201989. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés forróvizes rendszerekbe táplált vizek kezelésére
HU 201989 A 3 csatlakoztatva, míg az FSZ feladó szivattyú nyomóoldala második VL2 vízlágyítón át a GTT táptartály gáztalanítójának D pontjához van vezetve. A VL2 vízlágyító megkerülő vezetékkel van ellátva, hogy kiiktatható legyen. A KTT táptartály legfelső pontjához részáramú gáztalanítást biztosító 4 vezeték és/vagy 6 kondenzvízvezeték és/vagy táguló vizet tartalmazó 7 vezeték és/vagy egyéb vizeket vivő 5 vezeték csatlakozhat. Adott esetben a KTT táptartály össze lehet kötve az 1 pótvízforrással (célszerűen a VL1 vízlágyítón át). A bemutatott kapcsolási elrendezés a következőképpen működik: Normál üzemben a VL1 vízlágyítón át a gáztalanítós GTT táptartályba vezetett lágyított víz gáztalanítás után a KTSZ tápszivattyún át a forróvizes rendszerbe (pl. annak kazánjába) kerül. A GTT és KTT táptartályok gőztere egymással állandó öszszeköttetésben áll, tehát mindkettőben azonos gőzpárnanyomást biztosít a 3 gővezetéken át belépő gőz. A gáztalanítós GTT táptartály vízszintjét (nem ábrázolt) vezérléssel meghatározott értékek között tartjuk oly módon, hogy elsősorban az FSZ feladó szivattyú segítségével a KTT táptartályból pótoljuk a hiányzó vízmennyiséget. Ha valamilyen okból ez nem lehetséges, a VL1 vízlágyítón át az 1 pótvízforrásból juttatunk vizet a GTT táptartály gáztalanítójába. A kiegészítő KTT táptartály vízszintjét ugyancsak (nem ábrázolt) vezérléssel meghatározott értékek között tartjuk, figyelembe véve a 4, 5, 6, 7 vezetékeken át belépő vízmennyiségeket is. Az FSZ feladó szivattyú állandó cirkulációt tart fenn a GTT, KTT táptartályok között, szükség esetén a VL2 vízlágyítón keresztül. A felfűtés alkalmával bekövetkező tágulásból eredő térfogatnövekmény a KTT táptartályba jut, ahonnan a lehűlés miatti térfogatcsökkenés bekövetkeztével a GTT táptartályon és a KTSZ tápszivattyún át visszatáplálható. Az FSZ feladó szivattyú akkor működik, ha a GTT táptartály fogadóképes, és a KTT táptartály vízszintje magasabb a megengedett minimálisnál. A nyomástartó NYSZ szivattyú és a HSZ haváriaszivattyú csak forróvizes távfűtési rendszereknél kerül beépítésre. A NYSZ szivattyú állandóan üzemel, a HSZ haváriaszivattyú viszont csak akkor lép működésbe, ha komoly üzemzavar (csőrepedés, csőtörés) miatt oly mértékű vízveszteség lép fel, amelyet a KTSZ tápszivattyú és a nyomástartó NYSZ szivattyú nem tud pótolni. Ebben az esetben a HSZ haváriaszivattyú nem tud pótolni. Ebben az esetben a HSZ haváriaszivattyú a KTT táptartályból rövid idő alatt nagy mennyiségű kezelt vizet nyom a rendszerbe, és egy ideig fenn tudja tartani az üzemet anélkül, hogy kezeletlen vizet kellene felhasználni, illetve „leülne” az egész rendszer. Ha ezen idő alatt lokalizáljuk a hibát és megszüntetjük az üzemzavart, a rendszer minden további nélkül képes visszaállni a normál üzemre. A találmány szerinti megoldás legfőbb előnye, az, hogy az ún. dagadó víz, amelynek mennyisége nagyobb fűtőmű esetén több 100 m3 is lehet, nem vész el, hanem benne marad a rendszerben, tehát energiát, vízke-4 zelési kapacitást és vizet takarítunk meg. További lényeges előny, hogy a kiegészítő KTT táptartályban nagy mennyiségű kezelt víz áll rendelkezésre havária esetén. Előny az is, hogy a részáramú gáztalanításhoz nem kell külön gáztalanítót alkalmazni. A kiegészítő KTT táptartály űrtartalmát vagy annak egy részét hozzá lehet számítani a gáztalanítós GTT táptartály űrtartalmához, így a gőzkazánok bővíthetők, vagy a gáztalanítós GTT táptartályból egyéb fogyasztók felé is vételezni lehet. A kis teljesítményű FSZ feladó szivattyú állandó működtetése többszöri gáztalanítást biztosít. Ha a VL1 vízlágyítóból a hideg lágyított vizet a kiegészítő KTT táptartályba vezetjük, akkor az ott, a különféle meleg vizekkel keveredve magasabb hőmérsékletre kerül, és ezzel elősegíti a jobb gáztalanítást. Előny az is, hogy a gőzfogyasztók kondenzátuma zárt rendszerben marad, tehát nem fertőződik oxigénnel. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Kapcsolási elrendezés forróvizes rendszerekbe táplált vizek kezelésére, amelynek túlfolyóval és túlnyomás ellen biztosító elemmel ellátott gáztalanítós táptartálya, a gáztalanítós táptartály gáztalanítójával - célszerűen vízlágyítón át - összekötött pótvízforrása, valamint a gáztalanítós táptartály kimenetére kapcsolt tápszivattyúja van, azzal jellemezve, hogy a gáztalanítós táptartályhoz (GTT) kiegészítő táptartály (KTT) csatlakozik, amelynek legfelső pontja (B) a gáztalanítós táptartály (GTT) túlfolyási pontja (A) alatt van, a kiegészítő táptartály (KTT) legfelső pontja (B) és a gáztalanítós táptartály (GTT) túlfolyási pontja (A) között állandó összeköttetés van, és a kiegészítő táptartály (KTT) kimenete feladó szivattyún (FSZ) át a gáztalanítós táptartály (GTT) gáztalanítójával van összekötve. 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés, azzal jellemezve, hogy a kiegészítő táptartályra (KTT) részáramú gáztalanítást biztosító vezeték (4) és/vagy kondenzvíz vezeték (6) és/vagy táguló vizet tartalmazó vezeték (7) és/vagy egyéb vizeket betápláló vezeték (5) van csatlakoztatva. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés, azzal jellemezve, hogy a feladó szivattyú (FSZ) és a gáztalanítós táptartály (GTT) közé vízlágyító (VL2) van iktatva. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti kapcsolási elrendezés, azzal jellemezve, hogy a kiegésztító táptartály (KTT) kimenete haváriaszivattyú (HSZ) útján össze van kötve a forróvizes rendszerrel. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti kapcsolási elrendezés, azzal jellemezve, hogy a gáztalanítós táptartály (GTT) túlfolyási pontja (A) biztonsági állványcsővel (BA) van összekötve. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti kapcsolási elrendezés, azzal jellemezve, hogy a gáztalanítós táptartály (GTT) kimenete nyomástartó szivattyú (NYSZ) útján össze van kötve a forróvizes rendszerrel. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
