202002. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üvegjellegű borátlapok előállítására készülékes analízishez, elsősorban röntgenfluoreszcencia-analízishez

1 HU 202002 A 2 A találmány tárgya eljárás üvegjellegű borátlapok el­őállítására készülékes analízishez, elsősorban rönt­­genfluoreszcencia-analízishez, ahol a vizsgálandó anyagból meghatározott mennyiséget olvasztó borát­­tal összekeverünk, a keveréket tablettázzuk, s ezután a tablettákat grafitalapra helyezett, kívánt számú gra­fitgyűrűben 900 °C feletti hőmérsékleten megol­vasszuk, s végül pedig az olvadékot lehűtjük. Ismeretes eljárás üvegjellegű borátlapok előállítá­sára készülékes analízishez, mégpedig elsősorban röntgenfluoreszcencia-analízishez V. P. Afonin, T. N. Gunitschewa: Röntgenospektralnii fluoressentnii analis gomich porod i mineralow („Nauka”Kiadó, Moszkva, 188-211., 208.) c. szovjet szakkönyvből, az 58-123 441, a 80-151 248, valamint a 60-27 817 szá­mú JP közzétételi iratból, amelynek lényege, hogy a vizsgálandó anyagból és az olvasztó bóráiból vett meg­határozott tömegű keveréket platinatégelyben, vagy nemesfémmel, mint arannyal, rádiummal stb. össze­kevert platinából készült tégelyben megolvasztják, majd az így kapott olvadékot formákba öntik, ahol a formák szintén platinából, vagy platina és más nemes­fém keverékéből készültek, ezt követően az olvadékot fokozatosan lehűtik 400 °C-ról 200 °C-ra. Az ismert eljárás hiányosságai abban vannak, hogy az üvegjellegű borátlapok előállítása különösen mun­kaigényes és alacsony a produktivitása, mivel az olva­dék készítése és annak formákba történő öntése egyenként és egymás után történik, az olvadék egy ré­sze ráragad a tégelyre, aminek az eltávolítása leol­vasztás útján tisztítószerrel, például boráttal, nátri­­umjodiddal, litiumfluoriddal stb., vagy pedig koncentrált sósavban történő kifőzés útján történik, a tégelyek és a formák előállítása drága és nehezen be­szerezhető alapanyagokat igényelnek. Ismeretes további eljárás üveg jellegű borátlapok előállítására röntgenfluoreszcencia-analízishez T. M. Maljutina, N. A. Scharowa, R. F. Makarova, V. A. Schcstakew, S. P. J. Schwarzmann: J. Anal. Chemie (1983. 38. kötet, 12. szám, 2137 oldal) c. folyóiratból, amelynek lényege abban van, hogy a vizsgálandó anyagból és olvasztó bóráiból készült keveréket meg­olvasztják grafitból, vagy pedig üveggrafitból készí­tett tégelyekben, majd ezt követően az olvadékot be­leöntik formákba, és végül azokat lehűtik, ahol a formák úgyszintén grafitból vannak előállítva. Az ismert eljárás hiányossága, hogy nagy munka - ráfordítással készülnek az öntvények az olvadéknak tégelyekből formákba történő kiöntése útján, ami egyedi gyártást jelent, grafittégely használata során a grafit belekeveredik az olvadékba, aminek következ­tében a tégelynek csupán csak az egy részét tölti ki az olvadék, az olvadék a tégelyt elégeti, továbbá az üveggrafitból készült tégely nem viseli el a 800 °C-ot meghaladó hőmérsékletet, ezért az ilyen tégely csak egyszer használható ezen a hőmérsékleten, amihez kapcsolódik annak a veszélye is, hogy az olvadék abból kifuthat. A felsorolt hiányosságokat a két eljárás alapján ki­alakított félautomatikus és automatikus berendezé­seknél sem küszübölték ki, amelyek V. P. Agonin, T. N. Gunitschewa: Röntgenospektralnii fluoreszentnii analis gomich porod i mineralow („Nauka”Kiadó, Moszkva, 188-211., 208. oldal) című szakkönyvben ismertetve, vannak üvegjellegű borátlapok előállításá­ra röntgenfluoreszcencia-analízishez. Az ismertetett berendezések nagyon drágák és folyamatos karban­tartást igényelnek. Ismeretes további eljárás üvegjellegű borátlapok el­őállítására röntgenfluoreszcencia-analízishez Geralt D. Bowling, Aliin-Physik, B. Iris, David R. Jones, IV; Adv. x-Ray Anal. (1984. 26. k. 491-4%. oldal) című kiadványából, amelynek lényege abban van, hogy a vizsgálandó anyagból és olvasztó borátból készült ke­veréket homogenizálják és tablettázzák, az így kapott tablettákat tokos kemencébe helyezett lapos grafitté­gelyben megolvasztják, majd ezt követően e célból ké­szült vákuumberendezés segítségével az olvadékból eltávolítják a gázzárványokat. Az ismert eljárás hiányossága abban van, hogy a röntgenfluoreszcencia-analízis alkalmával az elkészí­tett üvegjellegű lap felületéből csupán csak a központi részt használják ki, mivel kerülete grafitzárványokkal van szennyezve, minden egyes olvadékhoz speciális vákuumkészüléket kell használni a grafittégelyben ta­lálható olvadék gázzárványainak a megszüntetése cél­jából, mégpedig olyanképpen, hogy több olvadék egy­idejű előállítása esetén annyi vákuumkészülékre van szükség, ahány az olvadékfajták száma. Ismeretes még további eljárás üvegjellegű borátla­pok előállítására röntgenfluoreszcencia-analízishez 28 362 számú BG szerzői tanúsítványából, amelynek lényege abban van, hogy a mérendő anyagból és az ol­vasztó borátból összeállított keveréket homogenizál­ják, majd pedig tablettázzák, és végül pedig grafitala­pon elrendezett grafitgyűrűkben 1000-1000 °C hőmérsékleten megolvasztják, majd ezt követően az olvadékot lehűtik egy második kemencében, amelyet előzetesen 600 °C-ra felmelegítettek, ahol a lehűtés szobahőmérsékletre fokozatosan történik 6-7 óra alatt. Az ismert megoldás hiányossága abban van, hogy egy második kemencére is szükség van, az olvadék le­hűtése hosszú időt vesz igénybe, az üvegjellegű borát­­lapokat csiszolni és polírozni kell röntgenfluoreszcen­­cia-analízishez használatos felületükből a grafitzárványok eltávolítása céljából. Az összes említett eljárás általános hiányossága, hogy nem teszik lehetővé egyidejűleg nagyobb számú borátlap előállítását készülékes analízis céljából. A találmány feladata: eljárás kidolgozása üvegjel­legű borátlapok előállítására készülékes analízishez, s elsősorban röntgenfluoreszencia-analízishez, amely segítségével nagy termelékenység érhető el és egyide­jűleg nagyszámú, különösen sima és grafitzárványok­tól mentes felületű borátlapot lehet előállítani, ahol nincs szükség drága és ritka anyagokra a vizsgálandó anyagból és olvasztó borátból álló keverék olvasztó­edényének és formájának az elkészítéséhez, az olva­déknak öntőformába való öntésére, olvadék lehűtésé­hez egy második kemencére, illetve az olvadék gázzárványainak megszün tetéséhez vákuumkészülék­re és az olvasztáshoz az edények megtisztítására. A kitűzött feladatot a bevezetőben említett eljárás­nál úgy oldjuk meg a találmány szerint, hogy a vizsgá­landó anyagot még a belőle meghatározott mennyiség kivétele előtt 800 °C feletti hőmérsékleten megol­vasszuk, végül az olvadékot lehűtjük. A találmány szerinti eljárás előnye abban van, hogy nagy termelékenységgel rendelkezik, lehetőség van 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom