202020. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés előfizetői terminálok aktiválására
1 HU 202020 B 2 Az ST előfizetői terminált az előfizetői oldalon egy belső BL buszvonal köti össze az NT hálózati terminállal. A jelek átvitele időosztásosán (TDM) nyalábolt csoportokban megy végbe. Az NT hálózati terminál és az LT vonali terminál között viszont folyamatos soros bitfolyam alakjában áramlik az információ, vagyis az előfizetői és a központi oldal között normális jelátvitel megy végbe. Aktiváláskor a terminálok nyugalmi állapotból aktív állapotba kerülnek. Mindegyik ST előfizetői terminál tartalmaz egy. az adáshoz szükséges KG1 kódgenerátort, egy M4 vevőt és egy helyi CL 1 óraimpulzusoszcülátort. Az NT hálózati terminálhoz tartozik az SÍ adó, KG3 kódgenerátor, két M1, M3 vevő és két CL2, CL3 óraimpulzus-oszcillátor, mivel ez időosztásosán nyalábolt adatcsoportokat bocsát ki és ugyanüyeneket fogad a BL buszvonalon keresztül, de folyamatos soros adatfolyamatokat küld és fogad az előfizetői vonalon keresztül. Az LT vonali terminál egy M2 vevőt és egy S2 adót foglal magában. Ez a terminál az MCL központi órajel-generátorból kap vezérlő óraimpulzusokat. Az aktiválási ciklus alatt SÍ adóként szerepelhet a mindenkori állapottól függően akár a folyamatos ciklikus bitmintát kibocsátó KS1 kódadó, akár a keretformátumba csoportosított adatinformációt kibocsátó RG1 kere tkod-generátor. Ugyanilyen állapotai lehetnek az LT vonali terminálban lévő S2 adónak is. Ezen adó funkcióját vagy egy KS2 kódadó, vagy egy RG2 keretkód-generátor láthatja el. Az LT vonali terminálban lévő M2 vevő és az NT hálózati terminálban lévő M3 vevő mibenléte is függ attól, hogy az aktiválási cikluson belül éppen melyik állapot áll fenn. Az M2 vevő vagy a KS1 kódadóból kapott bitminta detektálására alkalmas CDI kódvevővel, vagy az RG1 keretkód-generátorbói kapott keretformátumba csoportosított adatok detektálására alkalmas RD2 keretdetektorral lehet azonos. Az M3 vevő pedig vagy a KS2 kódadóból kapott bitmintát detektáló CD2 kódvevővel, vagy az RG2 keretkód-generátorbói származó keretformátumba csoportosított adatokat detektáló RD1 keret-detektorral azonos. Az említett termináloknak csak azokat a komponenseit soroltuk fel, amelyek az aktiválási módszer szempontjából fontosaid A TDM-technikával kapcsolatos egyéb részletek ismertek, és ezért nem írjuk le őket. A 2. ábrán az aktiválásra és szinkronizálásra szolgáló áramköröket tüntettük fel, amelyek az ST előfizetői terminálban és az NT hálózati terminál első felében találhatók. Most először az előfizetői oldalról kezdeményezett aktiválás folyamatát részletezzük. Az ST előfizetői terminálban lévő 4013 típusú első FF1 D-tároló órajelbemenetére megérkezik egy AR aktiválási kérés, pl. egy logikai 1 szint alakjában. Az AR aktiválási kérést az előfizető válthatja ki azáltal, hogy felemeli a kézibeszélőt, amennyiben a terminált például egy telefonkészülék alkotja. Ekkor _z FF1 D- tároló első kimenete egy logikai 1 szintet küld a 4013 típusú második FF2 D-tároló beíró bemenetére. Az FF2 D-tároló kimenőjele aktiválja egy szintén 4013 típusú harmadik FF3 D-tároló bemenetét. Miután ennek a harmadik FF3 D-tárdónak a kimenete a helyi CL1 óraimpulzus-oszcillátorésazelsőKGl kódgenerátor engedélyező bemenetelre van kapcsdva, megkezdődik az oszcillátorból az óraimpulzusok, a KG1 kódgenerátorból pedig egy bitminta, egy ún. adóablak kibocsátása. Ez az első KG1 kódgenerátor tartalmaz egy 74HC161 típusú A1 címszámlálót, amihez egy 2716 típusú Pl PROM (programozható fixmemória) csatlakozik. A Pl PROM (memória) különböző típusú adóablakokat tárd az adott formában megjelenő bináris szavaknak megfelelően. Az óraimpulzusok a KG1 kódgenerátor bemenetelre vannak kapcsdva, és vezérlik a bináris kódszavaknak a Pl PROM-ból való sorozatos kidvasását. A választott esetben ezek a kódszavak 19 bit hosszúságúak. A kódszavak, vagyis az adóablakok egy kapuáramkör első bemenetére vannak betáplálva, amely 01 kapuáramkör egy 4081 típusú 01 ÉS-ka púból áll. Ezen 01 ÉS-kapu második bemeneté az FF1 D-tárdó kimenőjelét, vagyis az AR aktiválási kérést kapja meg a 4071 típusú OR1 VAGY-kapun keresztül. A 01 kapuáramkör kimenetéről bitsorozatok áramlanak az időosztással multiplexeit BL buszvonalra egy IU1 adapteregységen keresztül, és ezen a* buszon valamint egy további IU2 adapter egységen át továbbjutnak az NT hálózati terminál bemenetére. A KG1 kódgenerátorból kilépő kódszavakat is betápláljuk egy 4516 típusú Cl számláló bemenetére, amely Cl számláló három egymás utáni keretkód vétele után egy 4071 típusú második OR2 VAGY-kapun keresztül törlő jelet küld az FF1 D-tárdóra. Ezzel az aktiválási eljárás véget ér. Az NT hálózati terminálhoz tartozó első M1 vevő tartalmaz egy LM311 típusú első TD1 küszöbdetektort, amely az ST előfizetői terminálból kapott aktiváló kódszavakat egy rögzített küszöbszinthez képest detektálja (komparálja). A TD1 küszöbdetektor kimenőjele aktivál egy bitcsomag (burst-)detektort, amely nem más, mint egy 4013 típusú negyedik FF4 D-tároló, és amelynek kimenőjele egy szintén 4013 típusú 5- ik FF5 RS-tároló beíró bemenetét aktiválja. Az FF5 RS-tárdó kimenőjelét egy helyi CL2 óraimpulzusoszcillátor és egy második A2 címszámlálóból meg egy ahhoz csatlakozó második P2 PROM-ból álló második KG2 kódgenerátor engedélyező bemenetelre vezetjük. Az NT hálózati terminál saját órajele ideiglenesen rászinkronizálódik az ST előfizetői terminálból érkező órajelre azáltal, hogy az FF4 D-taroló kimenőjele fázisban szabályozza az NT hálózati terminálban lévő helyi CL2 óraimpulzus-oszcülátort. Ennek kimenőjele rá van vezetve a KG2 kódgenerátor bemenetére, amelynek kimenetén viszont az említett P2 PROM-bd kidvasott 19 bites új kódszavak lépnek ki. Szóhosszúságvizsgálatot hajt végre egy SCI szinkronizációellenőrző áramkör, amely a szinkron izáció szempontjából összehasonlítja ezeket az NT hálózati terminálban helyileg előállított kódszavakat az ST előfizetői terminálból kapottakkal. Az SCI szinkronizációellenőrző áramkör bemenetelnek első csoportja a KG2 kódgenerátorból kap kódszavakat, bemenetéinek második csoportjára pedig a TD1 küszöbdetektor kimenetérd érkeznek aktiválási kódszavak, és az áramkör ellenőrzi, hogy a bemenetéinek első és második csoportjára került kódszavak azonos hosszúságúak-e, azaz a jelen példának megfelelően, hogy 19 bitesek-e. A vizsgálat a helyi CL2 óraimpulzus-oszcUlátor által előállított órajelektől vezérelve zajlik le. Ha a vizsgálat pozitív, vagyis a kódszavak között egyezés áll 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
