával öntözze.- A berendezés tegye lehetővé, hogy az öntözéssel egyidejűleg a tápanyagpótlás is megvalósítható legyen. A fentiekben leírt feladatok megoldására a találmány szerint olyan eljárást alkalmazunk, amelynek során fúvókákból folyamatos sugárban öntöző folyadékot juttatunk a talajra, valamint olyan öntözőberendezést, amely vízforTáshoz csatlakoztatott gerincvezetéket és ebből kiágazó elosztóvezetékeket tartalmaz, ahol az elosztóvezetékek sorok mentén vannak elrendezve és falukon teljes hosszuk mentén, vízkivezető elemekkel vannak ellátva, ahol a találmány szerint a gerincvezetékekből kiágazó elosztóvezetékek a talajszint és a növények levélzete között legalább minden második sorban vannak elhelyezve és vízkivezető elemei a függőlegessel legalább 5°-os szöget bezáró tengelyű fúvókák. Fúvókákon a jelen leírásban olyan elemeket értünk, amelyből a víznyomás hatására folyamatos sugárban áramlik ki. A fúvókák lehetnek például az elosztóvezetékeken készített furatok vagy az elosztóvezetékre csatlakoztatott csőfúvókák. Keresztmetszetük 0,003 és 0,3 mm2 között van kialakítva. A gerincvezetékek lehetnek vízhálózatra, víztermelő kutakra vagy esetleg víztartályokra csatlakoztatva. Adott esetben a vízforrás és a ferincvezeték közé tápanyag tartály lehet csatlakoztatva. Ha a gerincvezetékek víztermelő kutakra vagy víztartályokra vannak kapcsolva, a víz szükséges nyomását célszerűen szivattyú biztosítja. Ha tápanyagtartályt alkalmazunk, az célszerűen a szivattyú előtt van a vezetékre csatlakoztatva. Megoldható a tápanyagtartálynak a szivattyú után történő becsatlakoztatása is, ez esetben injektort lehet alkalmazni a tápanyag bevezetésére. Az elosztóvezetékek előnyösen a növények törzsén és/vagy karókon, illetve oszlopokon vannak rögzítve. A vízforrás és az elosztóvezetékek közötti szerelvények viszont célszerűen talajszint alatti aknákban vannak elhelyezve. A fővezeték és az elosztóvezetékek célszerűen záró és nyitó szerelvényekkel vannak ellátva. Az elosztóvezetékek belső átmérője előnyösen 10- 50 mm, és a fúvókák geometriai tengelyei a függőlegessel 5-85°-os szöget zárnak be. Találmányunk alapját az a felismerés képezi, hogy a növények fejlődése és a víz, illetve tápanyagoknak a talajba történő bejuttatása akkor optimális, ha a folyadék a sorközökben kerül a talajra. Ez viszont a művelés megakadályozása nélkül csak úgy végezhető el, ha a sorokban elhelyezett vezetékeket fúvókákkal látjuk el, mégpedig oly módon, hogy a fúvókák a vizet és adott esetben a tápanyagot éppen a sorközökbe juttassák. Ehhez kell a fúvókákat az elosztóvezetékek magasságának és a sorközök méretének függvényében olyan szögben elhelyezni, hogy az adott víznyomással a folyadéksugár éppen a sorközökbe jusson, mégpedig oly módon, hogy a növények levélzete ne nedvesedjék. Tekintettel arra, hogy a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
