202004. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés vezérlő jelek zavarmentes, nagy megbízhatóságú vételére

1 HU 202004 B 2 lóegységről is megérkezett az a jel, hogy a kimenet még nincsen átkapcsolva. Ekkor a 6 bemenet-függő kapcsolóegység átkapcsol. A példakénti kiviteli alak­nál a 6 bemenet-függő kapcsolóegység nem más, mint egy relé, amelynek az érintkezői kapcsolnak át. Az el­ső 19 ÉS-kapu állítja elő tehát az engedélyező jelet a 6 bemenet-függő kapcsoló egységnek. Ha ez átkap­csol, úgy az első 7 időzítő áramkör S író-bemenetére jelet ad, azaz elindítja az időzítő áramkört. Az első 7 időzítő áramkör Ts aktiválási ideje úgy van megvá­lasztva, hogy egyrészt sokkal nagyobb legyen, mint ugyanennek az első 7 időzítő áramkörnek a Tr törlési ideje, ugyanakkor kisebbnek kell lennie, mint a Tadó adásidő, azaz biztosítani kell, hogy annyi ideig tudjon bejönni, amennyi ideig az információ érkezik. Az első 7 időzítő áramkör Ts aktiválási ideje azonban több nagyságrenddel meghaladja a Tl törlési időt, és ebből következik, hogy a bemeneti jel kis idejű zavara ese­tén is törlődik az első 7 időzítő áramkör. A törlés után megint csak a Ts aktiválási időnek megfelelő ideig kell folyamatos jelnek érkeznie ahhoz, hogy a 7 időzítő áramkör kimenete aktív állapotba kerüljön. Az első 7 időzítő áramkör kimenetéről 9 meghajtó egységen ke­resztül van a már zavarmentesített jel a 10 bistabil memória S író bemenetére elvezetve. A 2. ábrán jól látható, hogy az első 7 időzítő áramkör viszonylag egyszerű alkatelemekből felépített ICi integrált áramkörből álló komparátorként van kialakítva, ahol a Ts aktiválási időt a Pl potenciométer és a Ci kon­denzátor határozza meg. A 10 bistabü memóriát pedig egy Th tirisztor képezi, amely a már zavarvédett jelet tárolja és lényegében indítja all kimenet-kapcsolót, amely ismételten csak a példakénti kiviteli alaknál megfelelő érintkezőkkel ellátott relé. Ahogy azonban a Th tirisztor bekapcsol, a 7 időzítő áramkör a R törlő bemenetén töröl is, hiszen all kimenet-kapcsolón ke­resztül, valamint a második 20 ÉS-kapun keresztül az 5 kimenet-függő kapcsolóegység átbillen, és az első 19 ÉS-kapura kapcsolódó kimeneti jele megváltozik. En­nek azért van igen nagy jelentősége, mert amint az 5 kimenet-függő kapcsoló egység átkapcsolt, a bemene­ti oldalt, azaz a 4 paraméterazonosító és -átalakító egység kimenete felől érkező jel vételét hatástalanítja. A 15 átkapcsoló egység és a második 16 időzítő áram­kör hasonló módon működik, mint az első 7 időzítő áramkör. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés szem­pontjából igen jelentős tehát az, hogy folyamatos jel­­bemenetet kell biztosítani addig, amíg az első 7 időzí­tő áramkör át nem billen, ekkor ugyanis bekapcsoló­dik a 10 bistabü memória, és kiadja a beavatkozó jelet a 14 beavatkozó egység felé. Ezt követően azonban a külvüágtól le van választva a bejövő jel, és adatátvitel most már csak akkor lehetséges, ha ismét parancsot akarunk továbbítani. Ennek a jelentősége az, hogy igen rövid időre kell csak az adatátviteli csatornát igénybe venni, és az adatátviteli csatornában bekövet­kező bármüyen meghibásodás nem tudja befolyásolni a beavatkozó jelet, illetőleg a 14 beavatkozó egység­nek az állapotát. Ennek különösen lassú rendszereknél van előnye, mert az adatforgalmat és az adatátviteli csatornát nem kell folyamatosan lekötni, így az adat­­átviteli csatorna arra az időre, amikor nem kívánunk parancsot továbbítani, felszabadul. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés például igen jól használható a városi vízműhálózatokban a ku­tak összehangolt üzemeltetésére, amely jelenleg nincs még megfelelően megoldva. Itt is az alapvető problé­mát az jelenti, hogy a víztárolók vízszintjének megfe­lelő jelet az átviteli úton különféle zavaró tényezők módosítják, így a különféle szivattyúk hamis vezérlő jelet kapnak. Ha azonban a mindenkori megfelelő ve­zérlő jelet a találmány szerinti kapcsolás segítségével visszük át, úgy gyakorlatüag a zavaró hatásokat ki tudjuk küszöbölni, nem kapcsolnak be fölöslegesen a szivattyúk, pl. külső zavaró feszültség hatására, legyen az a külső zavaró feszültség egy vülámlás vagy a háló­zatban bekövetkező ingadozás. Az előbb említett példa éppen arra vonatkozhat, amikor nem keU állandó adatforgalmat biztosítani a 14 beavatkozó egység és a vezérlő jelet előállító elren­dezés vagy kapcsolás között, ugyanakkor azonban fel­tétlenül szükség van arra, hogy ha egyszer már vala­­müyen beavatkozó jelet vagy vezérlő jelet továbbí­tunk, az zavarmentesen legyen továbbítva. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés nagy előnye, hogy kevés alkatrésszel, és nem bonyolult al­katrésszel valósítható meg, csak az aktiválási idő alatt van kapcsolat az adatátviteli csatorna és a kapcsolási elrendezés között, utána a kapcsolat megszűnik, a 14 beavatkozó egység a külvüágtól le van választva. El­őny továbbá, hogy lassú rendszereknél nem kell az adatforgalmat fenntartani, az átviteli csatorna tehát felszabadulhat, maga a kapcsolási elrendezés kis kom­pakt egységként kialakítható, kiönthető pl. szüikongu­­mival, így a külső környezeti hatásoknak is megfele­lően eüen tud állni, és mostoha üzemviszonyok között is jól használható. Még egy további előnyként említjük meg azt, hogy a központi egység bármilyen meghibásodása esetén maga a 14 beavatkozó egység mindig az utolsó pa­rancs szerint jár el, tehát gyakorlatüag meg tudjuk akadályozni a hibás adattovábbítást. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés tehát megvalósítja a különféle vezérlőjelek zavarmentes vé­telét, és mindezt nagy megbízhatósággal és egyszerű áramköri elrendezésben teszi. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Kapcsolási elrendezés vezérlő jel(ek) zavarmentes, nagy megbízhatóságú vételére, célszerűen irányí­tástechnikai vagy telemechanikai rendszereknél a hasznos jel azonosításával, amely kapcsolási elren­dezés sorosan van a jeláramba a beavatkozó egység előtt iktatva, és amelynek bemenete paraméter azonosító és átalakító egységen (4) és átviteli csa­tornán (2) keresztül van a jeladóra (1) csatlakoztat­va, azzal jellemezve, hogy a paraméterazonosító és -átalakító egység (4) kimenete első ÉS-kapu (19), második ÉS-kapu (20) és harmadik ÉS-kapu (21) egyik bemenetére van csatlakoztatva és az első ÉS- kapu (19) kimenete bemenet-függő kapcsolóegység (6) bemenetével van összekötve, amelynek egyik ki­menete első időzítő áramkör (7) író bemenetére (S), másik kimenete ugyanezen első időzítő áramkör törlő bemenetére (R) van csatlakoztatva, míg az el­ső időzítő áramkör (7) kimenete közvetve vagy köz­vetlenül bistabü memória (10) író bemenetére (S) van kapcsolva, amelynek kimenete kimenetkapcso­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom