202030. lajstromszámú szabadalom • Párologtatós fűtőberendezés zártterű növénytermesztéshez egyben a növények asszimilációját elősegítő berendezés
1 HU 202030 B 2 A találmány tárgya párologtatós fűtőberendezés zártterű növénytermesztéshez, egyben a növények asszimilációját elősegítő berendezés, amelynek csatlakozócsonkja, szabályozó egysége, égőcsöve, lángtere, hőcserélőteste van. A találmány szerinti berendezés különösen előnyösen alkalmazható háztáji fóliasátrak-, üvegházak-, gombatermesztő építmények klimatikus követelményeinek megvalósítására. A megnövekedett lakossági igények kielégíthetősége, továbbá az ország gazdasági helyzetének javítása, ezt követően annak stabilizálása és fejlesztése miatt igen nagy jelentősége van, illetve egyre nagyobb jelentősége lesz a háztáji zöldség és egyéb növénytermesztésnek. A korszerű és gazdaságos növénytermesztés alapkritériuma, hogy a termesztés minél kevésbe függjön az időjárástól. Az időjárástól történő függetlenítés egyik legelterjedtebb megvalósítási formája a növényház. Kezdetben a növényházak szinte egyetlen kiviteli formája az üvegház volt, amelyet az utóbbi időben egyre több területen helyettesítenek fóliasátorral. A gombatermesztés vonatkozásásban az üvegházak, illetve a fóliasátrak mellett alkalmaznak egyéb pl. pince jellegű építményeket is. Az üvegházak, fóliasátrak, illetve egyéb növénytermesztő építmények „növényházak” alapvető jellemzőjének tekinthetjük, hogy' mindegyik egy „zárttér”, amely lehetővé teszi, hogy a belsejében levő klimatikus viszonyok (hőmérséklet, páratartalom, stb.) a külvilágtól függetleníthetők legyenek. A függetlenítés jóságát nagymértékben, elvileg alapvetően az építmény kialakítása határozza meg. Ezzel azonban, mivel találmányunk nem az építmények kialakítására vonatkozik, nem foglalkozunk részletesebben. Találmányunk tárgya, mint ahogy azt már az előzőekben leírtuk, a zárttéren belüli klimatikus viszonyok megvalósíthatóságához szükséges páratartalom és/vagy hőmérséklet, és a növények asszimilációját elősegítő széndioxid termléséne alkalmas - tehát hármas rendeltetésű -, berendezésre vonatkozik. A nagyméretű, iparszerű növénytermesztést megvalósító növényházak klimatikus követelményeinek kielégítésére sokféle, közöttük több, szabadalommal védett megoldás is ismeretes. Alapvető, minimális követelménynek a szükséges, illetve optimális hőmérséklet és páratartalom biztosítását tekinthetjük. A növényházon belüli hőmérséklet biztosítására légtéri-, és/vagy talajfűtés terjedt el. A fűtési rendszerek közül legelterjedtebb a vízfűtés, melyet úgy talaj-, mint légtér fűtésére egyaránt használhatnak. Légtér fűtésére meleg levegős fűtési rendszereket is alkalmaznak. Hőforrásként thermálvíz, illetve hévíz vagy kazánvíz hőenergiáját használják fel. A relatív páratartalom megfelelő szinten történő tartása a zárttéri növénytermesztés egyik legnagyobb gondja. A páratartalom biztosítására általában vízpermetezést, vízszórást alkalmaznak. Nagyobb építményeknél elterjedt megoldás a ventillációs befúvás is. Meleglevegős fűtséi rendszereknél a páratartalom biztosításához szükséges „elpárologtatandó vizet” a levegőt befúvó rendszerbe juttatják be és az a fűtőlevegővel együtt jut be a növényház légterébe. Az ismert és alkalmazott berendezések szinte kivétel nélkül a viszonylagosan nagy alapterületű iparszerű termesztésre alkalmas, főleg üvegházakban való alkalmazásra lettek kifejlesztve és csak a későbbiekben adaptálták őket a fóliasátrakban történő hasznosításra. A berendezések, elsődlegesen a költségszint, illetve az energia-, és helyigény miatt csak a legritkább esetben alkalmazhatók a kisméretű, háztáji jellegű, esetenként csak hobby szintű fóliasátrakban. A háztáji, országosan igen jelentős mennyiségű „családi fóliasátrakban”, kis üvegházakban jelenleg zömében provizórikus, házilagos kialakítású vízpárologtató és/vaggy fűtőberendezéseket alkalmaznak. A szükséges páratartalmat a legtöbb esetben fűtőberendezésre tett párologtató edénnyel próbálják, illetve igyekeznek biztosítani. A megfelelő fűtőberendezés kiválasztásának, alkalmazásának legnagyobb gondja a fólia kis hőtűrőképessége, ami nagyon megnehezíti a hagyományos, ismert szilárd és/vagy szénhidrogén tüzelésű kályhák, illetve kazánok alkalmazását. Az ismert hagyományos szilárd és/vagy szénhidrogén tüzelésű kályhák, illetve kazánok alkalmazásánál az alapvető gondot a füstcső kivezetése okozza. A füstcső biztonságos kivezetése a már említett „fólia rossz hőtűrőképessége” miatt körülményes és sok esetben nincs is megoldva. Az égéstermék, füstgáz kivezetésével a keletkezett hőmennyiség igen jelentős része távozik a szabadba. A külön kazánházas vízfűtés költségszintje (építmény, vezeték, stb.), illetve helyigénye miatt általában nem valósítható meg. A villamos fűtésnek költségszint, és sok esetben energia biztosítási gondjai vannak. Célkitűzésünk egy olyan műszaki megoldás biztosítása, amely biztosítja:- a megfelelő mennyiségű folyadék - víz - elpárologtatását, illetve légtérbe juttatását,- a szükséges hőmennyiséget,- a teljesértékű hőátadást,- a berendezés egyszerű, gyártása olcsó, üzemeltetése és karbantartása nem igényel különösebb szakértelmet, továbbá kis helyigényű, egyszerűen szállítható. Találmányunk azon a felismerésen alapul, hogy a szénhidrogénnek, különösen a gáz halmazállapotúaknak, mint tüzelőanyagnak, megfelelő körülmények közötti elégetésével gyakorlatilag semminemű szilárd szennyezőanyag (salak, korom) nem keletkezik, a füstgáz igen nagy százalékban C02-t tartalmaz - különösen vonatkozik ez földgáz vagy propán-bután gáz alkalmazásakor -, a szénmonoxid-tartalom gyakorlatilag teljesen elhanyagolható. A felismerés alapján célkitűzéseinket újabb célkitűzéssel gyarapítottuk: a növények asszimilációjának elősegítése a levegő széndioxid tartalmának növelésével. Az előzőek miatt megfelelő légterű növényház esetén lehetőség van arra, hogy az említett összetételű füstgáz a zárt légtéren belül maradjon anélkül, hogy az a dolgozókra nézve veszélyes lenne. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
