202004. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés vezérlő jelek zavarmentes, nagy megbízhatóságú vételére

1 HU 202004 B 2 A találmány tárgya kapcsolási elrendezés vezérlő je­lek zavarmentes, nagy megbízhatóságú vételére, cél­szerűen irányítástechnikai vagy telemechanikai rendszereknél a hasznos jel azonosításával, amely so­rosan van a jeláramba iktatva. Irányítástechnikai és telemechanikai rend­szerekben a különféle vezérlő jelek vagy beavatkozó jelek nagy távolságra történő továbbításánál állandó, és visszatérő probléma, hogy az adó által kibocsátott jelet a különböző zavaró hatások erősen eltorzítják. A vezérlő jelet feldolgozó vevőnek meg kell tudni min­denkor különböztetnie, hogy melyek azok a beérkező jelek, amelyek információhordozók, és melyek azok, amelyek zavaró jelek. Minden irányítástechnikai rendszernél, még akkor is, ha az csak egyetlen beavat­kozó jelet továbbít, fontos, hogy a vevő a jelet tévedés nélkül tudja azonosítani. A gyakorlatban számos megoldás terjedt el, amely­nek segítségével éppen a különféle vezérlő jeleknek a zavarmentesítését és az átviteli csatorna zavarmente­sítését próbálják megvalósítani. Az egyik ilyen megol­dás az, amikor az átviteli csatornát több szakaszra osztják, és minden egyes szakasz végén az információt hordozó jelről leválasztják a zavaró jeleket. Egy ilyen megoldást ismertet a HU 179 231 sz. szabadalmi le­írás, amely elsősorban számítógépes irányítástechni­kai rendszereknél alkalmazható, és amely leválasztó áramköröket iktat a jeláramba, ily módon próbálva a zavaró jelek hatását kiküszöbölni. Egy további ismert megoldást ír le a HU 186 202 sz. szabadalmi leírás, mely eljárás és berendezés többfá­zisú, funkcionálisan hazárdmentes, start-stop üzem­móddal kiegészített jelgenerátor kialakítására, példá­ul számítógépeknél, és ahol a jelgenerátor belső álla­potát tároló számláló helyett egyszerűen csak tárolóelemeket használva, megfelelő visszacsatoló kombinációs hálózattal elérhető, hogy a tárolóelemek állapotkimenetein közvetlenül a fenti követelmények­nek eleget tevő jelek jelenjenek meg. Egy másik ismert megoldást ismertet a HU 189 007 sz. szabadalmi leírás, amely azonban elsősorban a tasztatúra nyomógombjának a prell-jéből keletkező hibákat, valamint a tasztatúra felől érkező hazárdok okozta tévesztéseket kívánja kiküszöbölni oly módon, hogy egy hibajel-detektáló áramkört iktat be, amely­nek segítségével a digitális rendszerben keletkező nemkívánatos hamis információt eredményező jele­ket felismeri és ezeket próbálja kiszűrni. Még egy további ismert megoldás, amely a mérője­lek hibájának a megállapítására szolgál, van a HU 181 919 sz. szabadalmi leírásban ismertetve, amely olyan kapcsolási elrendezést ír le, amelynek segítségével meghatározott időszakonként egy megfelelően kiké­pezett kódjellel ellenőrzik az egyes alkatrészeket, és így az alkatrészek által okozott hibákat ki tudják szűr­ni. Egy további ismert megoldást ír le a HU 193 090 sz. szabadalmi leírás, amely nagy megbízhatóságú adat­­feldolgozást és adatáramot valósít meg számítógépek között, és mindezt úgy valósítja meg, hogy meghatá­rozott időpontokban vagy meghatározott események bekövetkezésekor a számítógépes feldolgozó csator­nák között kétirányú csatoló egységeken keresztül megvizsgálja az adatbevitel, illetőleg az adatfeldolgo­zás hibamentességét, és hiba észlelésekor a megfelelő beavatkozást elvégzi. Még egy további ismert megoldás, folyamatirányí­tó rendszerek adatátvitelére van, a HU 194 418 sz. szabadalomban ismertetve, amely egy hierarchikus felépítésű folyamatirányító rendszert valósít meg, amely lehetővé teszi az információforgalom gyors és rugalmas lebonyolítását, viszonylag kötetlen topoló­gia mellett is, és előre programozható módon biztosí­tva van az egyes mérő- és beavatkozó helyek számára több adatbeviteli csatorna. Az ismert megoldásoknál szinte mindegyiknél fel­lépő hátrány az, hogy viszonylag hosszú ideig foglal­ják le az adatátviteli csatornát, illetőleg folyamatos adatátvitel esetén az adatátviteli csatorna állandóan foglalt lesz. Azoknál a rendszereknél pedig, ahol fo­lyamatos adatátvitel van, további gondot jelent, hogy az adatátviteli csatornában bekövetkező meghibáso­dás esetén a rendszerek jelentős részében nem lehet tudni, hogy a rendszer hogyan reagál a hiba jelre. Nagyon sok olyan technológia van, ahol nem biztos, hogy számítástechnikai irányításra van szükség, tehát fölösleges egy bonyolult átviteli rendszer, illetőleg át­viteli csatorna kiépítése és alkalmazása, viszont ezek­nél az eseteknél is gyakran szempont, mi több, előírás, hogy azok a beavatkozó jelek, amelyekre szükség van, nagy biztonsággal legyenek továbbíthatók, s jól legye­nek azonosíthatók. A találmánnyal célul tűztük ki egy olyan kapcsolási elrendezés kidolgozását, amely lehetővé teszi a külön­féle irányítástechnikai rendszerekben, a vezérlő jel pontos, zavarmentes felismerését, és így nagy megbíz­hatóságú feldolgozását. Cél volt továbbá, hogy a talál­mány szerinti kapcsolási elrendezés működése közben viszonylag rövid ideig foglalja le mindig az adatátvi­teli csatornát, illetőleg az adatátviteli csatornában be­következő hiba esetén ne érzékeljen és ne dolgozzon fel hibás vezérlő jelet. A találmány tehát kapcsolási elrendezés vezérlő je­lek zavarmentes, nagy megbízhatóságú vételére, cél­szerűen irányítástechnikai vagy telemechanikai rend­szereknél a hasznos jel azonosításával, amely sorosan van a jeláramba a beavatkozó egység előtt iktatva, és amelynek bemenete paraméterazonosító és -átalakító egységen és átviteli csatornán keresztül van'a jeladóra csatlakoztatva. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés lényege abban van, hogy a paraméterazonosító és -átalakító egység kimenete első ÉS-kapu, második ÉS-kapu és harmadik ÉS-kapu egyik bemenetére van csatlakoz­tatva, az első ÉS-kapu kimenete bemenet-függő kap­csoló egység bemenetével van összekötve, amelynek egyik kimenete első időzítő áramkör író bemenetére, második kimenete ugyanezen első időzítő áramkör törlő bemenetére van csatlakoztatva, míg az első idő­zítő áramkör kimenete bistabil memória író-bemene­tével van összekapcsolva, amelynek kimenete kime­netkapcsoló bemenetével van összekötve. Ez utóbbi kimenete egyrészt a kapcsolási elrendezés kimenetét képezi, másrészt a második ÉS-kapu második beme­netére van kötve, amelynek kimenete a kimenet-függő kapcsolóegység bemenetével van összekapcsolva, amelynek egyik kimenete az első ÉS-kapu másik be­menetével, másik kimenete a harmadik ÉS-kapu má­sik bemenetével van összekötve, amelynek kimenete 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom