202004. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés vezérlő jelek zavarmentes, nagy megbízhatóságú vételére
1 HU 202004 B 2 lóegységről is megérkezett az a jel, hogy a kimenet még nincsen átkapcsolva. Ekkor a 6 bemenet-függő kapcsolóegység átkapcsol. A példakénti kiviteli alaknál a 6 bemenet-függő kapcsolóegység nem más, mint egy relé, amelynek az érintkezői kapcsolnak át. Az első 19 ÉS-kapu állítja elő tehát az engedélyező jelet a 6 bemenet-függő kapcsoló egységnek. Ha ez átkapcsol, úgy az első 7 időzítő áramkör S író-bemenetére jelet ad, azaz elindítja az időzítő áramkört. Az első 7 időzítő áramkör Ts aktiválási ideje úgy van megválasztva, hogy egyrészt sokkal nagyobb legyen, mint ugyanennek az első 7 időzítő áramkörnek a Tr törlési ideje, ugyanakkor kisebbnek kell lennie, mint a Tadó adásidő, azaz biztosítani kell, hogy annyi ideig tudjon bejönni, amennyi ideig az információ érkezik. Az első 7 időzítő áramkör Ts aktiválási ideje azonban több nagyságrenddel meghaladja a Tl törlési időt, és ebből következik, hogy a bemeneti jel kis idejű zavara esetén is törlődik az első 7 időzítő áramkör. A törlés után megint csak a Ts aktiválási időnek megfelelő ideig kell folyamatos jelnek érkeznie ahhoz, hogy a 7 időzítő áramkör kimenete aktív állapotba kerüljön. Az első 7 időzítő áramkör kimenetéről 9 meghajtó egységen keresztül van a már zavarmentesített jel a 10 bistabil memória S író bemenetére elvezetve. A 2. ábrán jól látható, hogy az első 7 időzítő áramkör viszonylag egyszerű alkatelemekből felépített ICi integrált áramkörből álló komparátorként van kialakítva, ahol a Ts aktiválási időt a Pl potenciométer és a Ci kondenzátor határozza meg. A 10 bistabü memóriát pedig egy Th tirisztor képezi, amely a már zavarvédett jelet tárolja és lényegében indítja all kimenet-kapcsolót, amely ismételten csak a példakénti kiviteli alaknál megfelelő érintkezőkkel ellátott relé. Ahogy azonban a Th tirisztor bekapcsol, a 7 időzítő áramkör a R törlő bemenetén töröl is, hiszen all kimenet-kapcsolón keresztül, valamint a második 20 ÉS-kapun keresztül az 5 kimenet-függő kapcsolóegység átbillen, és az első 19 ÉS-kapura kapcsolódó kimeneti jele megváltozik. Ennek azért van igen nagy jelentősége, mert amint az 5 kimenet-függő kapcsoló egység átkapcsolt, a bemeneti oldalt, azaz a 4 paraméterazonosító és -átalakító egység kimenete felől érkező jel vételét hatástalanítja. A 15 átkapcsoló egység és a második 16 időzítő áramkör hasonló módon működik, mint az első 7 időzítő áramkör. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés szempontjából igen jelentős tehát az, hogy folyamatos jelbemenetet kell biztosítani addig, amíg az első 7 időzítő áramkör át nem billen, ekkor ugyanis bekapcsolódik a 10 bistabü memória, és kiadja a beavatkozó jelet a 14 beavatkozó egység felé. Ezt követően azonban a külvüágtól le van választva a bejövő jel, és adatátvitel most már csak akkor lehetséges, ha ismét parancsot akarunk továbbítani. Ennek a jelentősége az, hogy igen rövid időre kell csak az adatátviteli csatornát igénybe venni, és az adatátviteli csatornában bekövetkező bármüyen meghibásodás nem tudja befolyásolni a beavatkozó jelet, illetőleg a 14 beavatkozó egységnek az állapotát. Ennek különösen lassú rendszereknél van előnye, mert az adatforgalmat és az adatátviteli csatornát nem kell folyamatosan lekötni, így az adatátviteli csatorna arra az időre, amikor nem kívánunk parancsot továbbítani, felszabadul. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés például igen jól használható a városi vízműhálózatokban a kutak összehangolt üzemeltetésére, amely jelenleg nincs még megfelelően megoldva. Itt is az alapvető problémát az jelenti, hogy a víztárolók vízszintjének megfelelő jelet az átviteli úton különféle zavaró tényezők módosítják, így a különféle szivattyúk hamis vezérlő jelet kapnak. Ha azonban a mindenkori megfelelő vezérlő jelet a találmány szerinti kapcsolás segítségével visszük át, úgy gyakorlatüag a zavaró hatásokat ki tudjuk küszöbölni, nem kapcsolnak be fölöslegesen a szivattyúk, pl. külső zavaró feszültség hatására, legyen az a külső zavaró feszültség egy vülámlás vagy a hálózatban bekövetkező ingadozás. Az előbb említett példa éppen arra vonatkozhat, amikor nem keU állandó adatforgalmat biztosítani a 14 beavatkozó egység és a vezérlő jelet előállító elrendezés vagy kapcsolás között, ugyanakkor azonban feltétlenül szükség van arra, hogy ha egyszer már valamüyen beavatkozó jelet vagy vezérlő jelet továbbítunk, az zavarmentesen legyen továbbítva. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés nagy előnye, hogy kevés alkatrésszel, és nem bonyolult alkatrésszel valósítható meg, csak az aktiválási idő alatt van kapcsolat az adatátviteli csatorna és a kapcsolási elrendezés között, utána a kapcsolat megszűnik, a 14 beavatkozó egység a külvüágtól le van választva. Előny továbbá, hogy lassú rendszereknél nem kell az adatforgalmat fenntartani, az átviteli csatorna tehát felszabadulhat, maga a kapcsolási elrendezés kis kompakt egységként kialakítható, kiönthető pl. szüikongumival, így a külső környezeti hatásoknak is megfelelően eüen tud állni, és mostoha üzemviszonyok között is jól használható. Még egy további előnyként említjük meg azt, hogy a központi egység bármilyen meghibásodása esetén maga a 14 beavatkozó egység mindig az utolsó parancs szerint jár el, tehát gyakorlatüag meg tudjuk akadályozni a hibás adattovábbítást. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés tehát megvalósítja a különféle vezérlőjelek zavarmentes vételét, és mindezt nagy megbízhatósággal és egyszerű áramköri elrendezésben teszi. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Kapcsolási elrendezés vezérlő jel(ek) zavarmentes, nagy megbízhatóságú vételére, célszerűen irányítástechnikai vagy telemechanikai rendszereknél a hasznos jel azonosításával, amely kapcsolási elrendezés sorosan van a jeláramba a beavatkozó egység előtt iktatva, és amelynek bemenete paraméter azonosító és átalakító egységen (4) és átviteli csatornán (2) keresztül van a jeladóra (1) csatlakoztatva, azzal jellemezve, hogy a paraméterazonosító és -átalakító egység (4) kimenete első ÉS-kapu (19), második ÉS-kapu (20) és harmadik ÉS-kapu (21) egyik bemenetére van csatlakoztatva és az első ÉS- kapu (19) kimenete bemenet-függő kapcsolóegység (6) bemenetével van összekötve, amelynek egyik kimenete első időzítő áramkör (7) író bemenetére (S), másik kimenete ugyanezen első időzítő áramkör törlő bemenetére (R) van csatlakoztatva, míg az első időzítő áramkör (7) kimenete közvetve vagy közvetlenül bistabü memória (10) író bemenetére (S) van kapcsolva, amelynek kimenete kimenetkapcso5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
