201989. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés forróvizes rendszerekbe táplált vizek kezelésére

HU 201989 A 3 csatlakoztatva, míg az FSZ feladó szivattyú nyomó­oldala második VL2 vízlágyítón át a GTT táptartály gáztalanítójának D pontjához van vezetve. A VL2 vízlágyító megkerülő vezetékkel van ellátva, hogy kiiktatható legyen. A KTT táptartály legfelső pontjához részáramú gáztalanítást biztosító 4 vezeték és/vagy 6 kondenz­­vízvezeték és/vagy táguló vizet tartalmazó 7 vezeték és/vagy egyéb vizeket vivő 5 vezeték csatlakozhat. Adott esetben a KTT táptartály össze lehet kötve az 1 pótvízforrással (célszerűen a VL1 vízlágyítón át). A bemutatott kapcsolási elrendezés a követke­zőképpen működik: Normál üzemben a VL1 vízlágyítón át a gáztala­­nítós GTT táptartályba vezetett lágyított víz gázta­­lanítás után a KTSZ tápszivattyún át a forróvizes rendszerbe (pl. annak kazánjába) kerül. A GTT és KTT táptartályok gőztere egymással állandó ösz­­szeköttetésben áll, tehát mindkettőben azonos gőz­­párnanyomást biztosít a 3 gővezetéken át belépő gőz. A gáztalanítós GTT táptartály vízszintjét (nem ábrázolt) vezérléssel meghatározott értékek között tartjuk oly módon, hogy elsősorban az FSZ feladó szivattyú segítségével a KTT táptartályból pótoljuk a hiányzó vízmennyiséget. Ha valamilyen okból ez nem lehetséges, a VL1 vízlágyítón át az 1 pótvízfor­­rásból juttatunk vizet a GTT táptartály gáztalanító­­jába. A kiegészítő KTT táptartály vízszintjét ugyan­csak (nem ábrázolt) vezérléssel meghatározott ér­tékek között tartjuk, figyelembe véve a 4, 5, 6, 7 vezetékeken át belépő vízmennyiségeket is. Az FSZ feladó szivattyú állandó cirkulációt tart fenn a GTT, KTT táptartályok között, szükség esetén a VL2 vízlágyítón keresztül. A felfűtés alkalmával bekövetkező tágulásból eredő térfogatnövekmény a KTT táptartályba jut, ahonnan a lehűlés miatti térfogatcsökkenés bekö­vetkeztével a GTT táptartályon és a KTSZ tápszi­vattyún át visszatáplálható. Az FSZ feladó szivattyú akkor működik, ha a GTT táptartály fogadóképes, és a KTT táptartály vízszintje magasabb a megen­gedett minimálisnál. A nyomástartó NYSZ szivattyú és a HSZ havá­­riaszivattyú csak forróvizes távfűtési rendszereknél kerül beépítésre. A NYSZ szivattyú állandóan üze­mel, a HSZ haváriaszivattyú viszont csak akkor lép működésbe, ha komoly üzemzavar (csőrepedés, csőtörés) miatt oly mértékű vízveszteség lép fel, amelyet a KTSZ tápszivattyú és a nyomástartó NYSZ szivattyú nem tud pótolni. Ebben az esetben a HSZ haváriaszivattyú nem tud pótolni. Ebben az esetben a HSZ haváriaszivattyú a KTT táptartály­ból rövid idő alatt nagy mennyiségű kezelt vizet nyom a rendszerbe, és egy ideig fenn tudja tartani az üzemet anélkül, hogy kezeletlen vizet kellene felhasználni, illetve „leülne” az egész rendszer. Ha ezen idő alatt lokalizáljuk a hibát és megszüntetjük az üzemzavart, a rendszer minden további nélkül képes visszaállni a normál üzemre. A találmány szerinti megoldás legfőbb előnye, az, hogy az ún. dagadó víz, amelynek mennyisége nagyobb fűtőmű esetén több 100 m3 is lehet, nem vész el, hanem benne marad a rendszerben, tehát energiát, vízke-4 zelési kapacitást és vizet takarítunk meg. További lényeges előny, hogy a kiegészítő KTT táptartály­ban nagy mennyiségű kezelt víz áll rendelkezésre havária esetén. Előny az is, hogy a részáramú gáz­­talanításhoz nem kell külön gáztalanítót alkalmaz­ni. A kiegészítő KTT táptartály űrtartalmát vagy annak egy részét hozzá lehet számítani a gáztalaní­tós GTT táptartály űrtartalmához, így a gőzkazá­nok bővíthetők, vagy a gáztalanítós GTT táptartály­ból egyéb fogyasztók felé is vételezni lehet. A kis teljesítményű FSZ feladó szivattyú állandó működ­tetése többszöri gáztalanítást biztosít. Ha a VL1 vízlágyítóból a hideg lágyított vizet a kiegészítő KTT táptartályba vezetjük, akkor az ott, a különféle meleg vizekkel keveredve magasabb hőmérsékletre kerül, és ezzel elősegíti a jobb gáztalanítást. Előny az is, hogy a gőzfogyasztók kondenzátuma zárt rendszerben marad, tehát nem fertőződik oxigén­nel. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Kapcsolási elrendezés forróvizes rend­szerekbe táplált vizek kezelésére, amelynek túlfo­lyóval és túlnyomás ellen biztosító elemmel ellátott gáztalanítós táptartálya, a gáztalanítós táptartály gáztalanítójával - célszerűen vízlágyítón át - össze­kötött pótvízforrása, valamint a gáztalanítós táptar­tály kimenetére kapcsolt tápszivattyúja van, azzal jellemezve, hogy a gáztalanítós táptartályhoz (GTT) kiegészítő táptartály (KTT) csatlakozik, amelynek legfelső pontja (B) a gáztalanítós táptartály (GTT) túlfolyási pontja (A) alatt van, a kiegészítő táptar­tály (KTT) legfelső pontja (B) és a gáztalanítós táptartály (GTT) túlfolyási pontja (A) között állan­dó összeköttetés van, és a kiegészítő táptartály (KTT) kimenete feladó szivattyún (FSZ) át a gáz­talanítós táptartály (GTT) gáztalanítójával van összekötve. 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés, azzal jellemezve, hogy a kiegészítő táptartályra (KTT) részáramú gáztalanítást biztosító vezeték (4) és/vagy kondenzvíz vezeték (6) és/vagy táguló vizet tartalmazó vezeték (7) és/vagy egyéb vizeket betápláló vezeték (5) van csatlakoztatva. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés, azzal jellemezve, hogy a feladó szi­vattyú (FSZ) és a gáztalanítós táptartály (GTT) közé vízlágyító (VL2) van iktatva. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti kap­csolási elrendezés, azzal jellemezve, hogy a kiegész­­tító táptartály (KTT) kimenete haváriaszivattyú (HSZ) útján össze van kötve a forróvizes rend­szerrel. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti kap­csolási elrendezés, azzal jellemezve, hogy a gáztala­nítós táptartály (GTT) túlfolyási pontja (A) bizton­sági állványcsővel (BA) van összekötve. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti kap­csolási elrendezés, azzal jellemezve, hogy a gáztala­nítós táptartály (GTT) kimenete nyomástartó szi­vattyú (NYSZ) útján össze van kötve a forróvizes rendszerrel. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom