202017. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szárazelemek, szerelt nyomtatott áramkörök és elektronikus alkatrészek újrahasznosítására

1 HU 202017 B 2 ges válogatás csupán az eljárás energia-egyensúlyára lenne bizonyos javító hatással. A pirolízis során a ke­mencébe adagolt zúzalék illó komponensei elpárolog­nak. Ezek ebben az esetben elsősorban víz, szén-dio­­xid, szén-monoxid, sósav, ammónium-klorid és a higanytartalom legnagyobb része, amelyek nem páro­lognak ki teljes mennyiségben. A pirolízis említett gáznemű termékeit mosóoszlopokban moshatjuk ki. A pirolízist 450 °C és 650 °C közötti, elsősorban 550 °C -os hőmérsékleten végezzük. Ezen a hőmérsék­leten a műanyagok, a keményítő, a szerves komponen - sek és a festékek elszenesednek. A pirolízist inert gáz vagy redukáló atmoszféra alatt is végezhetjük, amely­nek eredményeképpen a fémek oxidációját elkerül­hetjük. Az első eljárási lépés, a pirolízis, mindig a kiinduló anyagoknak a megszabadítására irányul azoktól az anyagoktól, amelyeket a későbbi eljárás során nem tu­dunk kezelni. A találmány szerinti eljárás gyakorlati megvaló­sításának lehetőségeit a mellékelt rajzon ábrázolt példaképpeni kiviteli alakok alapján ismertetjük rész­letesebben, ahol az 1. ábra a pirolízis és a gáznemű termékek további ke­zelésének végrehajtására alkalmas elrende­zés a 2. ábra az elektrolízis elvégzéséhez alkalmas elrende­zést szemlélteti. Ennek megfelelően az A kiinduló anyag pirolízisét erre a célra alkalmas zárt 1 kemencében végezzük, amelynek belsejében 2,666 x 103 Pa és 6,666 Pa kö­zötti értékű, csökkentett nyomás uralkodik, és ame­lyet 2 burkolat vesz körül. Az 1 kemence külső fala és a 2 burkolat között védő gázburok van atmoszférikus nyomáson. A pirolízis során keletkező G gáznemű re­akciótermékeket 3 kondenzátoron keresztül vezetjük, ahol KM kondenzátumot és fémport összegyűjtjük és leeresztjük. A gáznemű alkotóelemeket ezután 4 mo­sóoszlopba vezetjük, ahol ellenáramban 5-10%-os B tetrafluorobórsawal mossuk ki azokat, majd hűtő­anyagként visszavezetjük a 3 kondenzátorhoz. A 4 mosóoszlopban alkalmazott W mosósavat vagy a mo­sási folyamatba vezetjük vissza, vagy ha elhasználó­dott és jelentős mennyiségű fémes fluoroborátot tar­talmaz a tetrafluorobórsav mellett, a pirolízissalak kezelésére használjuk a később részletesebben ismer­tetésre kerülő módon. A 3 kondenzátor hűtőberendezését elhagyó gázára­mot 5 szellőzővel kivonjuk a 6 ciklon szeparátorból, 7 porszűrőn keresztülvezetjük, majd 8 égetőrendszerbe tápláljuk L levegő hozzáadásával, onnan pedig a gáz­nemű égéstermékek 9 kéményen keresztül távoznak. A 8 égetőrendszer beáramló gázáramának egy ré­szét elágaztatjuk és mint Gs redukáló védőgázt a pi­rolízis 1 kemence burkolatához vezethetjük, melynek során adott esetben szükség lehet arra is, hogy a piro­­líziskemencében a robbanás veszélyének megakadá­lyozására Gv égésgázokat is keverjünk meghatározott mennyiségben az említett Gs redukáló védőgázhoz. A 7 porszűrőből kivezetett F port a pirolízis 1 ke­mencéből távozó S salakkal együtt a második eljárási lépésnek, az eletrolízisnek vetjük alá. Ennek során cél­szerű lehet a pirolízissalakot előzőleg vízzel vagy tet­­rafluorobórsav-oldatos W mosósavval kimosni. A szuszpenziót azután átszűrjük, a szűrletet kris­tályosító rendszerbe vezetjük a benne lévő sók kris­tályosítására, a szűrőpogácsát pedig az elektrolízishez továbbítjuk. Elméletileg erre a célra két elektrolíziseljárás alkal - más, mégpedig a magas hőmérsékleten végzett elekt­rolízis, ahol a pirolízissalakot megolvasztjuk és az ol­vadék alkotja az elektrolitot, vagy az alacsony hőmérsékleten végzett elektrolízis, ahol a pirolízissa­lakot elektrolitban feloldjuk. Mindkét eljárási válto­zat lehetővé teszi a legfontosabb fémek kiválasztását, illetve visszanyerését a salakból úgy, hogy az eljárási lépés gazdaságUag is jövedelmező, mivel a viszonylag ritka és drága fémek előállítása ebben az eljárásban eléggé nagy mennyiségben történhet. Különösen előnyösnek találtuk az eljárásnál, ha alacsony hőmérsékleten végezzük az elektrolízist és elektrolitként tetrafluorobórsavat (HBF4) haszná­lunk. Szinte minden fém és azok összetevői oldódnak tetrafluorobórsavban. Ezt az eljárást a leírás követke­ző részében ismertetjük részletesebben, hivatkozással a rajz 2. ábrájára. Az elektrolízis végrehajtásához a pirolízissalakot 10 elektrolíziscellába vezetjük, amely lehet teljesen zárt kivitelű és amely 11 térelválasztóval 17 anódtérre és 22 katódtérre van osztva. A 10 elektrolízis cellába töltött 13 elektrolízis oldat, mint fent említettük, tet­rafluorobórsav, előnyösen 50%-os műszaki minősé­gű, de elvileg más elektrolízisoldatok is megfelelnek. A pirolízis S salakot 14 műanyag hengerbe töltjük, amelynek alső, az elektrolitba merülő vége műanyag­gal bevont 15 ráccsal van lezárva. A pirolízis S salakot a darabolatlan elemek formájában fém vagy grafit 16 nyomólap által F nyomással nyomjuk lefelé. A 16 nyomólap alkotja az anódot, de nem érintkezik köz­vetlenül a 13 elektrolízisoldattal, a tetrafluorobórsav - val és ennek következtében hosszú élettartamú. Az anód mellett műanyagból kialakított 17 anódtér található, amelyben a 18 anód iszap összegyűlik. Ez főleg szilárd üledéket, mint például porított grafitot, mangán-oxidot, porcelánt, üveget, valamint kis mennyiségben szemcsés higanyt és szinterezett oxido­­kaí tartalmaz. Az anód körül a következő képlettel le­írható folyamatok játszódnak le: Me° - 0e -* Me"+ amely képlet alkalmazható minden, a szárazelem­­gyártók által alkalmazott fémre. Az eljárás során a tetrafluorobórsav azon sói keletkeznek, amelyek na­gyon kevés kivétellel könnyen oldódnak. így a szára­zelemek elektrolitikusan szétbontásra kerülnek és az oldatba jutnak. Az eljárás során oxigén is felszabadul, ami a grafit elbontásához szükséges. A keletkezett anódiszapot ezt követően utókezelés­sel dolgozhatjuk fel, vagy közvetlenül visszaszállíthat­juk a gyártókhoz újrahasznosításra. A ka tód fémlapból, például vasból kialakított 19 katódlemezként van kialakítva és a következő fémek rakódnak le rajta: Fe, Ni, Zn, Cd, Ag, Cu, Hg, Co, Sn, Pb és Au. Nem fordul elő azonban a bázikus fémek, mint például Al, K, Li, Na stb. lerakódása. A 20 ne­mesfémek lerakódása fémes formában a 19 katódle­­mezen vagy 21 katódiszapban történik, amely a mű­anyag gyűjtőteknőként kialakított 22 katódtérben gyűlik össze. Az említett fémeket metallurgiai eljárás­sal választjuk szét, feldolgozzuk, majd visszaszállít­hatjuk az iparba újrahasznosításra. 5 10 15 20 25 30 35 40 46 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom