202031. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szőlő filoxéra elleni védelmére fonalférgekkel
1 HU 202031 B 2 A találmány tárgya biológiai - rovarpatogén fonálférgek alkalmazásán alapuló - növényvédelmi eljárás, amelynek alkalmazása lehetővé teszi a saját gyökerű szőlő termesztését a filoxérával szemben nem immunis talajokon is. A 19. század végéig a szőlő (Vitis vinifera) termesztése Európában saját gyökerű növényekkel történt. A fdoxéra [Viteus (=Dactylosphaera) vitifolii] nevű törpe levéltetű faj Amerikából való áthurcolása után a kártételére nagyon érzékeny gyökérzetű európai szőlőfajták ültetvényei csaknem mindenütt kipusztulnak. A védekezésül kidolgozott módszerek igen költségesek és munkaigényesek: talajfertőtlenítés vegyszerekkel, szénkéneg (széndiszulfid) alkalmazása illetve olyan oltványok tömeges előállítása, ahol a gyökeres rész (alany) a filoxérával szemben ellenálló, de termelési szempontból értéktelen amerikai szőlőfajtákból származik. A fesorolt módszerek hátrányai számottevőek. A vegyszeres kezeléseket évente ismételni kell és a környezet jelentős szennyezésével fenyegetnek. Az oltványok előállítása igen költséges és még tökéletes forradás esetén sem akadálytalan a tápanyagforgalom a gyökérzet és lombozat között, ami hátrányosan hat a termés mennyiségére és minőségére. Nem jelent megoldás az ún. immunis talajokon (amelyekben a filoxéra nem képes megélni) való termesztés sem, mert ezzel a termőterület a homoktalajokra korlátozódna. Ismeretes, hogy a Steinemematidae (=Neoaplectanidae) család Steinemema (=Neoaplectana) és Heterorhabditis nemzetségeibe tartozó fonálféreg fajok a talajban élő rovarokat megtámadva testükbe hatolnak és az elpusztult rovar testében szaporodnak. Életmódjukról és a gazdaállatok köréről Poinar, J.O.: Entomopathogenis nematod (1979) könyvéből nyerhetünk adatokat. Arról, hogy ezek a fonálférgek a filoxérát elpusztítják, a szakirodalomban nincs adat. Kísérleteink során meglepetéssel tapasztaltuk, hogy a Steinemema carpocapsae fonálféreg faj infektív lárvái a filoxéra gyökéren élősködő alakját megtámadják és elpusztítják. A megnevezett nemzetségekbe tartozó fonálféreg fajok a mérsékelt égőv alatt az egész világon elterjedtek és a különböző talajokból könnyen elkülöníthetők. Tömeges tenyésztésük mesterséges (laboratóriumi ill. ipari) körülmények között megoldott. A taljban hosszú időn át életben maradni képes infektív lárva alak a tenyészetből kinyerhető és az elpusztítani kívánt talajlakó kártevő rovar fellépésének helyén nagy tömegben alkalmazható. Az alkalmazás történhet vizes szuszpenzióként öntözéssel, árasztással vagy permetezései (utóbbi esetben megfelelő lebegtetőszer alkalmazásával), de szilárd hordozóval (tőzeg, faszén, komposzt, állati trágya) együtt, abban egyenletesen eloszlatva is. Kijuttathatók a lárvák kapszulázva (pl. kalcium- algináttal) vagy nedvesség-tartó anyagokkal drazsírozva is. Az alkalmazott mennyiség lehet 103—107 lárva/m2; célszerűen SxK^-óxlO5 lárva/m2. A találmány szerinti eljárás szőlő, elsősorban saját gyökerű szőlő filoxéra elleni védelmére filoxérával szemben nem immunis talajokon. A szőlőt vagy a talajt Steinemematidae családba tartozó fonalférgekkel kezeljük. Az eljárást részletesen a következő példákal ismertetjük. 1. példa: Ültetvény felújítása A szőlő igen könnyen szaporítható feltöltéses bujtással, törzsdöntéssel, hajtásrétegezéssel vagy bujtással. A szaporítás megkezdése előtt 8-10 héttel a kijelölt területen (a szaporítandó tövek között) a talajt fellazítjuk és 250.000 lárva/m2 mennyiségű fonálféreg-preparátumot juttatunk oda. Gondoskodunk a kezelt terület megfelelő öntözéséről. Filoxéra kártétel nem tapasztalható. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy az ültetvényt külső szaporítóanyag nélkül felújítsuk, illetve a tőhiányt pótoljuk. 2. példa: Saját gyökerű dugvány előállítása A gyökereztető ágyat az előkészítés során 500.000 lárva/m2 mennyiségű fonálféreg-készítménnyel kezeljük, ami a filoxéra mellett az egyéb gyökérkárosító rovarok (pl. vincellérbogár) ellen is kielégítő védelmet nyújt. A dugványok kiültetésére kijelölt területet az 1. példának megfelelő módon készítjük elő. A fiatal ültetvényt a tőkék megerősödéséig célszerűen kétévenként 50.000 lárva/m2 mennyiségű, vizes fonálféreg-készítménnyel kezeljük olyan módon, hogy a lárvák könnyen eljuthassanak a növény gyökérzónájába. Filoxéra kártétel nem tapasztalható. 3. példa: Szövettenyésztéssel előállított szőlő védelme A szőlő magas biológiai értékű és virusmentesített vegetatív vonalai (kiónjai) szövettenyésztés útján („in vitro”) korlátlanul szaporíthatók. A laboratóriumban előállított növénykéket üvegházban, megfelelő talajkeverékben egyedileg nevelik tovább a szabadföldi kiültetéshez szükséges méretre. A kiszállításra kész „konténeres” növények földlabdája 50 ml vízzel 20.000 lárvát juttatunk, ami megfelelően biztosítja a gyökérzet védelmét a talajlakó kártevőkkel szemben. Ebben az esetben az ültetvény előkezelése nem szükséges, de célszerű a kétévenkénti utánkezelést elvégezni a 2. példa szerint. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás szőlő, elsősorban saját gyökerű szőlő filoxéra elleni védelmére filoxérával szemben nem immunis talajokon, azzal jellemezve, hogy a szőlőt vagy a talajt Steinemematidae családba tartozó fonalférgekkel kezeljük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kezeléshez tömegtenyésztett fonalférgek infektív lárvaalakját használjuk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kezelést vizes szuszpenzióban lévő vagy szilárd hordozón kötött lárvákkal végezzük. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a talaj kezelésénél négyzetméterenként KÉ-IO7, előnyösen 5xl04-5xl05 lárvát alkalmazunk. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás külső szaporítóanyag nélkül felújított szőlőültetvény védelmére, azzal jellemezve, hogy a tárgyi körben leírt ültetvényt kezeljük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
